A pesti a legrosszabb metró, a Határ úti a legszörnyűbb állomás. Vagy mégsem

A mérsékelten tudományos módszerrel készített index mélyére nézve kiderül: nem annyira a metróról van szó, inkább arról, hogy mi, magyarok mindenkinél jobban szeretünk hőzöngeni a közösségi médiában. Persze gyakran van is rá okunk.

A mókus is patkány, csak jobb a sajtója, mondja a tréfa, ami a csomagmegőrzőket üzemeltető nemzetközi cég, a Bounce által összeállított metróindexről jutott eszünkbe. Ezen ugyanis – úgy tűnik – elsősorban azért kapta meg a legrosszabb értékelést a budapesti metró, mert a róla szóló sajtócikkeket a Facebookon állítólag messze többször (75 százalék) látják el dühös emojival, mint bármelyik másik európai fővárosi gyorsvasúthálózatot; a második helyezett Amsterdamnál 47 százalék ez az érték. A cikk, amelyet egyébként az Euronews is átvételre érdemesített, meglehetősen szűkszavúan ír a metodikáról, ezért nehéz lenne ellenőrizni az adatot, mégis kételyeinket fejezzük ki: bajosan hihető, hogy négy emojiból három a dühös lenne a magyar metrós cikkek összessége alatt.

Azt azonban elhisszük, hogy aránylag sok a negatív reakció a magyar közönség körében, hiszen a nagykörúti Combinók 2006-os beszerzése óta tudható, hogy mi, magyarok a közlekedési szakkérdéseket is pártállástól függően ítéljük meg. (Az akkori főpolgármester hívei szerint általában a Siemens villamosai jók, a nem rá szavazók viszont sokkal rosszabb véleménnyel voltak a járművekről.) Ha felidézzük, hogy milyen témákat ad a sajtóban a budapesti metró, ilyenek jutnak az eszünkbe:

• nem épül újabb metró
• nem hosszabbítják meg az M3-at Káposztásmegyerre, Ferihegyre
• nem hosszabbítják meg az M4-et a Bosnyák térre, a Virágpiacra
• nem épül az 5-ös metró
• nem korszerűsítik az M1-et
• korrupció volt az M4 építésénél
• korszerűtlen járműveket vettünk felújítás címén az M3-ra
• sokáig tartott az M3 felújítása
• nincs klíma az M3 szerelvényein
• nem teljes az akadálymentesítés

Mit tegyen egy csomagtárolókat üzemeltető cég, ha trendi, szexi módon, ingyen szeretne bekerülni a sajtóba? Kitalál egy listát, amely persze kapcsolódik a nagyvárosi utazáshoz, és viszonylag kis munkával összeállítható. Talán így jutott a Bounce arra, hogy kitalálja a metróindexet. Vették Európa metrós fővárosait, de a háború miatt kihagyták a listából Moszkvát, Kijevet és Minszket. Kinézték a Wikipédiából a hálózatok hosszát, az állomások számát és az éves forgalmat. Ezután kigyűjtötték, hogy az állomások a Google térképén hány csillagot kaptak átlagosan, ahogyan a BuzzSumo szolgáltatását igénybe véve az egyes városok metróiról szóló cikkekre online érkező emojikat is.

Sajnos arról nem számolnak be részletesen, hogy pontosan milyen cikkekre voltak kíváncsiak, ahogyan arról sem, hogy az adatokból hogyan generálódik az index. Például a nagy forgalom jó (hiszen akkor hasznos a metró) vagy rossz, mert akkor zsúfolt.

Ezzel kész is a mutató, majdnem a cikk is, de kell még bele egy rész, amelyben a Bounce alapítója nem felejti el felhívni a – nyilván elsősorban amerikai – utazók figyelmet a jó európai közösségi közlekedésre meg persze a praktikus csomagmegőrzőkre.

Mint a mellékelt táblázatokból látszik, Budapest sem a Wikipédia-adatok, sem a Google-értékelések szerint nem lóg ki lefelé a mezőnyből, egyedül a dühös emojik nagy, és a piros szívecskék kicsi, egyszázalékos aránya rontja le ennyire az eredményt.

Kevés csillagot kapott viszont a ferencvárosi Határ út megálló, az átlaga mindössze 2,80. Kellemetlen, szörnyű, szemetes, penészes, undorító – ilyen jelzőkkel illették. Itt viszont az a jó hír, hogy azóta az állomást felújították, akadálymentesítették.

A második legkisebb indexet Brüsszel szedte össze: az állomások átlagban csak 3,82 csillagot gyűjtöttek a térképen, ez a budapesti adatnál (4,05) is rosszabb. Különösen leértékelték az itteni főpályaudvar metróállomását (Gare du Midi), 1,9 csillagot kapott, ami Michelinből majdnem nagyon jó, Google-ből viszont nagyon rossz. Nemrég egyébként a vasútállomás rossz biztonsági helyzetéről a Politico is cikkezett.

Reakciók ide vagy oda, nem haszontalan megnézni, melyek azok a tényleges szempontok, amelyekben Budapest lemarad a jó indexet elérő fővárosoktól. Oslo például részben annak köszönheti első helyezését, hogy a hálózat minden városrészt elér, sőt a városhatáron kívülre is eljut. Nálunk ez nincs így, különösen akkor, ha nem vesszük figyelembe a HÉV-eket, miközben a norvég főváros metrója hasonlít ezekre, hiszen zömmel a felszínen megy, sőt a közutaktól sincs mindenhol elkülönítve.

A magyar olvasónak talán meglepő lehet a lista éléről Szófia második és Athén harmadik helyezése. Mindkét fővárosban eléri a hálózat a repülőteret, ez az egyik jó pont, miközben nálunk sem metrós, sem más kötöttpályás kapcsolat nem áll rendelkezésre.

Arra kérjük olvasóinkat – csakis fővárosunk metróhálózatának érdekében –, osszák meg cikkünket, és piros szívvel értékeljék a Facebookon, hogy legközelebb már jobb lehessen a budapesti metró eredménye.

– ti –

Nyitóképünkön a felújított Határ úti aluljáró 

Fotó: BKK

Ajánlott cikkeink

Előadás a kender történetéről

2025. január 22.

Lakossági fórum lesz ma este a repülőgépek okozta zajról

2025. január 22.