Az élet végének méltósága – kerekasztal az eutanáziáról

A Fundamentum című jogelméleti folyóirat legújabb számát a közelmúltban elhunyt Karsai Dániel emlékének, illetve az eutanázia témájának szentelte, amelyért a fiatal alkotmányjogász küzdött. A témáról a lapszám szerzői januárban a Társadalomtudományi Kutatóközpont Tóth Kálmán utcai Jogtudományi Intézetében tartottak kerekasztal-beszélgetést.

Bevezetőjében a Fundamentum főszerkesztője, Halmai Gábor alkotmányjogász emlékezett meg Karsai Dánielről, egykori tanítványáról. Dánielt az ELTE jogi karán oktatta, s már akkor érzékelte a fiatalember tehetségét. A lap szerkesztőjeként foglalkozhatott a pályája elején járó tudós számukra rendszeresen elküldött írásaival. Legutolsó cikkét már nagybetegen publikálta, a szerkesztőség sietve bocsátotta útjára a lapot, hogy Karsai még megélhesse a megjelenését. Olyan ember volt, aki a jelenleg nem létező köztársaságban polgárhoz méltón gondolkodott, publikációi mindig tükrözték az állampolgári minőség fontosságát – mondta róla Halmai. Úgy tett, mintha a respublika viszonyai közt élhetnénk, noha Magyarország jelenleg sem tartalmi, sem formai szempontból nem köztársaság – hangsúlyozta. Karsai kiállása segíthet, hogy a közügyeink megtárgyalása visszatérhessen a nyilvánosságba. Voltak ilyen szerencsés pillanatai a magyar közéletnek, csak sajnos ritkán – fejtette ki Halmai professzor, aki azt szeretné, ha minél több, Karsaihoz hasonló ember lépne színre: akkor vissza lehetne hozni a magyar köztársaságot. Ha ez bekövetkezne, meg kell majd emlékezni Karsai Dánielről mint olyan emberről, akinek fontos szerepe volt abban, hogy ez a ma még csak remélt állapot egyszer megvalósulhasson. A Fundamentum a köztársasági hagyományt 1997 óta képviseli, bár most nem látszik, milyen eredménnyel – zárta megemlékezését Halmai.

Kiadványuk ötlete akkor született meg, amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság elutasította Karsai beadványát, amelyben az eutanázia jogának biztosítását kérte – mondta el Kazai Viktor, a lapszám felelős szerkesztője. Korábban erről a témáról alig esett szó, ám a negatív döntés egy csapásra a közbeszéd egyik legfontosabb témájává emelte a kegyes halál kérdését. Az elutasító határozat nagy csalódás volt sokak számára, mert nem történt előrelépés, elmaradt a katarzis. A lapszám tartalmát úgy tervezték meg, hogy ne csak jogi esetként foglalkozzanak ezzel, hanem a társadalomtudományok és a kultúra egyéb képviselői – orvos, filozófus, hospice-szakértő – is hallathassák hangjukat. Így került a szerzők közé Szenteczki Zita színházi rendező is, aki Karsai Dániel közreműködésével, a 6szín Teátrumban Egy tökéletes nap címmel állította színpadra a jogász darabját, drámai búcsúzását a szenvedéssel teli élettől, a haldoklás folyamatát. Kazai abban bízik, hogy a kérdés nem merül feledésbe, hanem végre ki tud bontakozni a széles körű társadalmi vita, amit Karsai is szorgalmazott, és végül egyetértés alakulhat ki a társadalomban arról, milyen a minőségi élet és az emberhez méltó halál. Céljuk volt az is, hogy ne hagyják a hatalmi döntéshozóknak lesöpörni az asztalról a témát, elnémítva azoknak az óhaját, akik a halálukról maguk kívánnak dönteni.

Pályája elejétől foglalkozik emberi jogi kérdésekkel, többek közt az eutanáziával, erről írta egyetemi szakdolgozatát is – mondta el magáról Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. Írásának kiindulópontja nem Karsai Dániel esete, hanem egy jóval kevesebb visszhangot kapott ügy, Dunavölgyi Erzsébet sorsa, aki ugyanabban a betegségben, izom-idegbénulásban, rövidítve ALS-ben szenvedett. Ő szegénységben élt, kiszolgáltatottabb helyzetben volt, mint Dániel, talán ezért még harciasabban lépett fel az állam vezetőivel szemben egyoldalú követeléseivel. Ügye a jogász szerint azt mutatja meg, hogy a magyar állam nem teljesíti életvédelmi kötelességét.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a méltóságteljes életvég feltétele a szenvedés enyhítése, megszüntetése, az, hogy a beteg mindvégig tudatánál legyen, megtartsa szellemi épségét, valamint a képességet, hogy meg tudja értetni magát a környezetével. Megfelelő orvosi ellátásban kell részesülnie, és maga dönthessen arról, miként zárja le az életét. Ez utóbbira a mai Magyarországon nincs lehetőség.

Ménes Attila

Az Eutanázia – Karsai Dániel emlékére című Fundamentum-lapszám itt elérhető.

(Megjelent a 9 magazin 2025. februári számában.)