Szövegvalóság és realitás – Áfra János a József Attila Irodalmi Szalon estjén

A József Attila Emlékhelyen működő szalon kortárs írókat, költőket vendégül látó sorozatának az új évadban Átjárások a címe, e hívószó köré szerveződik. Az első vendég Áfra János költő, szerkesztő, egyetemi oktató volt, akit Tallér Edina, az estek háziasszonya kérdezett arról, hogyan néz ki az ő életében a szabad átjárás.

Áfra elsősorban költőként tekint magára, de másokhoz hasonlóan ő is kénytelen „több lábon” állni. Az Alföld folyóirat szépirodalmi szerkesztője, de dolgozott a Szkholionnál (a Debreceni Egyetem lapjánál), a Prae.hu-n, a Kulter.hu-n, utóbbinak főszerkesztője is volt. Rendszeresen ír műkritikát építészeti és képzőművészeti témákról is. Évekig oktatott a Debreceni Egyetem magyar és kommunikáció szakán, idén azonban fordulóponthoz érkezett: az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem művészetelméleti karának docenseként kortárs képzőművészetről és dizájnról is meg kell nyilvánulnia. Egzisztenciálisan most ez a legerősebb „lába”, ugyanakkor friss szülőként is szeretne helytállni. A képzőművészeti érdeklődés is jelen van az életében, rendszeresen nyit meg kiállításokat vagy vállal kurátori feladatot. Okleveles biblioterapeuta, s bár már nem tart segítő foglalkozásokat szépirodalmi művek közös, csoportos feldolgozásával, alkotóként az továbbra is foglalkoztatja, hogyan oldhatók fel a személyes traumák. Megjelent kötetei is részben ezzel a témával és az emberi kapcsolatokkal foglalkoznak.

Mint például a legelső, Glaukóma című kötetében napvilágot látott szerepvers, A torzulás íve. Következő, Két akarat című kötete a szerelem köré szerveződik, és a költői nyelv saját szabályait is feszegeti. Szerette volna elkerülni, hogy a személyes történetet esetleges szánakozás kísérje, ahogyan azt is, hogy második kötetének párkapcsolati csalódástörténete a privát én szenzációja révén kerüljön középpontba, mondta erről. Ezekben a szövegekben ugyanis, úgy látja, a tapasztalati minták mellett fontos elem a behelyettesíthetőség is. Ami sokaknak lehet ismerős. Talán emiatt is lett éppen ez a műve a legnépszerűbb.

A könyv mint konstrukció már más téma. Ügyesen kell tudni egyensúlyozni szövegvalóság és realitás között, és persze meg kell találnunk a lehetséges olvasóinkat. Mindenki azt szeretné, ha olvasnák és elismernék, mondta a pályakezdés nehézségeiről, de ezek a vágyak csak ritkán teljesülnek. Ami kifizetődik, az a befektetett energia, az odafigyelés és az elszántság. És főként az autentikusság. Kontrasztok és ellenhatások mentén próbál az ember (a szerző) mindvégig előrehaladni. Omlás című kötete is a mindennapi dilemmákkal, a médiával és a mesterséges intelligenciával foglalkozik. Hogyan tudjuk átkeretezni a velünk történteket? A globális problémákra irányuló kérdésfeltevés ezért is lett ebben a könyvben hangsúlyos. Ahogy Rítus című kötete a babonákat, legújabb, az idei könyvhétre megjelenő műve a gyászmunkát járja körbe.

Milyen lehetséges menekülési útvonal létezik mindebből? A szakralitás védőbástyát jelent, de önmagához legalább meg kellene térnie mindenkinek, így látja. Fontos, hogy az ember leválassza magát az elvárásokról, a legnehezebb helyzetekből ez vezet ki.

Gáspár S. Anna

Fotó: Nagy Szabolcs

(Megjelent a 9 magazin 2025. márciusi számában.)