Számtalan más mellett egy, a 9. kerületbe bejegyzett kínai civil szervezet is bejelentkezett azon a globális konferencián, amelyen Kína „békés újraegyesítéséről” – a magát függetlennek tartó Tajvan visszacsatolásáról – cserélt eszmét több ezer résztvevő. A Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesületről és tevékenységéről nincsenek magyar hírek, de a kínai nyelvű médiából kiderül: a hasonló szervezetek az egész világot behálózzák.
Miközben soha nem látott méretű kínai hadgyakorlat zajlott hetek óta Tajvan partjainál, augusztus 27-én Csengtuban, Szecsuan tartományban folyt az évente megtartott globális konferencia Kína „békés újraegyesítéséről”: a címe Az egy Kína elvének betartása, a nemzet újraegyesítése és a grandiózus nemzeti megújulás volt. Az eseményen a világ több mint százhúsz országából és régiójából több mint háromszázhatvan kínai szervezet és háromezer fő vett részt a helyszínen és online, utóbbiak közt a Ferencvárosban bejegyzett egyesület is.
Zhang Guo Zhi a Kínai Állami Kórus karnagya volt, majd Európába jött ösztöndíjjal. Budapesten 2007-ben többedmagával megalapította a Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesületet (majd később a Magyarországi Csillagfény Kórus néven nem közismert kínai női énekkart is). Zenei munkásságának hazai elismeréseként a Magyar Művészeti Akadémia és az egykori Emmi által bőkezűen megtámogatott Falvak Kultúrájáért Alapítvány képviselője az Egyetemes Kultúra Lovagjává is ütötte karddal, vállon. Az egyesület állandó tanácsadó tagja, Li Zhen (Li Csen Árpád) hungarológus tavaly szintén részesült e kitüntetésben Petőfi-kutatása és -fordításai elismeréseként.
A cégbírósági bejegyzés alapján az egyesület „nemzetközi tevékenységre” van bejelentve, leírásában a „Kína békés újraegyesítését” előmozdító tudományos, kulturális, ismeretterjesztő rendezvények, konferenciák, előadások, kiállítások szervezése, publikációk megjelentetése szerepel. Ugyanakkor a hírekből Kína és Tajvan kifejezetten nem békés egyesítésének közeli eshetőségéről értesülünk; így kerestük az egyesületet, de nem találtuk meg őket bejegyzett címükön, a ferencvárosi Ernő utca 30–34. alatt. Telefonszám és e-mailes elérhetőség sehol nincs feltüntetve, és nincs nyilvános nyoma annak sem, hogy a tevékenységükről, bevételeikről és kiadásaikról beszámolót adtak volna le – pedig ennek elmulasztásáért a magyar civil szervezeteket rövid időn belül vonják kérdőre a hatóságok.
MI A KÍNAI EGYESÜLT FRONT?
Már Mao alatt létezett, mára behálózza az egész világot, és Xi Jinping (Hszi Csin-ping) elnök gyakran utal a fontosságára. Az Egyesült Front amolyan ernyőszervezet a Kínai Kommunista Párton belül, feladata a párt politikai-gazdasági hegemóniájának fenntartása Kínában – ahol az 1,4 milliárd fős lakosság nem követi kellő fegyelmezettséggel az elnök által meghirdetett „ideológiai megújulást” – és befolyásának növelése az országon kívül is. Nyomon követik a fennhatóságuk alá tartozó területről elszármazott kínaiak szervezeteit, egyesületeit, ahogy a fontosabb személyiségeket is, akiknek névleges vagy hivatalos pozíciókat is adományozhatnak, esetleg a szervezetüket anyagilag támogatják. Nehezen bizonyítható egy-egy kínai szervezet közvetlen kapcsolata az anyaországi Egyesült Fronttal, de nyelvezetükből, politikai üzeneteikből kikövetkeztethető, ha így van. Minden olyan kínai külföldi egyesület, amelynek programjában szerepel „Kína békés egyesítése”, az Egyesült Front alá sorolható. Magyarországon – ahogy ezt Nyíri Pál 2000-ben megjelent tanulmánya bemutatta – már évtizedekkel ezelőtt köztudott volt a hatóságok és a kínai közösség körében, hogy legalább két itt élő kínai férfi viselt magasabb, kínai tartományi szintű politikai tisztséget.
A Szecsuanból sugárzott online eseményre egy elsötétített, alighanem budapesti teremben kínai egyesületek és „kamarák” legfelsőbb vezetői gyűltek össze, hogy dinnyét és szőlőt majszolva nézzék a kivetítőn, amint a világ kínai diaszpóráinak képviselői Tajvan bekebelezéséről értekeznek. A teremben jelen voltak olyanok is, akik a ferencvárosi polgármestert januárban levélben kérték, hogy változtassa vissza a Fudan Egyetem helyszínéül kiszemelt terület körüli új utcaneveket, amelyek Kína hivatalos politikai gondolkozásával „nem egyeztethetők össze”. Ott volt közülük Ye Jianxin, Magyarország Kínai Kereskedelmi Kamarájának elnöke; Xu Zhongnan, a Magyarország Lishui Kereskedelmi Kamara Elnöke; Xu Feifan, a Magyar Ruian Honfitársai Egyesület elnöke; Cai Bin, a Magyarországi Guizhou Kereskedelmi Kamara elnöke, valamint a levél aláírói között nem szereplő Ji Ping, a Wenzhou Kínaiak Magyarországi Kereskedelmi Szakmai Egyesületének vezetője és Liu Wenjian, aki a Magyar Fujian Kereskedelmi Kamara elnöke és a Magyarországi Kínai Társadalmi Szervezetek vezetője. (A neveket a levélben használt átírásmód szerint soroltuk fel, ezért e cikkben a személynevekre máshol is ezt az átírást alkalmaztuk – a szerk.)
Wu Liujin, az egyesület akkori elnökének vezetésével a résztvevők elfogadták a konferencián kiadott Csengtui Nyilatkozatot, amely hangsúlyozza, hogy az „egy Kína elvét” nem lehet kétségbe vonni, a Kína és Tajvan közötti kapcsolatok békés fejlődése megállíthatatlan, Kínát újra kell egyesíteni, és újra is lesz egyesítve, a „tajvani függetlenség” ellenáramlatát meg kell semmisíteni, és az újraegyesítés előmozdításának igaz ügyét meg kell nyerni. Leszögezi a dokumentum azt is, hogy amíg a kínai emberek „otthon is és külföldön is” összefognak és együtt dolgoznak, „Kína újraegyesítése és a kínai nemzet grandiózus megújulása” karnyújtásnyira van.
Több mint száz kínai civil szervezet van ma Magyarországon, ám gyakorlatilag semmit nem tudunk a tevékenységükről, ahogy a finanszírozásukról sem. Kizárólag a sporttal és az egészségüggyel kapcsolatos szervezeteket ismerjük: ezek azok, amelyekben a két kultúra képviselői ténylegesen érintkeznek.
Pedig a kínai politikai szervezetek erős aktivitást mutatnak Magyarországon; csakhogy a tevékenységük nem magyar nyelven folyik.
November 6-án a Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesület tisztújítást tartott, és megválasztotta új, hetedik tanácsának vezetőségi tagjait. Az új elnök nem más, mint Yu Meiming – ugyancsak a fent említett, az utcanevek ellen tiltakozó aláírók egyike –, aki többek közt a Tengerentúli Kínai Egyesületek Magyarországi Szövetségének is a vezetője. Beszédében kiemelte, hogy egyesületi munkájában továbbra is „épít a múltra”, és „folytatja az eddigi irányt”: azon fog dolgozni, hogy a szervezet hatékony kapcsolatot alakítson ki a magyarországi kínai csoportokkal, erősítse a Kína és Magyarország közötti barátságot, fenntartsa a magyarországi kínai társadalom harmóniáját és fejlődését, valamint újabb erőfeszítésekkel járuljon hozzá az anyaország mielőbbi újraegyesítéséhez.
A Kína „békés újraegyesítésén” dolgozó szervezetek hálója átszövi az egész világot – ez külföldön nem újdonság. És természetesen mindenhol ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint az összes többi bejegyzett civil szervezetre. Itthon az állami és szakmai hatóságok – valamint az állam biztonságáért felelős szervek – előbb vizsgálják a teljesen nyílt és bármikor elérhető magyar civil szervezetek működését és az ellenzéki politikusokat, mint az átláthatatlan és elérhetetlen, civilnek vagy szakmainak mondott kínai szervezeteket.
KGZ
RENDŐRŐRSHÁLÓZAT
Négy kontinensen legalább harminc országban működik az a kínai rendőrségi hálózat, amelynek létezésére nemrégiben a Safeguard Defenders nevű jogvédő szervezet hívta fel a figyelmet. A kínai hatóságok számos olyan rendőrségi állomást hoztak létre világszerte – elsősorban Európában –, amelyek adminisztratív szolgáltatásokat nyújtanak: például a jogosítványukat hosszabbíthatják meg ott a helyi kínai diaszpóra tagjai. A jogvédők szerint ez ugyanakkor csak amolyan fedőtevékenység, amely mellett az állomások titkos és illegális rendőri munkát is folytatnak, a diaszpóra tagjainak szemmel tartására és zaklatására is használva az irodákat. A tanulmány két budapesti – egy józsefvárosi és egy kőbányai – állomásról is említést tesz. Az augusztus 27-i konferencián magát ugyancsak képviseltető Magyarországi Qingtian Honfitársai nevű szervezet Golgota utcai épületében van az egyik.
(Megjelent a 9 magazin 2022. december–januári számában.)
