A Feszgyi intézményeinek jobb elhelyezését, a tömbrehabilitáció folytatását, az ügyintézésben digitális átállást tervez a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület (BKFE) színeiben a kerület 8. választókörzetének egyéni mandátumát elnyert momentumos képviselő, akit a közgyűlés alakuló ülésén választottak alpolgármesterré.
9: Mi az a múltjában, ami miatt a képviselőtársai fiatal kora ellenére azt gondolhatták, hogy alkalmas az alpolgármesteri feladatokra?
KA: 1991-ben születtem, az ELTE-n végeztem nemzetközi tanulmányok szakirányon, utána pedig a Corvinuson csináltam a mesterképzést ugyanezen a területen. A nemzetközi tanulmányok szak érdekes keveréke a politológiának, más társadalomtudományoknak és a diplomáciának. Az alapszakon 2013-ban diplomáztam, az utolsó egyetemi éveim egybeestek az Orbán-kormány berendezkedésével. A diplomácia területén parancsutasításos rendszer kezdett kialakulni, amiben nem akartam részt venni, ott elhelyezkedni. Kerestem a helyemet, végül egy technikai szakszövegeket író cégnél kötöttem ki hét évre. Ott rendszeretetet, a részletekre odafigyelést, a feladatok gyors felismerését tanultam meg. Emellett a közéleti érdeklődésem aktivitásba fordult át: a Momentum Mozgalomnak alapító tagja vagyok, a kezdetek óta részt veszek a pártéletben. A kerületi adok-kapokból ugyanakkor igyekeztem kimaradni, nem tetszett az itt kialakult konfrontatív stílus: mindig az együttműködő politikának voltam a híve.
9: Hogyan lett ferencvárosi?
KA: Egyetemistaként az Üllői úton találtunk árban megfelelő bérleményt a barátaimmal, és nagyon a szívemhez nőtt a környék. Kedvenc helyem a most sajnos zárva tartó Dandár Gyógyfürdő lett a választókerületemben, amely a Dandár utcától tart lefelé a Müpáig, a kerület belseje felé pedig a Gát utcáig. Jelenleg a választókerületemtől néhány utcára, a Berzenczeyben lakom.
9: Az alakuló ülésen a bemutatkozásában elmondta: a szakdolgozatát Burkina Fasóról írta, mert nagyon érdekes hely. Miért?
KA: Bár két és félszer akkora, mint Magyarország, Afrikában kis országnak számít. A nevét, ami azt jelenti, a becsületes emberek országa, a 80-as években kapta, amikor karizmatikus elnöke lett az országnak. Thomas Sankara lendületes reformokba kezdett, és politikája szocialisztikus alapokon indult ugyan, de a Szovjetunió irányába nem köteleződött el. Földet osztott, iskolákat épített, tömeges védőoltásokat vezetett be, betiltotta a többnejűséget. Persze voltak ellentmondásos döntései is.
9: Alpolgármesterként milyen szakterületekért felel?
KA: Elég széles portfóliót kaptam. A szociális terület, a városüzemeltetés és a digitális átállás tartozik majd hozzám. Helyesebb még jövő időben fogalmazni, hiszen az átvétel folyamatos. Döme Zsuzsanna alpolgármesterrel kezdtük a szociális területtel, itt mindjárt van is két sürgősebb projekt. Az egyik a Feszgyi, azaz a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatóságának átalakítása. Rugalmasabb, a lakossági igényekre gyorsabban reagáló modellre van szükség. Most írtunk ki pályázatot a kerületi igények felmérésére és az intézményrendszer átvilágítására. A jelentés alapján fogjuk átgondolni, hogy a jelenleg 14-15 helyszínen biztosított ellátás hogyan működhet a leghatékonyabban. Akad, ahol kevés a hely, máshol egyszerűen nem megfelelő az épület minősége, vagy nem akadálymentes; van, ahol bizonyos funkciók, mondjuk, raktár vagy interjúszoba hiányzik. Egyes épületeket érint a rehabilitáció is, ezeket pedig mindenképp el kell hagyniuk az intézményeinknek, legalább átmenetileg. Persze nem cél, hogy mindenkit máshová költöztessünk, de a teljes folyamat így is több évig tart majd. Sürgős ügy a szociális területen dolgozók bérezésének áttekintése is. A szociális kérdések megoldása elsődlegesen állami feladat lenne, de az állam nem kezeli megfelelően a kérdést, így a kerület igyekszik némileg enyhíteni a helyzeten.
9: A lakhatási válságon tud-e segíteni a kerület?
KA: Ez országos probléma, Ferencváros egyedül nem fogja tudni megoldani. Van ugyan a kerületben bérlakásprogram, de a bérlakásállomány jó része a tömbrehabilitációhoz szükséges, le van kötve. A tömbrehabilitáció a tervek szerint tíz év alatt fog befejeződni Középső-Ferencvárosban, amennyiben a pénzügyi feltételek nem romlanak jelentősen. A következő fázis, hogy a felmérés szerinti legrosszabb állapotú hét épületből még idén hozzá kell fogni a lakók kiköltöztetéséhez: háromban ez már el is kezdődött. További igényeket ekkora ingatlanállománnyal nem lehet tömegesen kielégíteni, a szociális és piaci lakáspályázatra is lényegesen kevesebb lakás jut, mint amennyire igény lenne. Polgármester asszony azért küzd már évek óta a Diákváros megépítéséért, mert érdemi javulást csak ilyen volumenű beruházással lehet elérni. Ez nagyságrendekkel haladja meg a kerület saját lehetőségeit, tehát a kormányból kellene valahogy kipréselni.
9: A hajléktalanok ügye szintén országos probléma, de Ferencvárosban igen intenzíven jelentkezik.
KA: Így van, ahogy az állam vonul ki a szociális szférából, egyre nagyobb a baj. A meglévő budapesti intézmények három-négy kerületet érintenek igazán, köztük Ferencvárost. Ezen fővárosi szinten kellene változtatni. Mindenesetre a célom, hogy emberségesen közelítsünk azokhoz, akik hajléktalansággal küzdenek, ugyanakkor ne keletkezzen a kérdés kapcsán nagyobb feszültség.
9: Az idősek segítésében várható változás?
KA: Anélkül, hogy a részletekbe bele tudnék most menni, általános törekvésem lesz, hogy az anyagi juttatásokon kívül jusson figyelem az elmagányosodás kezelésére, akinél erre szükség van. A közösségszervezés fontos feladat: szeretném például, ha az idősklubok programja változatosabb lenne.
9: Az előző képviselő-testület döntése szerint az önkormányzat életjáradéki szerződést köthet ferencvárosi idős emberekkel. Bár az ajánlat kedvező, nem tolongtak a jelentkezők. Folytatja ezt a programot az új testület?
KA: Jónak tartom ezt a kezdeményezést. Ha például egy idős polgártársunk egy 150 négyzetméteres lakásban él, de az alacsony nyugdíja miatt a lakás fűtésével is spórolnia kell, az ellentmondásos helyzet – itt helyénvaló, hogy az önkormányzat szereplőként belépjen. A kommunikáción azonban javítani kell: fontos, hogy megteremtsük a bizalmat, és elkezdjen terjedni, hogy ez jó és működőképes konstrukció. Nehezíti az indulást, hogy akkor fognak sokan csatlakozni, ha már sokan csatlakoztak. Ezt kell megugranunk.
9: A digitális átállás terén hol tart most a kerület?
KA: Hosszú ideje húzódó adósság, hogy megérkezzünk a 21. századba. Az első cél, hogy ne kelljen fizikailag papírokat átvinni az egyik helyről a másikra. Ez vonatkozik a hivatal belső működésére és az ügyintéző állampolgárokra is. Persze úgy, hogy miközben lehetőséget biztosítunk a digitális ügyintézésre, akinek kényelmesebb, megszokottabb, annak továbbra is lesz lehetősége papíron intézni az ügyeit.
9: A városüzemeltetésen belül a parkolás is önhöz tartozik. Nem tart attól, hogy a lakossági parkolási engedélyek díjának felemelését nem fogja pozitívan fogadni a lakosság?
KA: Túl kell lépni az autócentrikus várostervezésen. A közterület nem végtelen erőforrás, ezer funkciója lehet egy területnek: minipark, vendéglátás, pad, sétatér is lehet az autók helyén, egyáltalán nem természetes, hogy gyakorlatilag ingyen lehessen parkolni. Az élhetőbb utcákhoz a klímaváltozás miatt növények, kutak is kellenek. Ez az emelés persze nem oldja meg a parkolás minden gondját.
9: Az első képviselő-testületi ülést ellenzéki oldalról élesen bírálták, amiért a minden körzetben győztes BKFE képviselői – az alpolgármesterek kivételével – meg sem szólaltak, csak a szavazógombot nyomták. Jogosnak tartja ezt a kritikát?
KA: Frakciótársaimhoz hasonlóan én sem szóltam hozzá az alakuló üléshez, egyetlen bemutatkozáson túl – de még így is 4 óra 20 percig tartott a nagyrészt formalitásokból álló alakuló ülés. A frakció előzetesen minden kérdést megvitatott, így kiérlelt állásponttal érkeztünk a döntési fórumra. Hatékony működést szeretnénk meghonosítani a testületben. Az előző ciklusban a személyi ellentétek nyomán az együttműködés ellehetetlenült, megszűnt a bizalom az akkori képviselők között – ez öngerjesztő folyamat volt. A testületi és a bizottsági szakmai munkában sokat fognak szerepelni még a képviselőink.
Tevan Imre – Nagy Ildikó Emese
Fotó: Stépán Virág
(Megjelent a 9 magazin 2024 novemberi számában.)