Szusszanásnyi levegő – a Kinedok filmklubhálózat

2025. június 21. 9 magazin Kult Vélemény

Honi viszonylatban Debrecentől Paloznakig, Szegedtől Miskolcig több mint huszonöt helyszín van, Budapesten ezek közül pedig kettő éppen a 9. kerületben.

Helyezkedjünk el kényelmesen, vegyünk mély levegőt, kifújás közben számoljunk vissza háromtól egyig. Próbáljuk érezni, ahogy az izmaink ellazulnak, és minden egyes lélegzetvételnél egyre nyugodtabbak és nyugodtabbak leszünk. Eközben képzeljük el azt is, hogy létezik egy aranyló kis sziget, amelyet még nem tettek tönkre politikusok, influenszerek vagy véleményvezérek, ahol viruló zöld mezőn a bárány együtt legelészik az oroszlánnal, ahol egymás mellett ül focidrukker és balett-táncos, vegán és húsevő, melós és értelmiségi, dohányos és nemdohányos, technós és metálos.

Ez a sziget egy olyan filmklubhálózat, amely a közösségi mozi varázsát hozza el dokumentumfilmek formájában, ahol időről időre különböző emberek összegyűlnek, a vetítés után pedig együtt értelmezik a látottakat. Egyetlen kimondatlan szabály van, miszerint minden vélemény érvényes, bárki elmondhatja, mit gondol, míg más hangot adhat az ellenvéleményének is, attól még nem lesz sem ellenség, sem áruló.

Ennek a mesebeli helynek a neve, jegyezzük meg: Kinedok. Európai szervezetében van szlovák, román, cseh, horvát és magyar hálózat, létezik vetítés kávézóban, lakótelepi kultúrházban, fiókkönyvtárban, planetáriumban, de még erdőben és pajtában is. A klubok szervezői önkéntesek, nem kérnek és nem kapnak pénzt, a programok ingyenesek, bárki jöhet, hogy 90–120 percben belehelyezkedhessen más emberek sorsába, életébe, és utána megoszthassa az érzéseit. Mindezt anélkül, hogy le kelljen győznie a másikat.

Honi viszonylatban Debrecentől Paloznakig, Szegedtől Miskolcig több mint huszonöt helyszín van, Budapesten ezek közül pedig kettő éppen a 9. kerületben: az egyik 2017 óta a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény épületében (Erkel utca 15.), a másik pedig néhány hónapja a Sonnenschein házban (Bokréta utca 5.). Vannak filmek halálról és boldogságról, gördeszkázó gyerekekről, illegális hőlégballonozókról, hajléktalanságról, lottónyertes házaspárról. Betekinthetünk párkapcsolati nehézségekbe, művészi sorsokba, elutazhatunk egzotikus helyszínekre, de maradhatunk a kelet-európai valóságban is, szem nem marad szárazon. Aki egyszer részesévé válik a Kinedok-élménynek, az szusszanásnyi lélegzetvételhez jut a kaotikus, oxigénhiányos világban, mert megérti, hogy az idegen, távoli sorsok megismerése nem a gyűlölködésnek és mutogatásnak, hanem az együttérzésnek és elfogadásnak enged teret.

Ezt a talpalatnyi, mégis tágas önkéntes szellemiséget pécézte ki magának Lánczi Tamás és hivatala egy tizenkét soros bekezdés erejéig egy nemrégiben kiadott dokumentumban. A vonatkozó részben csak úgy sorakoznak az ideológiailag megbélyegző szóhalmozások: elnyomó szervezet, külföldi finanszírozás, személetformálás stb. A szerző odáig is elmegy, hogy a filmkatalógusból kiemeli a Fanni kertje című magyar dokumentumfilmet, amely „egy transznemű tinédzser életét mutatja be”. A szomorú az egészben, hogy az elemző a fáradságot sem vette a film megnézésére, ha ugyanis látta volna, minden bizonnyal tudná, hogy sokféleképpen értelmezhető, de a transzneműség népszerűsítéseként bizonyosan nem. Hogy értsük, miről is van szó: mintha Tom Hankset azzal vádolnánk, hogy az AIDS-et reklámozza a Philadelphiában.

Furcsa világot élünk. Még a késő kádárizmusban sem tapasztaltuk, hogy filmklubot akarna tiltani a rendszer. A Kinedok közösségében szerencsére épp az a legfelemelőbb, hogy az ilyen vádaskodásokra (a primér meghökkenés után) szelíden kiállítja akár még Lánczi Tamásnak és hivatalának is a meghívót a következő vetítésére, hogy az elnök személyesen is el tudja mondani, mit gondol.

Ez a szusszanásnyi levegő – vegyük észre – ma nagy érték a világban.

Szilárdi Réka

AZ „ELLEHETETLENÍTÉSI” TERV
Egyelőre őszre halasztották a parlamenti szavazást a sajtóban „ellehetetlenítésinek” elnevezett, a „közélet átláthatóságáról” szóló fideszes törvényjavaslatról, amely szerint minden szervezet, amely külföldről pénzt fogad el, beleértve az uniós és más külföldi pályázati támogatásokat is, és tevékenysége „alkalmas a demokratikus vita befolyásolására”, büntetéssorozatnak néz elébe. Nem gyűjtheti az adók 1%-át, köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot” kérni arról, hogy a pénz nem külföldről jött. Ha mégis, a támogatás huszonötszörösét kell büntetésként befizetnie tizenöt napon belül, különben felszámolják. Arról, hogy egy szervezet tevékenysége alkalmas-e a véleményformálásra, a Szuverenitásvédelmi Hivatal dönt.
A törvénytervezet ellen tiltakozási hullám indult, a Parlament előtt több tízezren jelentek meg, Karácsony Gergely főpolgármester pedig levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy a Bizottság kérje majd az Európai Bíróságtól a törvény végrehajtásának felfüggesztését. Az Európai Parlament plenáris vitáján a Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa megígérte, hogy az EB „figyelemmel fogja kísérni” a magyar eseményeket.