Fegyverbe! Fegyverbe! – honvédségi propagandatárlat a Bálnában

Voltak olyan időszakok a Bálna történetében, amikor az embernek lövése sem volt, mi lesz itt. A helyzet változott: lövésünk már van. Szó szerint.

A Fővám térhez közeli régi közraktárak megmaradt épületrészeinek felhasználásával készült impozáns épületet a holland Kas Oosterhuis tervezte, és 2013-ban nyílt meg. A teraszos vendéglátóhelyek bejöttek a pesti hipsztereknek és a turistáknak is, a benti terek kihasználtsága meglehetősen hektikus volt. Talán az Art Market volt az, ami rendesen megtöltötte a házat azzal, amire a leginkább alkalmas az üvegcet: kortárs képzőművészettel. Persze, ez csak pár napig tartott az utóbbi években.

2022. december 1. óta a Honvédelmi Minisztérium üzemelteti a Duna-part jellegzetes kultúrhelyszínét, a Bálnát, és részben itt kapott helyet a Várból kipaterolt Hadtörténeti Intézet és Múzeum is. A minisztérium ígérete szerint az intézmény a továbbiakban is megmarad kiállítási és rendezvényközpontnak. Ha a balnabudapest.hu honlapról tájékozódna valaki, akkor nem sokra jut, a site csak egy dologra koncentrál: arra, hogy van itt kiállítás.

Egy honvédségi propagandatárlat.

„Az idén 175 éves Magyar Honvédség a jeles évforduló alkalmából egy igazán izgalmas, interaktív kiállítással várja a honvédelem iránt érdeklődőket a budapesti Bálnában” – adta hírül közleményében a Honvédelmi Minisztérium még 2023 májusában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „felhívta a figyelmet a Bálnában nyíló kiállítás kulcsgondolatára, miszerint a múlt ismerete és tisztelete nélkül nincsen jövő”.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum tájékoztatása szerint „a Magyar Honvédség múltra épülő jelenével és jövőjével, a honvédségnél rendszeresített, XXI. századi high-tech eszközökkel és a katonai mindennapok ismereteivel továbbra is a Bálnában találkozhatnak az érdeklődők. Az új közösségi tér elsődleges feladata a honvédelem ügyének népszerűsítése a modern muzeológia eszközeivel.”

A koncepció szerint a tárlat nem hagyományos hadtörténeti kiállítás, hanem interaktív, „több érzékszervre ható bemutatót kínál a látogatóknak”. Az interaktivitást és a modernséget ha akarnám, se tudnám cáfolni, többféle szimulátort (van két olyan, aminek darabja kétmillió felett van) is ki lehet próbálni. Én egy MiG–29-et vezettem bele orral az édes anyaföldbe. Lövészetre is van lehetőség az airsoft lőtéren, védőszemüvegben, céltáblákra meg palackokra.

A fényeknek köszönhetően a kiállítás pszichedelikus panoptikum benyomását kelti.

Lövészárok, harctér, bunker egyaránt élénk színekben fürdik, ha kicsit állítanánk a lámpákon, össze lehetne hozni egy szivárványt.

Az ingyenesen, de adatokat gyűjtő regisztrációval látogatható kiállítást leginkább a gyerekek élvezik, és nyilván épp ez a cél, bennem meg emiatt kavarognak az ellenérzések. Nincs hangsúly a fegyverkezés sötét oldalának bemutatásán, nem szembesülünk a háborúk borzalmaival, az elszántság és a hősiesség van a fókuszban.

A szabadtéri kiterjesztést a Bálna Nehru part felőli végénél felállított ágyúk jelentik. Két kínai ágyú. A rajtuk található kínai írásjegyeket nézegetve számos aktuálpolitikai kérdés villan be, ezzel a szemmel nézve nem kicsit szürreális a látvány, amit nyújtanak. Valójában ezeket az ágyúkat az Osztrák–Magyar Monarchia hadihajója zsákmányolta a kínai bokszerlázadás idején, és az intézményköltöztetésig a Hadtörténeti Múzeum előtt álltak.

A Bálnát a Fővárosi Közgyűlés 2019-ben adta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, 11 milliárdért. Az épület immár állami tulajdonúként került aztán a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-hez, amely mint vagyonkezelő 2,5 milliárdos felújítást tervezett. 2020-ban még úgy nyilatkozott Guller Zoltán vezérigazgató, hogy a létesítmény turisztikai központként és hajóállomásként funkcionálhat majd. A korszerűsítés, illetve az állagmegóvás meg is valósult, csak a cél alakult át radikálisan.

Melinda Rose
Fotó: a szerző

(Megjelent a 9 magazin 2023. szeptemberi számában.)