Módosították a választókerületek határait Ferencvárosban

A választási eljárásról szóló törvény szerint az önkormányzati választások előtti évben a tízezer főnél népesebb településeken és a fővárosi kerületekben november 30-ig felül kell vizsgálni a választókerületeket – a kisebb települések egyetlen választókerületet alkotnak. Térképünk Ferencváros újrarajzolt választókerületeit mutatja.

Az első kérdés, hogy hány választókerület, azaz hány egyéni képviselő, illetve hány kompenzációs mandátum lesz, hiszen ezeken a helyeken a képviselő-testület a választókerületekben többségi alapon megválasztott képviselőkből és a vesztesekre leadott szavazatokkal a kompenzációs listákról bejutó képviselőkből áll össze. Az egyéni képviselők létszáma a település lélekszámától függ. A 2024-es önkormányzati választások előtt a népesség-nyilvántartó a szeptember 1-jei létszámadatokat összesítette, és ez került el októberben a helyi választási irodákhoz – mondta el a 9-nek Baloghné dr. Nagy Edit ferencvárosi címzetes főjegyző, a helyi választási iroda vezetője. Öt budapesti kerületben csökken a mandátumok száma, mert a lakosságszám a kategóriahatárként kijelölt szint alá süllyedt a legutóbbi választás óta. Ferencváros az 51 431 lakosával maradt az 50–75 ezres kategóriában, így itt továbbra is tizenkét egyéni és öt kompenzációs listán bejutó képviselő lesz.

A választókerületek határait azonban a 9. kerületben is módosítani kell, mert viszonylag erős demográfiai változások zajlottak itt. Úgy igazságos és felel meg az egyenlő választójog alkotmányos alapelvének, ha az egyes választókerületekben megközelítőleg azonos számú választó él, különben az egyik polgár szavazata sokkal többet érne, mint a másiké. A választók számát a választókerületekével elosztva adódik egy átlagszám; a jogszabályok szerint a cél az, hogy legfeljebb 5 százaléknyi legyen ettől az eltérés. Lehet nagyobb, mivel ugyancsak cél, hogy a választókerületek tükrözzék a földrajzi, településszerkezeti sajátosságokat, ilyenkor azonban már részletesen indokolni kell az eltérést. Ha valahol hozzányúlnak a határokhoz, nem hozhatnak létre 15 százaléknál nagyobb eltérést, de ha az elméleti átlagnál eleve 20 százalékkal több vagy kevesebb a választó a választókerületben, akkor kötelező a határok módosítása.

Az újrarajzolás a választási irodák vezetőinek, a jegyzőknek a kötelessége, az eredményről ki kell kérni a helyi választási bizottság véleményét is. A központi választási névjegyzékből érkező adatokból kitűnt, hogy Ferencváros egyes negyedeiben jelentősen változott a szavazópolgárok száma, a tizenkét választókerületből hétben lenne 15 százaléknál nagyobb az eltérés, ha nem rajzolnák újra a határokat. Sok területen a természetes fogyás és az elköltözés miatt csökkent a választók száma, ahol viszont tömegesen épültek új lakóházak, ott több lett a választó. A Rákóczi híd levezetőjétől északra, a Dunától a Mester utca felé húzódó 8. választókerületben már 37,5 százalékkal magasabb az átlagnál a választópolgárok száma.

„A korrigálandó eltérések jelentős mértéke ellenére igyekeztünk úgy módosítani az egyéni választókerületek határain, hogy azok jellege, törzsterülete a lehető legkevésbé változzon” – mondta Baloghné dr. Nagy Edit. Például a József Attila-lakótelep a csökkenő lélekszám miatt már nem tudja egyedül kitölteni azt a három választókerületet (10., 11., 12.), amelyet korábban, de ügyeltek arra, hogy a közeli Aszódi utcai teleppel egészítsék ki, hiszen azzal eleve egy részönkormányzatot alkot. Az új határok megrajzolása azt eredményezte, hogy 11 választókerületben az ötszázalékos tűréshatár alatt van az eltérés az átlagtól. Egyedül a 7-esben nagyobb a különbség 5 százaléknál, de ott folyamatosan épülnek új lakóházak, így a jövőben növekszik és várhatóan kiegyenlítődik a létszám.

Kubinszky E. Judit

Illusztráció: Vajda Bori

(Megjelent a 9 magazin 2023. december – 2024. januári számában.)