Nyolcvan éve szállta meg Hitler hadserege Magyarországot

Szomorú kerek évfordulóra virradtunk: nyolcvan éve, 1944. március 19-én szállta meg hazánkat a Harmadik Birodalom hadserege.

Az előzmények: a magyar királyi hadsereg óriási veszteségei a keleti fronton, a „Kállay-kettős”, a kiugrás igencsak amatőr előkészítése, a Horthy-kori szoldateszka hamis lovagiassága a náci Németországgal szemben. A német megszállás következményei katasztrofálisak voltak: a vesztett háború lecsengő periódusában indult meg a holokauszt legszervezettebb, leggyorsabb ága, a zsidó magyarok tömeges deportálása és elgázosítása Auschwitzban. A megszálláshoz köthető a bécsi döntésekkel megszerzett, Trianonban elcsatolt területek újabb elvesztése, hazánk csatatérré változtatása, Budapest ostroma és lerombolása, a szovjet megszállás megelőlegezése. Későbbi szerencsétlenség még Schmidt Mária Szabadság téri rémprojektje: a Párkányi Raab-féle történelemhamisító Gábriel arkangyal-szobor felállítása is. Vannak párhuzamok a mával: akkor is önmagukat mindennél, mindenkinél okosabbnak gondoló országférfiak és honkanászok képzelték azt, hogy majd ők túljárnak mindenki eszén, megoldanak mindent okosba’, mert nekik a seggükben is fejük van. A projekt nem sikerült, az emberveszteség egymillió feletti, a tárgyi pedig a nemzeti vagyon kb. 40 százalékának pusztulása. Szerkesztőségünk egyetért abban, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósnak nem tanúként, hanem vádlottként kellett volna a nürnbergi perben a nemzetközi bíróság elé állnia.

Kiemelt képünkről: Ez talán a legismertebb fotó a Ráday utcából, 1945 januárjában készítette egy szovjet tiszt, a sárga csillag még a kabáton, de a németek már visszavonultak Budára. A háttérben az Erkel utca kereszteződése látszik. (Gönczi Ambrus helytörténész); forrás: Fortepan.hu