Ferencváros felett az ég – légtérzaj nyáron

A kormány tervei szerint néhány éven belül megduplázódhat a Budapest feletti légiforgalom és a vele járó, sok helyen már most is elviselhetetlen zaj. Emiatt egyre többen tiltakoznak Ferencvárosban is, néhányan per indítását tervezik.

„A cél az, hogy épüljön egy új terminál, és a lehető leghamarabb meghaladja a 20 milliót a Budapestre érkező turisták száma (ez tavaly 14,7 millió volt, idén 16 millióra várják – a szerk.). Én még ennél is optimistább vagyok, kellően fejlett infrastruktúrával a 30 milliós határ is elérhető” – mondta Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a 24.hu-nak a június 13-ai kormányinfón, amelyen bejelentette a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlását. A repteret üzemeltető Budapest Airport részvényeinek 80 százalékát több mint 1200 milliárd forintért szerezte meg az állam, s hogy ez előbb-utóbb meg is térüljön, nagyívű fejlesztéseket terveznek, többek között a harmadik utasterminál régóta elhatározott felépítését.

A reptér azzal büszkélkedik, hogy tavaly a budapesti volt a harmadik legforgalmasabb repülőtér a régióban Bécs és Varsó mögött. Nemcsak az utas-, de a teherforgalom is egyre növekszik: tavaly 201 306 tonna áru indult útnak, illetve landolt, ami közel 50 százalékos növekedést jelent a 2019-es adatokhoz képest.

Pedig még a korábbi fejlesztésekhez sincs meg a reptér hivatalos társadalmi és környezeti hatásvizsgálata, amelyet a projektet finanszírozó Európai Beruházási Bank korábban megkövetelt, ám mára letett róla. Miközben a repülőtér hatályos környezetvédelmi engedély nélkül működik, az elmúlt öt évben több mint 130 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre. Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa szerint a bank hanyagul jár el, saját előírásait sem tartatja be, így kárt okoz a helyieknek.

„Minden hajnalban a repülőkre ébredek.” „Sem éjjelünk, sem nappalunk, örökös zajban élünk.” „A hajnali ébresztők borzasztóak, amikor a zajra szívdobogással riadok fel a tetőtéri szobában.” „Némelyik olyan alacsonyan száll, hogy kis túlzással kezet tudnék fogni a pilótával.” Ilyen és hasonló bejegyzések árasztják el a 2400 főt számláló Közösség a csendesebb dél-budapesti légtérért nevű Facebook-csoportot.

Több százezer otthon felett repülnek el a landoló vagy emelkedő gépek, éjjel-nappali légtérzajt, egyidejűleg növekvő légszennyezést okozva. Ferencvárosban elsősorban a József Attila-lakótelep, az Aszódi úti lakótelep és a Haller utca környékét a Duna-parttól a Nagyvárad térig érinti a probléma, de van Balázs Béla és Hőgyes Endre utcai lakos is, aki szerint szinte egész nap elviselhetetlen a zaj.

Nemrégiben a JALT-on élő egyik posztoló 38 gépet számolt össze egy nap, s azt írta: „van, amelyik rettenetesen alacsonyan száll, a templomok tornyával vakartatja a hasát”. Sokszor jönnek „vonatozva”, azonos nyomvonalon, az egyik szinte még el sem ment, már ott a másik. „Általában éjfél körül állnak le, de akkor meg elmegy két-három óriási teherszállító gép, tényleg mennydörgésszerű hangerővel” – magyarázta.

Kontur András fémrepülője Louis Blériot 1909. október 17-i bemutató repülésének emlékére a József Attila-lakótelepen. Fotó: Stépán Virág

A zaj nyáron még elviselhetetlenebb: minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál hosszabb távolságra van szükségük a repülőknek a felszálláshoz, és az is több időbe telik, hogy a gép elérje a megfelelő repülési magasságot. Videók is készültek, amelyeken hallható: mintha vadászbombázó húzna el az épület fölött: mennydörgésszerű, zúgó-süvítő-sípoló hangokat adnak ki az egymást követő gépek.

Vannak, akik azzal példálóznak, hogy Zürichben 23.30 és reggel 6 között éjszakai repülési tilalom van érvényben, Frankfurtban vagy a londoni Heathrow repülőtéren pedig 23 és reggel 5 között. Ez itthon szóba sem került eddig.

A Facebook-csoport tagjai tisztában vannak a repülés gazdasági és társadalmi hasznával, de nehezményezik, hogy a repülőket nem méltányosan és arányosan osztják el, hanem egy S kanyart íratnak le velük a légi irányítók, így nagy kerülővel, jóval több lakost érintve szabadítják rá a fővárosra a gépeket. Ezt a felszállási eljárást 2007-ben kezdték el bevezetni, majd 2018-ban tették általánossá. Azóta különösen a 9., 11., 21. és 22. kerületek sűrűn beépített lakótelepein szenvednek tőle, de lakóparkokban és korábban csendes kertvárosi részeken, Érden és Diósdon is. Tavaly a gépek kétharmada Budapest felé indult a felszálláskor, és legtöbbször az elhíresült, „büntetőkanyarként” is emlegetett S kanyart követte – mondta el a 9-nek Miskei Gábor, a csoport egyik alapítója.

Lehetne mindez másképp is, amint azt meggyőzően bizonyította a nemzetközi figyelem középpontjában zajló tavalyi atlétikai vb, amelynek ideje alatt a légi irányítás egyik napról a másikra képes volt teljesen más, Dél-Pestet és Dél-Budát is kevésbé terhelő útvonalat kialakítani. Szerettük volna megtudni, mi az akadálya annak, hogy rendszeresítsék ezt a forgalomszervezési megoldást, ám kérdéseinkre sem a HungaroControltól, sem a Budapest Airporttól nem kaptunk választ.

A többéves hiábavaló küzdelem dokumentumai szerint ugyanakkor a változó szélirányra, nemzetközi egyezményekre, szabványokra és előírásokra szoktak hivatkozni – erről bőségesen értekezik a HungaroControl honlapja is –, valamint arra, hogy nincsenek már a repülőtér környékén beépítetlen területek, így valahol mindig zavarni fogja a lakosságot a zaj. Ez az érvelés azonban nem veszi figyelembe, hogy Vecsés és Üllő felé a népsűrűség töredéke a József Attila-lakótelepinek. Ahogy azt sem, hogy az elmúlt években a reptér környékét benépesítők annak tudatában vásároltak ott ingatlant, hogy egy nemzetközi repülőtér szomszédságába költöznek, míg a dél-pestieknek az elmúlt években romlott radikálisan az életminőségük a zaj miatt.

Tavaly a csoport képviselői egyeztetést kezdeményeztek, amelyet mind a Légügyi Hatóság, mind a HungaroControl vezetése elutasított. Csak egy levelet kaptak az utóbbitól, amelyben elismételték az álláspontjukat.

Magánszemélyek egy csoportja igazságügyi légügyi szakértők bevonásával per indítását tervezi. Folyamatban van húsz-huszonöt magánbeadvány is, amelyeket szervezetten, de egyesével nyújtottak be az elmúlt év végén a Pest vármegyei kormányhivatalhoz. Igyekeznek elérni, hogy a reptér környezetvédelmi engedélye ügyében őket is tekintsék ügyfélnek, és legyen kötelező velük az egyeztetés. Ez eddig nem sikerült.

Tavaly a Budapest Airport Szomszédaiért Alapítvány a Budapest Airport támogatásával három évre elosztva mintegy 1,2 milliárd forint összegben zajcsökkentő megoldást nyújtó lakossági zajvédelmi programot indított. A lehetőséggel azonban csak a 10., a 17. és a 18. kerület, valamint Vecsés és Üllő újabb területeinek négyezer ingatlantulajdonosa élhet, ferencvárosiak nem. A Budapest Airport szerint ugyanis a 9. kerületet „nem érintik” a zajproblémák; igaz, nem is telepítettek a kerületbe zajmérő állomást, amellyel megbizonyosodhatnának erről.

Bilkei-Gorzó Borbála – Nagy Ildikó Emese

JOGOK SÉRÜLNEK
Magyarország alaptörvénye szerint mindenkinek joga van az egészséges környezethez, a testi és lelki egészséghez, ami felöleli az emberi élet és egészség zaj elleni védelmét is – állapította meg még 2019-ben dr. Bándi Gyula zöldombudsman a légtérzajjal kapcsolatos panaszok ügyében.
Tudományos vizsgálatok egyértelműen igazolják a pszichés vagy fiziológiai károsodásokat és kockázatokat, különösen a gyermekek esetében. Kiemelkedik e téren az éjszakai légi közlekedés által okozott zajterhelés – írta.
Nem lehet kétséges – fogalmazott –, hogy a repülési zajtól szenvedő lakosság egészséghez való joga korlátozottan érvényesül. Emellett erőteljesen megjelenik a lakóingatlan használatának korlátozottsága is, ami közvetlenül érinti a magántulajdont. Mindezek alapján a szakminisztertől már akkor a jogszabályi környezet rendezését kérte az ombudsman.

Címlapfotó: bud.hu

(Megjelent a 9 magazin 2024. júliusi számában.)