A walesi bárdok Ferencvárosban – Erkel utca 20., Üllői út 7.

Talán tudják, talán nem, mindenesetre fontos rögzíteni: Arany János az egyik ikonikus művét, A walesi bárdokat a mi kerületünk lakosaként fejezte be. Nem kell ebből messzemenő következtetéseket levonni, de muszáj.

Pár hete Gönczi Ambrus, rovatunk állandó helytörténész szakértője a 9. kerületben egy irodalmi sétát vezetett, amelyen Ferencváros legfontosabb irodalmi színhelyeit mutatta be. Mivel közülük azok állnak a szívéhez a legközelebb, ahol a magyar irodalom egyik legnagyobb poétája, Arany János lakott, ezeket vesszük górcső alá.

A többes számnak az a magyarázata, hogy Arany a kerületben két helyen is lakott, s emeli ezek jelentőségét, hogy a költőnek ezek voltak az első pesti lakhelyei. Vidéki elszigeteltségét feladva 1860-ban költözött a fővárosba, egészen pontosan az Erkel utca 20. szám alatt lévő saroképület második emeletére, egy négyszobás lakásba. Igaz, az utca akkor nem Erkel nevét viselte, hanem Három pipának hívták, ami utcanévnek eléggé szép – ám az itt eltöltött évek nem hagytak szép emlékeket Aranyban. Napközben az Üllői út zsibongása, az itt lakó kiskereskedők, kofák, feketézők (illegális kereskedők) és piaci áruhordó legények ordítozása, jövése-menése zavarta, esténként pedig a környék zűrös kocsmái. Lakásához egészen közel, a mai Üllői út 16. alatt volt az Arany Sashoz nevű fogadó, ahol állandó volt a hangzavar, akárcsak a mai Ráday utca 14. alatti Arany Oroszlánhoz címzett kocsmában. És akkor a közeli Két Oroszlánhoz, valamint a Két Pisztolyhoz nevű csehókról még nem is beszéltünk, ahol kurvák, stricik és bűnözők tanyáztak. Akármennyire zavarták is Arany Jánost az urbanizáció ezen velejárói, az alkotókedvét nem befolyásolták: legyünk rá büszkék, hogy az 1857-ben még vidéken elkezdett s egyik leghíresebbé vált művét, A walesi bárdokat 1861-ben az Erkel, akarom mondani, Három pipa utcában fejezte be. Az Erkel és az Üllői sarkán álló épület falán dombormű őrzi a költő emlékét:

E házban lakott
Arany János
nemzetünk koszorus költője
1860–1864

Arany négy évig bírta a lakása alatt zajongó piacozókat és a környék kocsmáinak zsivaját: 1864-ben áthurcolkodott a mai Üllői út 7. szám alá, abba az egyemeletes házba, amelyet a hosszú életű Kasselik Ferenc (1796–1884) tervezett egy osztrák fűszerkereskedő, Alois Steinbach számára még 1839-ben. Ez a klasszicista stílusú, tizenöt szobás, csendes épület a kazettás kapualjjal sokkal inkább Arany kedvére való volt. Legyünk erre az épületre is büszkék, hiszen ehhez a házhoz is kötődik egy emblematikus műve: az Üllői út 7. szám alatt született a Buda halála című, hatalmas sikert aratott eposza.

Arany három évig, 1867-ig lakott itt, innen költözött az Akadémia utcába, ahol élete végéig élt. A később műemléknek nyilvánított Üllői úti épület következő lakója is ismert személy volt, a költő egyik jó barátja, Szász Károly református püspök, maga is verselő ember.

Az elmúlt száz évben az Üllői úti épület állaga meglehetősen leromlott, éppen idejében karolta fel egy vallási turizmussal foglalkozó cég, a Makrovilág Kft., amely felújíttatta a házat, és Fehér páva néven nyitott itt egy éttermet. A vendéglő pár éve sajnos bezárt, így az épület egyelőre megint kihasználatlan; igaz, van egy cég, amely fantáziát lát benne, és újra megnyitná a sokat látott ház kapuit. Bizakodjunk, mást nemigen tehetünk – mármint azon kívül, hogy az egyik legnagyobb költőnkre ferencvárosi lakosként tekinthetünk.

Kácsor Zsolt
Fotó: Steiner Gábor

(Megjelent a 9 magazin 2024. októberi számában.)