„Vannak elvárásaim” – Ungár Klára, a FESZ új igazgatója

2025. június 5. 9 magazin Interjú Közügy

Március közepétől irányítja a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálatot, öt évig volt az Újpesti Egészségközpont főigazgatója. Célja a várólisták csökkentése, a betegközpontú ellátás erősítése és az intézmény hatékony, mégis kollegiális működtetése. A 9 magazin a terveiről kérdezte, de a jövő mellett a múltjáról és a családi kapcsolatairól is szó esett.

1990-ben a Fidesz főpolgármester-jelöltje volt az ántivilágban. Mi történt azóta ön és az önkormányzatiság között?

Amikor ’93 őszén kiszálltunk a Fideszből, még tán egy hónapig a párt fővárosi frakcióvezetője voltam, aztán nyár közepéig már csak képviselő. Később több kerületben tanácsadóként dolgoztam, vezettem egy helyi vagyonkezelőt is egy évig, és önkormányzati képviselő is voltam 2006-ban egy évet. Az elmúlt öt évben az újpesti önkormányzat fenntartásában működő, mostani nevén Újpesti Egészségközpontot vezettem.

Miért jött el onnan?

Déri Tibor korábbi polgármesterrel, aki ebben a ciklusban egészségügyért felelős alpolgármester lett, már korábban is voltak súlyos vitáim. Például amiatt, hogy a járványügyi szabályok ellenére aktív covidos betegek ellátására akarta kötelezni a helyi rendelőintézetet, amiről csak a tisztifőorvos állásfoglalása tudta „lebeszélni”. Tavaly decemberben a politikai vezetés eldöntötte, hogy új igazgató kell az egészségközpont élére. Új pályázatot írtak ki, de ezen már nem indultam.

Ferencvárosban melyek a legfontosabb kihívások?

A statisztikák szerint a 9. a legfiatalabb kerület Budapesten, itt lakik a legtöbb értelmiségi, ugyanakkor a 2. és a 13. kerület után itt van a legtöbb egészségügyi intézmény. Sokkal kedvezőbb tehát a kiinduló helyzet, mint Újpesten volt, amely nagyobb, idősebb kerület, sokkal több beteggel. Az orvosok egy része belekényelmesedett a covidba, és nem volt elvárás az előző vezetés részéről, hogy ne fél órán át vizsgáljanak minden beteget, mert ha valakinek például csak egy krémet kell felírni, arra öt perc is elég.

Mit lehet tenni a felesleges kapacitással?

Létezik egy központi járóbeteg-irányítási rendszer, JIR a rövidítése. Az ellátók az ország minden részéről ebben tudják közreadni a szabad kapacitásaikat. Kevesen tudnak róla, pedig csak le kell tölteni az Egészségablak nevű applikációt a mobilunkra, amelyen így ki lehet választani a legközelebb eső lehetőségeket, a naptár segítségével pedig lefoglalni a szabad időpontokat. A szakellátások többségéhez beutaló kell, de van, amihez még csak az sem, például sebészetre, szemészetre, urológiára, nőgyógyászatra. Emiatt minden kerületből oda mehetnek a betegek, ahol hamarabb találnak szabad időpontot. Tavaly készült a FESZ-ről az az átvilágító anyag, amely többek között leírja, hogy a páciensek egyharmada nem kerületi lakos: itt tanul, itt bérel lakást, itt dolgozik. De ez nem baj. Vannak területek, ahová kimondottan jó lenne, ha jönnének máshonnan is betegek. Ezer fölötti a szabad időpontok száma, amit a JIR-be kiraktunk: a mammográfiától kezdve, ami igazi ritkaság, a sebészeten, az urológián, a szemészeten át a nőgyógyászatig, vagy pl. csontsűrűségmérésre (ODM) is jöhetnek máshonnan is. Szeretném elérni, hogy az egynapos sebészeten is sokkal nagyobb legyen a forgalom, sokkal több szakterületen legyen legalább annyi műtét, mint amennyit most a szemészek végeznek.

Mennyiben lesz más a működés az ön vezetése alatt?

Elsősorban abban, hogy vannak elvárásaim. Főleg az, hogy ha valakinek napi nyolc órára szól a szerződése, akkor abból hat órát legyen is itt és rendeljen. A maradék két órában képezheti magát, dokumentálhat satöbbi. Előfordult, hogy este hétkor bementem egy rendelésre, amely fél nyolcig tartott, és már sem orvos, sem asszisztens nem volt ott. Szeretném, ha meg tudnánk kötni azt a korrekt dealt, amely szerint mi, a vezetőség, a hátországból megpróbálunk mindent megadni, anyagokat, műszereket stb., az orvosoknak, asszisztenseknek pedig a betegekkel kell foglalkozniuk a napi hatórás rendelési időben.

Mennyire igaz Ferencvárosban, hogy orvoshiány van, hogy a fiatal orvosok elmennek külföldre dolgozni, hogy az egészségügy leromlott állapotban van?

Ez főleg a kisebb-nagyobb vidéki kórházakra jellemző, Budapesten azért sokkal jobb a helyzet, Ferencvárosban pedig különösen. Az új FESZ-rendelő a 21. századi magánrendelők szintjét hozza. De az orvoshiány valóságos dolog, vannak szakmák, amelyekben szinte lehetetlen orvost találni. Ilyen például az ortopédia, a radiológia vagy a bőrgyógyászat, úgyhogy nagyon örülök, mert úgy néz ki, sikerül egy hónapon belül ortopéd orvost szerződtetnünk. Igazán nálunk is a radiológus hiányzik, aki az ultrahangvizsgálatokat végzi. A szakrendelők azért vannak a kórházaknál szerencsésebb helyzetben, mert az idősebb orvosok számára, különösen a manuális szakmákban, kisebb kihívást jelentenek: itt nincs ügyelet, nincs három műszak, nincs hétvégézés. Sokszor olvasom azt is, hogy asszisztenshiány van, de én ezt sem Újpesten, sem itt nem tapasztaltam. Igaz, hogy az orvosokhoz képest ők nagyon rosszul keresnek.

Az előjegyzési idők csökkentésére van-e terve?

Akkor kaphatnak a betegek minden rendelésre hamar időpontot, ha a hiányszakmákban orvost tudunk szerezni. Ha nem tudom megoldani tartósan, hogy legyen elég radiológus, akkor itt is kénytelen leszek olyasmihez folyamodni, mint Újpesten, ahol magánszolgáltató végzi az ultrahangvizsgálatok egy részét, az egészségközpont pedig átvállalja a költségeket. Az ultrahang esetében ennek már most nekiálltunk, mert hatszáz ember van a várólistán: magánszolgáltató bevonásával egy hónap alatt le fogjuk dolgozni a sor bő harmadát. Vannak más terveim is, de még nem kiabálom el. És hogy használjak idegen szót is: azt gondolom, triázsolni kell. Aki kontrollra jön, az foglaljon időben időpontot, és várjon akár két hónapot is, ha nincs panasza. Akinek viszont sürgős az esete, vagy akit szakorvos küld, az kapjon hamar ultrahangidőpontot.

Mikor kezd el működni az új szárnyban kialakított műtő?

Valóban van egy gyönyörű egynapos műtőnk. Van benne egy ágy meg sok lámpa, de semmi más, sem szike, sem altató, sem sterilizáló, semmi. Ehhez közbeszerzés kiírását kellett volna kezdeményeznie az előző vezetésnek, kb. egy évvel ezelőtt. Ez tavaly év végén történt meg, a Fev IX. bonyolítja le a kollégáim segítsége mellett. Már a bírálati szakaszban van, de még legalább három hónap, amíg a nyertesek szállítanak. Utána tudjuk csak elkezdeni használni az új műtőt, talán nyár végén, de inkább ősszel.

Mennyiben könnyíti majd meg ez a FESZ életét?

Ki lehet adni a régi műtőt külsősöknek. Ez jó, mert annyival kevesebb támogatást kell kérnünk. Másrészt, ha olyan szolgáltatásokat hoznak ide, amelyek bővítik a 9. kerületi kínálatot, az már önmagában is hasznos.

A ciklus végére mit szeretne elérni?

Szeretném, ha a Mester utcai régi épület is megújulna, hogy az a szárny is úgy nézzen ki, mintha a 21. században lennénk. Fontos az orvos- és asszisztensgárda stabilizálása, hogy olyanokból álljon, akik szeretnek itt dolgozni, és ha úgy érzik, keveset keresnek, akkor velem beszélnek először, nem mennek át szó nélkül egy másik kerületbe. Szeretném, ha lenne endokrinológiai rendelés is, illetve hogy legyen több pszichológusunk, vagy hogy legyen az épületben egy nagyobb tornaterem.

Van még egy kérdéskör, amely az olvasót is élénken érdekelheti. A családi asztalnál mi minden hangzik el?

Gondolom, nem a gyermekemre vagy az élettársamra utal. A volt sógornőmmel (Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója – a szerk.) nincs családi asztal. Unokaöcsémmel (Ungár Péter, az LMP elnöke – a szerk.) tartom a kapcsolatot, de kerüljük a politikai témákat; nem sok mindenben értenénk egyet.

A volt sógornőjével mikor beszélt utoljára?

Egy temetésen találkoztunk. A gyerekem apja halt meg novemberben. Előtte lényegében a bátyám temetésén, 2006-ban. De a beszélő viszonyunk sokkal hamarabb megszakadt, már 2002 elején. Akkor jelent meg Kende Péter A Viktor című könyve, meg Petőcz György Csak a narancs volt című interjúkötete. Hát nem örült a sógornőm a nyilatkozataimnak. Az igazi változás amúgy 2000 körül következett be a gondolkodásában, amikor ő, aki holokausztkutató volt, holokausztrelativizáló beszédet tartott a kisgazdáknál, mondván, van olyan a világtörténelemben, hogy népeket kiirtanak. De amiket a legutóbbi megszólalásaiban mondott, az még ennél is drámaibb.

Igen, ötszáz ukrán civil lemészárlását hamis zászlós műveletnek állította be, mintha maguk az ukránok követték volna el. A polgármester asszonnyal, aki testvérvárosként „örökbe fogadta” Bucsát, voltunk ott, láttuk a tömegsírt, a még felszenteletlen templom papját, akinek kiirtották a gyülekezetét – úgy nézett ki, mintha egy Gulag-elbeszélésből jött volna. Szóval ez elképesztő cinizmus és immoralitás.

Igen, teljes immoralitás. A másik lehetőség, hogy orosz ügynök.

Az ő főnökéről is sokan ezt gondolják.

Vágvölgyi B. András – Nagy Ildikó Emese

Fotó: Stépán Virág

(Megjelent a 9 magazin 2025. júniusi számában.)