Darázsgarázs – rovarhotel a Boráros téren

Abban, hogy ne pusztuljanak ki a méhek és más beporzó rovarok, már március legelejétől esőtől védett helyre, erkélyre, ablakpárkányra is elhelyezhető méhecskehotelekkel is lehet segíteni. Ferencvárosban látványos példa erre a Boráros téren a Főkert által épített rovarhotel.

A magányosan élő, szelíd, nem szúró beporzó méhek és darazsak körülöttünk élnek a kertekben, parkokban, lakótelepek magasában, sőt a belvárosban is. Bár egyre kevesebben, mindenütt ott vannak, ahol virágokat találnak. Ferencvárosban egyre több az úgynevezett méhlegelő, az olyan terület, amelyen alig kaszálják a rétet, kertet, parkot, vadon nőhetnek a növények. Segíthetünk a beporzó rovaroknak azzal is, ha a kertekben, parkokban a hatalmas kertrendezések helyett békén hagyjuk a lyukas, elhalt fákat, vagy mesterségesen megfúrt fahasábokat teszünk esővédett helyekre, ahová elrejthetik az utódaikat.

Európában rengeteg beporzófaj él, többségük méh; csak Magyarországon hétszáz méhfajta létezik. A legtöbbjük magányos életmódot folytat, nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. Szinte észrevétlenek, nem támadnak, hacsak nem akarja valaki megfogni őket – tájékoztatott Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok közül sok az ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízza utódait. A nőstény méhek itt nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre kerülnek a peték, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamrákat méhecskehotellel, más néven darázsgarázzsal tehetünk elérhetővé számukra erkélyeken, ablakpárkányokon, virágos balkonládák mellett is. Attól nem kell tartani, hogy fájdalmas szúrású darazsak és háziméhek költöznének be, mert a szűk járatokban nincs hely a lépek megépítésére – hangsúlyozta Orbán Zoltán. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról is megfigyelhetjük.

Bilkei-Gorzó Borbála

MÉHLEGELŐ VAGY ELHAGYATOTT ÚTSZEGÉLY?
A fővárosban egyre több parkrészt, útszegélyt hagynak érintetlenül, amelyeken tudatosan nem nyírják le a füvet, inkább olyan őshonos növényfajokat ültetnek be, amelyek jól bírják a szárazságot. A Vadvirágos Budapest programban vannak 9. kerületi helyszínek is, elsősorban a Népliget és a Rákóczi híd környékén, csaknem 27 ezer négyzetméteren. A területeket szakemberek jelölték ki, ők határozzák meg, melyiket mikor kaszálják, évente legföljebb kétszer. Ezek tehát nem elhanyagolt zöldfelületek, hanem segítik a veszélyben lévő beporzók életben maradását. A kerületi önkormányzat segítségével pedig május-júniusban jött létre a Gyáli út és a Napfény utca találkozásánál természetes saját méhlegelő, amely tavasszal és nyáron tele van virágokkal, de jó vadvirágos zöldsávok vannak a külső Mester utcában is – számolt be Czuk Dorottya, a kerületi sajtóiroda munkatársa. Tavaly a Lenhossék utca 4. szám előtt hétszáz méhbarát sziklakerti növény beültetésével hoztak létre sziklás méhlegelőt. Az önkormányzat idén is tervez újabbakat, még nem dőlt el, hová.

Fotó: Stépán Virág

(Megjelent a 9 magazin 2025. márciusi számában.)