Hidasi Gyula MSZP-s képviselő: „Nem vagyok egy vándormadár típus”

A választásokhoz közeledve megkérdeztük a ferencvárosi képviselőket, mire készülnek, hogyan értékelik az eddigieket, és mi a véleményük különböző (város)politikai kérdésekről. 2023. októberi lapszámunkban Hidasi Gyula (MSZP) kerületi képviselő válaszolt a 9-nek.

9: Ön a testület rangidős képviselője. Nem váltott pártot az évtizedek alatt?
Hidasi Gyula: Nem, 1994 óta vagyok MSZP-s színekben ennek a körzetnek az egyéni képviselője, legutóbb a hatpárti ellenzéki összefogás színeiben indultam. Ez a hetedik ciklusom, itt élek negyven éve, és a József Attila-lakótelepi (JALT) részönkormányzatot is több cikluson keresztül vezettem. Az elsőben tizenhat szavazattal nyertem, később volt olyan is, hogy hatszázzal, de nem szoktam ezzel dicsekedni. Mielőtt képviselő lettem volna, huszonegy évet a budapesti Tüzépnél dolgoztam, tehát lehet mondani, hogy nem vagyok egy vándormadár típus.

9: MSZMP-tag is volt?
HGY: Igen, a rendszerváltás után pedig hamar beléptem az MSZP-be. Amikor a ’94-es önkormányzati választásra kerestek képviselőket, elvállaltam, de, őszintén szólva, akkoriban nem nagyon voltunk tisztában vele, hogy mi fán terem az önkormányzati képviselőség, azt se tudtam, hogy a Bakáts téren hol kell bemenni az ajtón. Persze nemcsak mi, az itt lakók sem tudták, mi a helyi
képviselet, ezért úgy határoztam, hogy minden nap reggel 7 órakor felülök a biciklimre, elmegyek erre-arra a lakótelepen, bejelentem, ha esetleg csőtörést látok, vagy leszakadt egy faág, és beszélgetek a helyiekkel, akár a pékségben vagy a zöldségesnél, és ilyenkor nyugodtan elmondhatják az emberek a problémáikat. Ezt a mai napig megteszem.

9: Előfordul, hogy a háta mögött „őskomcsinak” nevezik. Annak érzi magát?
HGY: Hát erre most mit mondjak?

9: Nem taníthatná a sok tapasztalatot a fiatalabb képviselőknek?
HGY: Nincs rá igény.

9: Az első ciklusban, igaz, hogy huszonhétből, de még kilenctagú volt az MSZP-frakció, most pedig tizenhét képviselőből ketten vannak MSZP-sek. Ezt hogyan értékeli?
HGY: A választók így döntöttek. Ezt nem akarom kommentálni, ez nem az én feladatom.

9: Bízik abban, hogy újra megerősödik a párt?
HGY: Dolgozunk rajta. De nagyon jóban vagyunk a DK-val helyi szinten, velük közösen alkotjuk a Demokraták frakciót. Valószínű, hogy jól együtt tudunk velük dolgozni a jövőben is.

9: Melyik volt a legjobb ciklusa?
HGY: Lehet, hogy nosztalgia, de az elsőt, az 1994-től 1998-ig tartó ciklust mondanám: rengeteget tanultam akkoriban, és értelmes, okos emberekkel voltam körülvéve. Pedig helyben az MSZP ellenzékben volt, Gegesy Ferenc (1990 és 2010 között Ferencváros polgármestere – a szerk.) akkor még a polgári oldalt vezette, de kiváló viszonyban voltunk.

9: A három közül melyik polgármestert tartotta a legjobbnak?
HGY: Nem akarok senkit sem minősíteni, mindegyiküknek több előnye volt, és kisebb számban hátrányai is. Összességében mind a három polgármesterrel jól együtt lehet(ett) dolgozni. Azt kiemelném, hogy amikor később az SZDSZ-szel koalícióban irányítottuk a kerületet, Gegesy rengeteg frakcióülést hívott össze, kiválóan kommunikált a képviselőkkel, mindenki tudta, mi a helyzet Ferencvárosban; ez ma talán kicsit hiányzik.

9: Támogatni fogják Baranyi Krisztinát a 2024-es önkormányzati választásokon?
HGY: Erről még nincs döntés, de ez nem rajtam fog múlni, ez nem helyi szinten dől el. Én személy szerint támogatnám, hiszen a lakótelepen olyan fejlesztések voltak és vannak folyamatban, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa. De decemberben dőlnek majd el ezek a dolgok, és januárban kezdődik a kampány.

9: Milyen fejlesztésekre gondol?
HGY: Nemrég adtuk át a vadonatúj Valéria teret, a közeljövőben elkezdik az Ecseri úti metrófelszín nagyszabású átalakítását, utána pedig a Pöttyös utcait is. Két játszótér is megújult. Mindez rengeteg embernek tetszik, talán csak az új Valéria tér sárga színe okoz némi elégedetlenséget. Bevallom, én is inkább halványzöldre festettem volna, de azért ezt még túléljük. Emellett idén például több mint nyolcezer virágpalántára írt ki pályázatot az önkormányzat, ki is osztottuk őket, és nagyon köszönjük mindenkinek a munkáját, akik nap mint nap gondozzák a növényeket, vágják a sövényt, és takarítanak. Harminc éve működik itt egy lakóházfelújítási pályázat is: többek között homlokzat-, tető- és liftfelújításokra lehet támogatást nyerni; erre csak idén 68 millió forintot osztottunk ki a József Attila- és az Aszódi úti lakótelepen. Ezeknek a felújításoknak mindig nagyon örülök, egyszerűen jó érzés ránézni a megszépült házakra. Még nincs átadva, de már elkészült a Toronyház utcai idősotthon felújítása. Elkészült az Ifjúmunkás utca útfelújítása a Csárdás köz és a Pöttyös utca között, és várhatóan a második ütem is elkezdődik idén a Pöttyös utcától a Dési Huber utcáig. Két játszótér-felújítás lesz a jövő év elején az Egyetértés utca 1. és 3. között és a Csengettyű utca 11. mellett, az Üllői út 187.-nél pedig fitnesspark épül, és tervezzük az Ifjúmunkás utca 30. melletti sportpálya felújítását is. Kulturális
szempontból fontosnak tartom, hogy a fiataloknak ingyenes Budapest Park-belépőt adtunk, de vannak időseknek is programok: például a Dési művelődési ház rendezvényei vagy az olyan kifejezetten népszerű tanfolyamok, mint az informatika és az angoltanulás. Vannak persze olyan problémák is, amelyek húsz éve megoldatlanok, de szerintem a következő húsz évben se fogjuk tudni megoldani őket.

9: Például?
HGY: Az olyan örök ellentétek, mint a kutyás – nem kutyás, autós – nem autós, törzslakó – albérlő vagy éppen idős – fiatal. Ezeken igyekszünk segíteni, mindenki számára élhetővé tenni a körzetet, de vannak feszültségek, amelyek nem fognak elmúlni. Ott van továbbá a hajléktalanok problémája: az előző ciklusokban idetelepítettek a volt Aszódi úti munkásszállóba egy hajléktalanszállót. A hajléktalanoknak minden reggel 6 órakor el kell hagyniuk a szállót, mert ott fertőtlenítenek, és csak este 6-kor engedik vissza őket, akkor is csak úgy, ha józanok. Mindez azt eredményezi, hogy reggelente ötven-száz ember szétszéled a környéken, lefekszenek a padokra, bemennek a játszóterekre, kéregetnek, bokrokban végzik a dolgukat, szétdobálják a cuccukat. Amikor erre megoldást próbálnánk találni, a rendőrség azt mondja, forduljunk a közteresekhez, a közteresek az önkormányzathoz küldenek minket, az önkormányzat meg vissza a rendőrséghez, tehát végül senki nem tesz semmit. Rendkívül nehéz ez a helyzet, Magyarországon pedig különösképpen hiányzik az a szociális védőháló, ami Nyugaton megvan.

9: A JALT parkolási problémáit hogyan látja?
HGY: Mivel az egyik rész fizetős, a másik pedig nem, a mai napig probléma, hogy a külső kerületekből érkező autókkal megállnak a nem fizetős részen, a helyiek pedig nem férnek el ott. Mi szerettük volna, ha az itt lakók érdekében bővítik a fizetős parkolási övezetet, ezt többször kezdeményeztük is a fővárosi önkormányzatnál, de rendre elutasítják az itt parkoló autók alacsony úgynevezett forgási sebességére hivatkozva. Rengeteg pénzt költünk mindig a felmérésekre, hogy megnézzük, megfelel-e már a forgási szint a jogszabályban előírtaknak. De meg tudom mondani felmérés nélkül is, hogy sosem lesz húsz százalék, ami az előírt minimum: nem kell erre milliókat költeni. A jogszabály a kilencvenes évekből való, ideje lenne felülvizsgálni, hiszen teljesen megváltoztak az autóhasználati szokások. Irigykedve nézünk mindig az Üllői út túloldalára, ahol a JALT-hoz nagyon hasonló kőbányai lakótelep van: ott sikerült megoldani, hogy teljes egészében fizetős legyen a parkolás.

9: Mit szeretne elérni a következő választási ciklusban?
HGY: A közbiztonság és a közterületek állapotának javítását szeretném fókuszba helyezni. Fontosnak tartom a zöldterületek gondozását, karbantartását: 2002-ben a JALT lett az év legvirágosabb lakótelepe, ezt az irányt szeretném, ha  követnénk. Folytatni kell a sikeres lakóház-felújítási pályázatot, és szeretnék megoldást találni az átmenő autóforgalom csökkentésére is, amihez várom a helyiek javaslatait is. Mindennapos problémák ezek, amelyek azonban meghatározzák az emberek közérzetét. Arra például már ígéretet kaptam, hogy jövőre idejében elkezdik a lakótelepen a füvet nyírni, mert a méhlegelős megoldás itt nem vált be.

Kiss Soma – Nagy Ildikó Emese

HIDASI GYULA (67)

Kereskedelmi végzettségű, 21 évet dolgozott a budapesti Tüzépnél, 1994 óta
az önkormányzat tagja, a 10. választókerület egyéni képviselője a József Attila-lakótelepen. Korábban futballozott,
45 éve a budapesti labdarúgó-szövetségnél játékvezető, játékvezetői ellenőr és tanácsadó.

Kiemelt képünkön: Hidasi Gyula

Fotó: Stépán Virág

(Megjelent a 9 magazin 2023. októberi számában.)

Ajánlott cikkeink

Előadás a kender történetéről

2025. január 22.

Rendkívüli testületi ülés csütörtökön

2025. január 22.