„Tényleg csak az itt élők javaslatai valósuljanak meg” – közösségi költségvetés Ferencvárosban

Ferencvárosban 2022-ben, jó két évvel a fővárosi után indították el a közösségi költségvetési programot. A késlekedés hátterében képviselő-testületi csatározások álltak, de Döme Zsuzsanna, a kezdeményezést koordináló alpolgármester szerint mára beindult a projekt. Idén duplájára nőtt a keret, kinevezték a témával foglalkozó szakreferenst, és évről évre több ötletet adnak be a kerületi lakosok.

„Kicsit később indítottuk el a programot, mint szerettem volna; ezzel is sokat csuklóztatott a korábbi képviselőtestület néhány tagja. Főleg Árva Péter képviselőtársammal kellett hadakoznom, mert ők a közösségi tervezést preferálták: azt az – egyébként szintén fontos – gyakorlatot, hogy a tervezett fejlesztésekről kérjük ki a helyiek javaslatait, véleményét – mondja Döme Zsuzsanna, a kerület közösségi költségvetésért felelős alpolgármestere. – Jó példa erre a Haller park felújítása: az ott lakók eldönthették például, hogy új padok, vagy éppen biciklitároló kerüljön-e a kérdéses területre. Ez fontos; de a részvételi költségvetéshez képest »papucs orrán pamutbojt«: hiszen az utóbbinál már az ötlet, a kezdeményezés is az állampolgároktól jön, ők javasolnak olyan fejlesztéseket, amelyeket fontosnak tartanak.”

Hosszas vita után végül 2022-ben indult el a program Ferencvárosban. „Akkor még minimális, tízmillió forintos tételként került bele a költségvetésbe, de idén sikerült megdupláznunk ezt az összeget, most már húszmillió forint felhasználásáról dönthetnek a helyiek – mondja Döme. – Igaz, ez is aprópénz az olyan, a közösségi költségvetés szempontjából élenjáró kerületek erre szánt keretéhez képest, mint Óbuda, ahol 150 millió, vagy Józsefváros, ahol 200 millió forint sorsáról dönthetnek az ott élők.”

Döme úgy látja, fontos lenne, hogy a képviselők is biztassák a választóikat az ötletelésre. „Ez már csak azért is üdvös lenne, mert ők sokszor olyan igényeket, problémákat vetnek fel, amelyek egy politikusnak eszébe sem jutnának.”

A legtöbb ötlet az idősektől érkezik

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt politikusa szerint a lakosság sokszor bátrabb, kreatívabb ötletekkel áll elő, mint a képviselőik. „Tavaly például azt javasolták, hogy törjük fel a Kőrösi sulival (a József Attila-lakótelepen működő Kőrösi Csoma két tannyelvű általános iskola – a szerk.) szemközti hatalmas, parkolóként üzemelő betonplacc egy részét, és ültessünk fákat az így felszabadult helyre: így megszűnne a hősziget, miközben ugyanannyi autót lehetne letenni, mint korábban. Ezt meg is valósítottuk, aminek köszönhetően sokkal kellemesebbé, élhetőbbé vált a környék.”

Döme úgy látja, a „döcögős indulás” ellenére egyre nagyobb elérése és sikere van a programnak. „Érdekes módon a legtöbb javaslat az idősebbektől érkezik. Eleinte sokan – bevallom, köztük én is – tartottak attól, hogy mivel az ötleteket csak online lehet benyújtani, ők, akik a számítógép- vagy az internethasználatban nem mindig naprakészek, kimaradnak majd ebből a kezdeményezésből – de mára megnyugodtunk: remek anyagokkal érkeznek, és nagyon ügyesen lobbiznak a javaslataik mellett.”

Az alpolgármester szerint a pozitív tapasztalatok ellenére van még mit finomítani a programon. „A támogatói határokat például szeretnénk leszállítani. A nagyobb, két- és ötmillió forint közötti beruházást igénylő projektekhez most legalább százötven támogató szavazat kell; ezt túl magasnak találjuk, félő, hogy egy-egy igazán jó ötlet végül azért sikkad el, mert az ötletgazda nem tud elég »drukkert« állítani mellé. Ez nem is meglepő, hiszen, mivel a részvételi költségvetés főként a kis, lokális közösségek projektjeinek megvalósítását szolgálja, nem mindig könnyű a kellő számú pártfogót beszervezni.”

Imamalom az Ecserin

Döme Zsuzsanna sokáig kardoskodott azért, hogy más kerületekhez hasonlóan Ferencvárosban is állítsanak fel egy részvételi irodát. „De ezt is leszavazták. Végül annyit sikerült elérnem, hogy legalább egy részvételi referenst kiállítsunk; már ez is nagy eredmény, mert végre nem az én amúgy is túlterhelt főmunkatársamnak kell koordinálnia az ezzel kapcsolatos munkát.” Abban bízik, hogy így a befogadott projektek megvalósítása is felgyorsulhat. „Mert a közösségi költségvetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb probléma ez: az idő. Nem véletlen, hogy tavaly ősszel a fővároshoz is benyújtottunk egy előterjesztést, hogy vizsgáljuk meg, az eddigi tapasztalatok fényében hogyan lehetne javítani a rendszeren, felgyorsítani a megvalósítást. Magasabb sebességi fokozatba kellene kapcsolnunk, jó példa erre a Mester utca megújítása, amit még a legelső, 2021-es fővárosi program keretében szavaztak meg, aztán évekig nem történt semmi – már azon kívül, hogy kiraktak egy nagy táblát, amin azt ígérték, hogy hamarosan zöldbe borul a környék. Aztán a tábla is elvásott.” (Időközben megvalósult a zöldítés egy része, 2023 őszén a közösségi költségvetési program keretében öt „zöldkazettát” helyeztek el a Mester utcában. A legújabb, 2025. júliusi információk szerint a Ferenc körút és Haller utca közötti egykilométeres szakasz felújítása 2027 nyarára fejeződhet be; a főváros bruttó 2,333 milliárd forintot szán a projektre – a szerk.)

Az alpolgármester hangsúlyozza: nagyon odafigyelnek arra, hogy ne érdekcsoportok, civil szervezetek, ne adj’ isten, helyi hivatalnokok, hanem „hús-vér emberek” ötleteit fogadják be. „Persze, a civileket sem zárjuk ki, ha a franzstadti buddhisták szeretnének egy imamalmot az Ecserire, és találnak egy lelkes helybélit, aki ezt a nevére veszi, nyugodtan beadhatják az ötletet, és ha elég támogatót szereznek, meg is építjük. De nagyon fontosnak tartom, hogy tényleg csak az itt élők javaslatai valósuljanak meg. Sajnos hallottam híreket más kerületekből, miszerint olyan projekteket adatnak be és szavaztatnak meg, amelyeket amúgy is megvalósítanának, csak épp nincs meg rá a keret.”

A ferencvárosi önkormányzat különféle módokon igyekszik ösztönözni az itt élőket arra, hogy minél aktívabban részt vegyenek a programban. Köztük olyan ötletgeneráló társasjátékokkal is, amelyeket finn mintára, a Corvinus egyetem munkatársainak segítségével állítottak össze. „Ezeket eleinte kétkedve fogadták, de aztán hamar megjött a kedvük az embereknek. Különösen azután, hogy rájöttünk, nem annyira lakóhely, mint inkább életkor, érdeklődési kör, vagy egyéb szociális, demográfiai sajátosságok szerint tematizált csoportok körében érdemes meghirdetnünk ezeket – a nyugdíjasházaktól az ifjúsági táborokig.”

Így működik a közösségi költségvetés a 9. kerületben

A közösségi költségvetés célja, hogy az önkormányzatok bevonják a lakosságot lakókörnyezetük fejlesztésébe és a helyi problémák megoldásába, ezzel is növelve az állampolgári részvételt és kontrollt. A program lehetővé teszi, hogy saját ötleteik, kezdeményezéseik benyújtásával és nyilvános vitára bocsátásával beleszólhassanak abba, hogy mire költik el a kerület költségvetésének egy részét, és azt is megtapasztalhassák, milyen bonyolult és időigényes egyeztetések, tervezés, kompromisszumok kellenek ahhoz, hogy egy ötlet megvalósulhasson.

A 9. kerületiek a https://www.ferencvaros.hu/keruleti-elet/kozossegi-koltsegvetes/ oldalon nyújthatják be az ötleteiket, és itt szavazhatnak a befogadott projektekről is. Minden tizennégy év feletti helyi lakos adhat be ötleteket, miután a lakcímkártyájával regisztrált az oldalon.

Az ötleteket egy szakértőkből és önkormányzati dolgozókból álló csapat véleményezése, jóváhagyása után bocsátják szavazásra. Erre azért van szükség, hogy kiszűrjék azokat a projekteket, amelyeken már dolgoznak, betervezett tételként szerepelnek a kerület aktuális évi költségvetésében, állami vagy fővárosi hatáskörbe esnek, megvalósításuk költsége meghaladja az egy projektre szánt maximális ötmillió forintot, technikailag nem kivitelezhetők, túl szűk kört érintenek, magáncélt szolgálnak, vagy nem adnak választ a kerületiek valós problémáira.

A ferencvárosi program egyik sajátossága, hogy az itt élők nemcsak előre meghatározott időszakban, hanem egész évben javasolhatnak projekteket, fejlesztéseket – és persze szavazhatnak is rájuk. Ha egy projekt a befektetési igényének megfelelő szavazatot kap, elindítják a megvalósításához szükséges beszerzési és kivitelezési folyamatokat.

Dávid Imre

Fotó: Stépán Virág