Lego Vilivel ünneplik a budapesti villamos 137. születésnapját

Életnagyságú, síneken guruló villamos épült – az alváza kivételével – hagyományos Lego-kockákból a játékgyártó, a főváros, a BKV, a BKK, a Budapest Brand és önkéntesek együttműködésével.

Lego Vilit a 9. kerületben, a Ferencváros kocsiszínben mutatták be a sajtónak, innen indult az 1-es vonalán, a Rákóczi hídon át, Albertfalván visszafordulva, a Szabadság hídon keresztül a Deák térre, ahol az adventi időszakban bárki megnézheti. A sajtótájékoztató közben e sorok írója ezért azon töprengett, mióta is van Ferencvárosban villamos. Idézzük hát fel a főváros villamostörténetének kezdeteit!

Idegenkedtek tőle

Amikor 1887. november 28-án elindult az újfajta városi közlekedési eszköz a nagykörúton, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, a cél egyértelműen az elektromos meghajtástól idegenkedő városvezetés meggyőzése volt. A próbavonal a Budapesten akkor és azóta is szokatlan 1000 milliméteres nyomtávval, az évszak ellenére nyitott kocsikkal indult meg, hiszen a járműveket egy korábbi, bécsi kiállítási bemutatóról hozta a Siemens.

A demonstráció sikeres volt, így Budapest a lóvasút után gyakorlatilag kihagyhatta a városi vasút fejlődési stációi közül a gőzüzemet (bár a fogas, a budavári sikló és az úgynevezett köztemetői vonal így épült), és a korszerű villamos kezdhetett terjeszkedésbe. Apropó stáció, az első, immár igazi, normál – 1435 milliméteres nyomtávú – villamosvonal a Stáció (ma Baross) utcán indult meg 1889. július 30-án, és ez már egy ponton, a Kálvin téren érintette Ferencváros határtérségét, ahogy a próbavillamos elbontása után kiépített nagykörúti vonal is, amikor 1890. augusztus 7-én elérte az Üllői utat. Ezt aztán 1892. június 5-én hosszabbították meg a Boráros térig, innen számolhatjuk tehát a ferencvárosi villamost!

Felnagyított játék

A szervezők szerint a világon először készült olyan villamos Legóból, amely tényleges méretű jármű, és működik, síneken tud közlekedni, bár nem saját erejéből, hanem vontatva. A biztonság viszont fontos, így Lego Vili fékezése teljesen igazi, az őt vontató mozdonyokból átvezetett sűrített levegővel történik.

A jármű egy felújított, igazi pőrekocsira készült; az arányok érzékeltetésére érdemes tudni, hogy a teherkocsialváz tömege 10 tonna, erre jön még 2,5 tonna acélváz és 1 tonna betonyp lap. Ehhez képest nem is nagy az 1,8 millió Lego-kocka összesen 4,5 tonnás tömege! A felépítményt tervező Dóczy Balázs (korábbi művei a lánchídi oroszlán, a Hősök tere, a Szent István-bazilika és a Zeneakadémia makettjei Legóból) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen modellek általában a rugalmas Lego Technic elemeket használják, a villamos azonban a klasszikus Lego-kockákból épült. Utazni sajnos nem lehet rajta, de úgy néz ki, mintha egy gyerek építette volna Legóból, és a játékot eredeti méretre nagyították volna.

Még néhány technikai adat:

• hosszúság: 11,5 méter
• magasság: 2 méter
• szélesség: 2 méter
• építési idő: 6800 munkaóra
• építők száma: 90 fő

– ti –

Nyitókép: Stépán Virág

Ajánlott cikkeink

Kéthetes programsorozat a magyar kultúra napja alkalmából Ferencvárosban

2025. január 14.

Kapcsolati horror – A világítótorony a Start Filmklubban

2025. január 14.