„Bezzeg Ferencváros” – új negyedet építsünk, vagy rehabilitáljuk a régit?

Jelentős a ferencvárosi tömbrehabilitáció pozitív visszhangja, nemzetközi díjat is nyert a kerület. Szakemberek segítségével próbáljuk bemutatni, mi a modell lényege, milyen bírálatok érik és miben különbözik más városnegyed-megújítási beruházásoktól.

A BKK vezetett sétákkal is kiegészítette az európai mobilitási hét(vége) rendezvényét, amelyet az árvíz miatt két héttel, október első szombatjára és vasárnapjára halasztottak. Volt köztük kerékpáros, a Szabadság hídon és a Vámház körúton álló régi villamosokat ismertető, a buszok, villamosok, trolik forgalmát felügyelő Futár-központot bemutató és a „big data”-ról szóló is.

Mi azt választottuk, amelyik részben Ferencvárosba, részben a szomszédos Józsefvárosba vezetett, bemutatva, hogy három különböző kor, teljesen eltérő társadalmi viszonyok között, hogyan próbálja megoldani ugyanazt a problémát, hogyan rehabilitál olyan városrésznyi területeket, amelyek épületállománya javarészt erősen leromlott.

A sétát Szőke László, a BKK kutatás-fejlesztési munkatársa vezette. Mondandóját azzal kezdte, hogy bemutatta: a 60-as években a József körúttól az Illés utcáig tartó terület nagy részét (az Üllői út és a Baross utca között) még hatalmas lakóteleppel kívánták beépíteni, a közepén új, széles körúttal valahol a Szigony utca mentén. A lakótelepnek végül csak a külső fele épült meg, a Szigony körút sem készült el, így jóval később, az ezredfordulón a belső területeken lehetőség nyílt a Corvin–Szigony projekt megvalósítására.

E két józsefvárosi fejlesztés – a központosított tervutasításos rendszer tömeges lakhatásigény-kielégítő „lakásgyártása” és az üzleti alapú ingatlanfejlesztés – furcsa módon hasonlít: indításként az érintett területen mindkettő földig rombolta a meglévő várost, nemcsak az épületeket, de sokszor az utcaszerkezetet is eltüntetve. Mondhatjuk persze, hogy az épületek többsége sem építészetileg, sem komfortban nem képviselt értéket, ráadásul nagyon rossz állapotba került, mire eltörölték a föld színéről. A lakótelepen, ahogy máshol is, igyekeztek kellő teret hagyni az épületek között, a tervezett lakásszámok eléréséhez viszont emiatt szokatlanul magas, 17 szintes monstrumok is épültek – hívta föl a figyelmet Szőke László.

A Losonci-lakótelep jelenleg cseppet sem számít elegáns helynek, ebben az értelemben össze sem lehet hasonlítani a Corvin negyeddel, amely minőségi lakásaival, irodaházaival, kiülésre, sétálásra csábító promenádjával és közrefogott plázájával zárt, de élhető környéket alkot. A sétálók a Szigony utcán vették délre az irányt, a Corvin–Szigony fejlesztés most is folyó, de a külső területeken már fellazult, egyedi épületeket létrehozó területén.

Az Üllői úti zebrán átérve Ferencvárosban rögtön egy tömbön belüli közterületen, átjárón találtuk magunkat. Bár a helyiek sokszor ellenzik az udvarok megnyitását, ezek az autómentes közlekedők sokat emelnek a városrész élhetőségén. A több szállodát, hostelt is magában foglaló tömb a Tűzoltó utcára és a SOTE-re nyílik, máris a tömbrehabilitáció területén vagyunk.

Közel van ide a Kerekerdő park, amely maga is különlegesség – emelte ki Szőke László. Ritkán engedi meg magának egy önkormányzat Budapesten, hogy a lakásokról, illetve a befektetőknek eladható telkekről lemondva egy egész tömb helyén parkot hozzon létre, pedig a főváros máshol is zöldhiányos. Itt viszonylag rosszabb állapotú házak álltak, így ma már csak a park dombjai emlékeztetnek a lebontott építőanyagukra.

A tér körül mód nyílt megfigyelni a különböző házakat. Vannak szépen felújított régiek, újak, de olyanok is, amelyek réginek látszanak, ám valójában a védett homlokzat nem eredeti, hanem visszaépítés eredménye, mint a Lenhossék utcában. Ilyen esetekben az épület hőszigetelése például lényegesen kisebb probléma, mint a felújításnál.

A rendszerváltáskor Budapest legnagyobb részén és más városokban is a lakástörvény kötelezte a tanácsokat, önkormányzatokat arra, hogy a tanácsi (bér)lakásokat eladják a bennük lakóknak. A bérlőket a saját tulajdon csábítása és a nagyon kedvezményes ár vitte az üzletbe, a helyhatóságok pedig örültek, hogy megszabadulhatnak a nyűgtől, az általában nem túl jó állagú lakások kezelésétől. A 9. kerületben azonban már korábban tervezték a rehabilitációt – csak pénz nem jutott rá –, ezért nem volt kötelező eladni a lakásokat. Részben a budapesti átlagnál is ramatyabb műszaki állapotok miatt, részben azért, mert a bérlők zömének anyagi helyzete még a kedvezményes ár kifizetését sem tette lehetővé, az önkormányzat nem értékesítette az ingatlanokat.

Az eladás helyett az érintett terület, szinte az egész Középső-Ferencváros (a Ferenc körút és a Haller utca között) fokozatos, az önkormányzat által vezényelt megújításáról született döntés. A tömbrehabilitáció jellemzői a rendszerváltástól napjainkig lényegében változatlanok; alább Jordán Péter, a Fev IX. (a Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt.) városfejlesztési igazgatója segítségével szedjük össze őket:

• a rehabilitáció nem lakásonként vagy házanként, hanem egész tömböket figyelembe véve zajlik
• a gyenge minőségű épületek telkét értékesítve a helyükön magánberuházók hoznak létre és értékesítenek lakásokat
• a megmentésre érdemes épületeket felújítják, ott ismét – korszerű – bérlakásokat alakítanak ki
• a felújításokat részben a telekeladások fedezik, de közpénz (pályázat, kerületi forrás) is kerül a projektbe
• a szellősebb, zöldebb beépítés érdekében a belső, hátsó szárnyakat elbontják, a tömbök közepén közös használatú és gondozású zöldfelületeket alakítanak ki
• a tömbök környékén a közterületeket is megújítják

A sokszor alacsony komfortú és elhasználódott bérlakások lakói választhatnak, hogy továbbra is bérlők szeretnének maradni (egy másik, nem rosszabb lakásban), vagy készpénzt kérnek azért, hogy lemondanak bérlői jogukról. Utóbbi esetben a tulajdonjoghoz közelítő értéken ismerik el a nem tulajdonosi, csak bérlői jogokat, ám a kapott pénzből azért nem vásárolható Budapest belvárosában hasonló méretű, jó minőségű lakás. A tömbrehabilitáció szokásos bírálatai közül az egyik erről a jelenségről szól, mondván, lakosságcsere történik. Más megfogalmazásban a városrész megújítása urbanisztikai, építészeti célzatú, nem szociológiai. Volt, aki azt kifogásolta, hogy nem mentettek meg több régi épületet, az utóbbi időben pedig a tömbrehabilitáció lelassulását kárhoztatták sokan.

Az előrehaladás elsősorban az anyagi források függvénye, 1996-tól pedig a fővárosi rehabilitációs alapból nagyon sok pénz érkezett Ferencvárosba. Maga Gegesy Ferenc, 1990 és 2010 között a kerület polgármestere, 2024-ben pedig harmadik helyen végzett polgármester-jelöltje fogalmazott úgy nemrég, hogy szerencséjük volt, a fentebb elmondottak miatt az ezredforduló körül más kerület alig pályázott a fővárosi alapra, ez adott lehetőséget a mainál gyorsabb haladásra.

A program folytatása is az anyagiak függvénye, a kerület vezetői szerint, ha nem romlik a pénzügyi helyzet, tíz év alatt befejezhető a tömbrehabilitáció, vagyis a még érintett 35 épület is megújul vagy új házaknak és bennük a bérlőknek adja át a helyet.

A bírálatok mellett a 90-es évektől nagyon jelentős a tömbrehabilitáció pozitív visszhangja, nemzetközi díjat is nyert a kerület. A cikkünk elején említett józsefvárosi rehabilitációs projektekről szóló írásokban is sokszor „bezzegként” emlegetik Ferencvárost. A BKK-s séta résztvevői a Gát utcában a legújabb rehabilitált házat és a sorra kerülő épületeket is megnézhették, majd a Gát sétányon, a Balázs Béla és a Tompa utcán át a rehabilitációt mintegy visszapörgetve – az ugyanis nagy vonalakban belülről kifelé zajlik – búcsúztak Középső-Ferencvárostól.

A szakemberek tartózkodtak attól, hogy rangsorolják a példákat, ám mi megengedjük magunknak, hogy leszögezzük: a ferencvárosi rehabilitáció eredményeként a rendezett utcákon különböző korú, különböző stílusú, sőt (ez szinte Budapest védjegye) különböző párkánymagasságú, emeletszámú épületek állnak egymás mellett. Vegyesen lakóházak, irodák, kisebb-nagyobb üzletek és vendéglátóhelyek. Márpedig, ha belegondolunk, a középkor óta valami ilyesmit nevezünk városnak.

Tevan Imre

A másképp nem jelölt képeket a szerző készítette

Ajánlott cikkeink

Irodalmi pályázat középiskolásoknak

2025. február 16.

Ferencvárosi séták: Pásztor Árpád, a magyar riportirodalom megalapozója – a 9tv videója

2025. február 16.