Ferencvárosig évek múlva juthat el a rakpartfejlesztés

A pesti belvárosban elsősorban a sétálóké és a bringásoké lenne a Duna-part, de azért maradhatnak az autók is. A ferencvárosi szakaszon hasonlóan: folytatódna a sétány déli irányba a Salkaházi Sára rakparton át a Nehru part felé, a kikötői forgalmat is kiszolgáló, forgalomcsillapított út mellett pedig kerékpársávot és szállodahajóknak kikötőt alakítanának ki. Majd, a jövőben.

Érdemes optimistán reménykedni, hogy a közeljövőben felgyorsul a pesti alsó rakpart humanizálása, gyalogos- és bringásbarátabbá tétele, mert az eddigi sebességgel aligha lehetünk elégedettek. A főváros néhány napja tette közzé, hogy elkészültek a Kossuth tér és az Erzsébet híd közötti szakasz engedélyezési tervei. Csakhogy 2019-ben egyszer már tartottunk ennél a fázisnál, a BKK 2015-ben kiírt közbeszerzése nyomán akkor lettek meg az eredeti engedélyezési tervek, de a Tarlós István által vezetett főváros nem volt velük teljesen elégedett, így el sem indították az engedélyezési folyamatot.

Karácsony Gergelyék viszont átterveztették a dokumentációt azzal a céllal, hogy több zöld és némileg kevesebb autó legyen a Duna partján. A jelenleg érvényes koncepció szerint az Erzsébet híd pályája alatt egyáltalán nem lenne közút az alsó rakparton, hiszen ez a rövid szakasz könnyen kikerülhető. A hídtól északra, a Jane Haining rakparton tilos lenne az átmenő forgalom, de a célforgalomra szükség van, például a hajóállomások, vendéglátóhelyek kiszolgálására. Ez azonban egyelőre csak terv – hangsúlyozza a városházi közlemény –, a végleges döntés a civil szervezetekkel előzetesen kialakított rend szerint, társadalmi egyeztetés után születhet majd meg.

A Lánchídtól északra már az átmenő forgalom is maradna, igaz, 30 kilométer per órás sebességkorlátozással. Kivéve persze akkor, amikor hétvégén, nyáron teljesen kitiltják az autókat a rakpartról, ahogy ez már napjainkban is történik. Láttuk, a belvárosi Duna bal partjának megújításáról régóta szó van, így volt idő megfogalmazni az ellenvéleményeket. Vannak olyan urbanisták, akik szerint még radikálisabban kellene elmozdulni az autóforgalom kiszolgálásától a gyalogosok és kerékpárosok szempontjainak érvényesítése felé, de megjelentek az autósok „üldözéséről” szóló értelmezések is.

A főváros még 2020-ban rendelt meg egy felmérést a Mediántól. Ebben az óvatos, részleges autómentesítés támogatottságát mérték föl. Az jött ki, hogy a megkérdezettek

• 73%-a támogatja, hogy időszakosan ne legyenek autók „a rakpart egy szakaszán”,
• 59%-a támogatja, hogy sose legyenek autók „a rakpart egy szakaszán”,
• 91%-a szeretne több fát,
• 87%-a szeretne több pihenőhelyet,
• 82%-a szeretné, hogy akadálymentes legyen a rakpart,
• 79%-a szeretne kerékpársávokat.

A tervezés során néhány specialitást figyelembe kellett venni. Az egyik, hogy a rakpartot néha elönti a Duna, így ezt bírniuk kell a burkolatoknak, növényeknek. A másik a rakparti villamosvonal 498 méteres, szegecselt oszlopokon álló, vasszerkezetű viaduktja, amelyet ugyanúgy Balázs Mórnak köszönhetünk, ahogy a kisföldalattit vagy az egész korszerű villamoshálózatot. A forgalomnak 1900-ban átadott szerkezet „oszlopközeit” kiválóan lehetne hasznosítani kereskedelmi, vendéglátási, közösségi célokra (kísérlet volt is már erre), de leginkább akkor, ha nem zárják majd el a parkoló autók. Ezt a főváros külön beruházásban, a villamospálya megújításával együtt tervezi.

Burkolatként elsősorban kis- és nagy kockaköveket terveznek, illetve a biciklik alá nagyobb méretű andezitelemeket. A mozgás- és látáskorlátozottakra gondolva a rakpart szélét más felületű (vágott helyett hasított) kockákkal kívánják burkolni, de korlátokat nem akarnak. A növények körül vízáteresztő burkolatok lesznek.

A pesti rakpart humanizálását szakmai konszenzus övezi, ez a fejlesztés mind a két, jelentős támogatottságot szerzett jelölt programjában szerepelt a néhány héttel ezelőtti főpolgármester-választáson. Karácsony Gergelynek, Budapest újraválasztott vezetőjének programja így fogalmaz:

a következő ciklusban elindítjuk a pesti alsó rakpart teljes körű átépítését is. Célunk, hogy a Margit hídtól a Szabadság hídig fásított gyalogossétányt hozzunk létre.

Vitézy programjában ez áll:

Összefüggő, vonzó környezetet kínáló sétányt és kerékpáros útvonalat hozunk létre a pesti alsó rakparton a Nehru parttól a Kossuth térig. Szabályozzuk a kikötők működését; szállodahajók helyett közhasználatú úszóműveket telepítünk a part mentén (…), összefüggő sétányt hozunk létre az angyalföldi Duna Arénától a csepeli közparkig végig a pesti Duna-parton.

Vitézy víziója tehát egészen Csepelig ér. Amit azért hozunk szóba, mert a fővárosi tervek pillanatnyilag a távoli jövőbe helyezik a belvárosi rakpartfelújítás kiterjesztését a Szabadság hídtól délre, tehát a 9. kerület felségterületére. Annak örülhetnek a ferencvárosiak, hogy az ígéretek szerint a 2019-ben a kormány és a kerület között megszületett megállapodásnak megfelelően egy hónap múlva elkészül a Nemzeti Atlétikai Centrum körüli szabadidőpark, vagyis itt is lesz megújított Duna-part.

Visszatérve a belvárosi rakpartra, az engedélyezési tervek elkészülte után még hátravan a kiviteli tervezés, majd az állami tervzsűrik döntése következik – írja a városháza. Már jelenleg is zajlik azonban a zöldítés az Erzsébet és a Lánchíd között, még idén elültetnek néhány fát is. (A teljesség kedvéért említtessék meg, hogy a Parlament és a Lánchíd közötti szakasz néhány éve már elkészült.)

A Belgrád rakpart ehhez képest le van maradva, itt még csak elkezdődött a tervezés. Erről, az Erzsébet és a Szabadság híd közötti szakaszról azt kell tudni, hogy a hajóállomás miatt itt nincs alsó és felső rakpart, így a terület végső megjelenése eltér majd az északabbi részekétől, de itt is cél a közút szűkítése, azzal együtt, hogy megmaradna a rendes (átmenő) forgalom.

A Szabadság hídtól délre eső rakpartra, ahogy említettük, még tervezés sem folyik, az viszont szerencsés, hogy a Bálna után a Nehru part zöldje következik már most is. A Boráros tértől délre újabb problémával kell majd szembenézni: a csepeli HÉV vágányai akadályozzák a part és a mögöttes területek szerves kapcsolatát. A kívánatos az lenne tehát ebből a szempontból is, persze a közlekedők miatt is, ha megvalósulna a vonal és a ráckevei HÉV közös fejlesztése, vagyis a felszín alatt futnának a sínek első fázisban a Kálvin térig, később a belváros és Buda irányába.

– kej –

Fotók: Stépán Virág
Látványtervek: MG Építész Kft. / BKK / Főpolgármesteri Hivatal
Infografikák: Főpolgármesteri Hivatal

Ajánlott cikkeink

Mi is csak az El-ben szurkoljunk? – kérdezték a Fradi-szurkolók

2024. december 9.

Ezüstérmes lett a Magyar Kupában az FTC női vízilabdacsapata

2024. december 8.