Az ország legdrágább stadionjában a világ harmadik legnagyobb sporteseménye – így foglalhatnánk össze az augusztusi atlétikai világbajnokságot egyetlen mondatban. Horribilis összegnél, 350 milliárd forintnál tart a vb költsége: aki ezen felül tud emelkedni, világklasszis sportolókat láthat a Duna-parton felépített Nemzeti Atlétikai Központban.
Augusztus végén Ferencvárosra fog figyelni a fél világ: a néhány hete átadott Duna-parti atlétikai stadionban zajlik majd a 2023-as atlétikai világbajnokság. A világ harmadik legnagyobb sporteseményét a helyszínen a tervek szerint 400 ezren láthatják majd, a közvetítésekbe pedig a becslések szerint egymilliárdan fognak becsatlakozni. Augusztus 19. és 26. között kétezer sportoló vesz majd részt a versenyeken, és negyvenkilenc számban avatnak győztest. Az atlétika a legnézettebb sportok közé tartozik, igaz, jelenleg nincs olyan korszakalkotó, popkulturálisan is értelmezhető alakja, mint a 2017-ben visszavonult jamaicai sprinter, Usain Bolt volt. A mostani verseny azonban az utolsó világbajnokság a következő nyári olimpia, a 2024-es párizsi játékok előtt, tehát semmiképp sem nevezhető tét nélküli, az olimpia árnyékába húzódó dzsemborinak. Azt talán kevesen tudják, hogy ez „csak” a tizenkilencedik önálló világbajnoksága a sportágnak: 1983-ig ugyanis az olimpia jelentette ezt, azóta kétévente követik egymást a vébék.
Az elmúlt években elhangzott párszor, de ezúttal tényleg igaz: az ország történetének legnagyobb sporteseménye lesz az augusztusi világbajnokság. Ez illeszkedik a világversenyek, nagy sportesemények Orbán-kormányok alatti trendjébe: elég a 2017-es (és a 2021-es) vizes világbajnokságra a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra vagy az idei Európa-liga-futballdöntőre gondolni. Mindehhez stadionok, létesítmények sora épült fel, így lassan egy lappangó olimpiai pályázat körvonalazódik. A népszavazási kezdeményezés miatt 2017-ben lemondott 2024-es pályázat után sokáig csönd volt erről, aztán idén Fürjes Balázs, az előző kandidálás vezetője dobta be újra. A következő nyitott időpont 2036, a rendezőt legkorábban négy év múlva választják ki. (Arról, hogy ezek a beruházások egy olimpia előkészületei is lehetnek, lásd cikkünket a 9 magazin 2023. februári számának 12–13. oldalán; Somlai János, Baranyi Krisztina polgármester kabinetvezetőjének ezzel ellentétes véleményét pedig a márciusi szám 19. oldalán.)
Ha jelen állapotában nem lenne is alkalmas olimpiára, a mostani világbajnoki helyszín jó alap egy pályázathoz. A Nemzeti Atlétikai Központ a vébé alatt 36 ezer nézőnek ad helyet, a stadion felső karéját azonban ideiglenes lelátók alkotják (ez volt a megoldás 2017-ben a vizes vébének helyt adó Duna Arénában is); ezeket a verseny után visszabontják, és marad a 15 ezres atlétikai stadion. A létesítményt idén áprilisban adták át műszakilag, június közepén családi nappal nyitott meg, és a július eleji magyar országos bajnokság volt a tesztverseny. Valóban impozáns lett, nincs hasonló méretű és színvonalú otthona a magyar atlétikának.
Nézzük ugyanakkor a számlát is: Magyarország legdrágább stadionja épült fel a Rákóczi híd tövénél. Az első kapavágásnál 204 milliárd forint volt a keret, sokáig tartották is ezt a költséget, 2022-ben azonban 246 milliárdra drágult a beruházás. A kivitelezőket tekintve nem borult a papírforma, a megbízást a „Mészáros Lőrinc” érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és a szintén a NER építőipari oszlopának számító Magyar Építő Zrt. konzorciuma nyerte el. Aztán jönnek még a rejtett költségek, hiszen edzőpályák épültek a stadion köré, amelynek a környezetét a verseny után a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark foglalja majd el; minderre legalább 31 milliárd forintot fordítanak. Természetesen a rendezésnek is vannak költségei: a kilencnapos verseny lebonyolítása még 70 milliárd forintba fog fájni. A számláló tehát közel 350 milliárd forintnál tart, igaz, azt már kimutatták, hogy a verseny közvetett hatása legalább 60 milliárd forint lesz a magyar gazdaságra.
A képzeletbeli számlához tartozik az is, hogy a 9. kerületnek haszna is származik a rendezésből. Ez annak az alkunak köszönhető, amelyet Baranyi Krisztina polgármester és a főváros kötött a kormánnyal a vb támogatásáért cserébe, még 2019 végén. Ennek a része a korábban említett sportpark kialakítása, a kerületi szakrendelő új szárnyának építése, önkormányzati bérházak rekonstrukciója, valamint az Egészséges Budapest programra (az egész fővárosban) öt év alatt jutó 50 milliárd forintos állami támogatás.
De ejtsünk szót a főszereplőkről is, akiknek az érdeklődők szurkolhatnak. Körülbelül huszonöt magyar versenyez majd a világbajnokságon (a részvételt a lapzártánk utánig lehetett kivívni), közülük pedig a világbajnoki dobogóra is esélyes a 2019-ben vb-bronzérmet nyert kalapácsvető, Halász Bence. Egy másik nehézatlétáról, a súlylökő Márton Anitáról sokaknak eszébe juthat 2016-os olimpiai bronzérme; most újabb nagy dobásra készül. A futók közül a tavalyi Eb-n második helyezést elért gátfutóra, Kozák Lucára fognak figyelni leginkább a magyarok, és bízhatnak a hétpróbázó Krizsán Xénia kiemelkedő eredményében is.
Ami a teljes mezőnyt illeti: az atlétika csúcsa a százméteres síkfutás; ebben a számban a férfiaknál az amerikaiak – élükön a vb-címvédő, olimpiai ezüstérmes Fred Kerley-vel – mellett érdemes az angol Zharnel Hughesra figyelni; a nőknél a jamaicaiakon – a háromszoros olimpiai bajnok, vb-címvédő Shelly-Ann Fraser-Pryce a legnagyobb név – kívül az amerikai Sha’Carri Richardson (aki marihuánafogyasztás miatt hagyta ki a tokiói olimpiát) a legérdekesebb versenyző. Újabb világcsúcsára hajt Budapesten az egyik legnépszerűbb atléta, a svéd rúdugró, Armand Duplantis; a női magasugrás sztárja az ukrán Jaroszlava Mahucsih; a lengyel kalapácsvetőnő, Anita Włodarczyk az ötödik világbajnoki elsőségét célozza; a norvég hosszútávfutó, Jakob Ingebrigtsen pedig huszonkét évesen érkezik Európa-, világ- és olimpiai bajnokként Budapestre.
Aki tudja, felejtse el a vaskos számlát; ha megnézné a világ legnagyszerűbb sportolóit, hatalmas költségbe sem kell vernie magát, egy délelőtti jegy már 3 ezer forintért megvehető, a döntőket felvonultató esti programra pedig 6900 és 8900 forintért juthatunk be.
Csepregi Botond
(Megjelent a 9 magazin 2023. augusztusi számában.)