Ameddig írhatok – verskötet-bemutató és pop-up kiállítás a 2B Galériában

Súlyos betegséggel együtt élni a hétköznapokban, kihozni a megváltozott helyzetből a lehető legjobbat – ezekről a kérdésekről beszélgetett Bak Róbert nemrégiben megjelent, Ameddig elhiszem – első és utolsó versek című kötetéhez kapcsolódón Járvás Péter a könyv illusztrátorával, Biró Norberttel, és az Ampersand Kiadó vezetőjével, Kiss Barnabással április 11-én a 2B Galériában.

Bak Róbert elsősorban újságíróként ismert, könyvkritikái és recenziói az Ekultúra, a Telex és a Szeged.hu oldalain jelennek meg, a Moly.hu könyves közösségi oldalon giggs85 néven szerepel. Három éve az ALS nevű, gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizálták, emiatt is kezdett el az utóbbi időben verseket írni a témáról. A műfajváltásról maga is beszámolt a Facebookon és a kiadó online felületén. „Az utóbbi két évben bizony nagyot fordult velem a világ, pedig a nagyjából 2020 táján jelentkezett korai tünetek (gyakori lábgörcs, vagy a kisujjam önkéntelen mozgása) alapján nem gondoltam volna semmi rosszra” – írta. Az ALS, teljes nevén amiotrófiás laterálszklerózis a központi idegrendszer gyógyíthatatlan betegsége, amelyben a mozgató idegsejtek pusztulása következtében az izmok fokozatosan elgyengülnek, majd elsorvadnak. Kiváltó oka nem ismert, gyógyszeres kezeléssel a tünetek megjelenése némileg lassítható. Ezzel küzdött a tavaly szeptemberben meghalt Karsai Dániel alkotmányjogász is, aki emlékezetesen állt ki az eutanázia jogáért. Stephen Hawking, a leghíresebb ALS-beteg ötven évig élt együtt a tünetekkel. De hiába a tények és adatok, hangzott el a beszélgetésen, mégis nehéz egy ilyen kötetről igazán érvényeset mondani. Járvás Péter (ahogy a Moly.hu-ról ismerik, Kuszma) szerint elsősorban a kívülálló olvasó szeméremérzete miatt, amely nem engedi tolakodón firtatni, a szerző hogyan is érezheti magát valójában. Helytálló megállapítás: Bak éppen a betegsége miatt nem vehetett részt a kötetbemutatón.

Miért fontos akkor minderről kívülállóként tudnunk, és hogyan viszonyuljunk ehhez a súlyos élethelyzethez? – ez kérdés is felmerült e ponton a hallgatóságban. Holott a betegség mint irodalmi téma nem példa nélküli. Fontos előd Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója, Nádas Péter Saját halála, az újabbak közül Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet – Demencia és Óperencia című könyve vagy Magyary Ágnes frissen megjelent Testodüsszeiája. E művekben, megformáltságuk különbözősége ellenére elsősorban az a közös a beszélgetők szerint, hogy a betegséggel kapcsolatos kizárólagos tudást minden esetben az elbeszélő osztja meg megrendítő módon az olvasóval.

Csatlakozik ehhez a vonulathoz Bak Róbert kötete is, amelynek szövegei Járvás szerint végtelenül letisztult nyelven szólalnak meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a verseket mesterségesen összekapcsoló ív helyett a könyvet inkább folyamatos érzelmi hullámmozgás jellemzi, ahogyan a pozitív és negatív hangulatú szövegek váltják egymást. Nincs címük, a hozzájuk kapcsolódó illusztrációknak azonban igen, ily módon is segítik az értelmezést. A rajzok, amelyeknek többsége régebben készült, és a beszélgetés ideje alatt a galéria falain is látható volt, a kötet révén új életre is keltek, a szövegekkel párbeszédbe lépve szimbolikus jelentést is kaptak. Biró Norbert, a kötet illusztrátora arról is beszélt, hogy a kiválasztás tudatosan történt, fontos szempont volt, hogy kép és szöveg hogyan hat egymásra. Ezért is került éppen a Reményhal című rajz a borítóra: számára az életigenlés volt az, amiről úgy érezte, a legerősebben jelenik meg a kötetben.

Gáspár S. Anna

A címlapfotón Járvás Péter, Biró Norbert és Kiss Barnabás

Fotó: Dávid Imre

(Megjelent a 9 magazin 2025. májusi számában.)