Függőfolyosókert – hűsítő zöldségek a gangon

Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy lesz, aki epret és mángoldot termeszt a városi ház körfolyosóján, és nemcsak azért futtatja fel a gang falára az uborkát, hogy savanyúságot készítsen belőle, hanem hogy a klímagyilkos légondicionáló helyett a zöld növények adjanak enyhet az egyre melegebb nyarakon?

Ferencvárosi körfolyosós ház negyedik emeletén él Lőrinczi István a családjával. Pár éve gondolt egyet, és létrehozta a kerület első gangkertjét, ahol a rengeteg gyógynövény és fűszernövény mellett épp érik az eper, szüretelni lehet a sóskát, a spenótot.

Lőrinczi szerint sokkal izgalmasabb dísznövények helyett ehető növényeket, valamint fűszer- és gyógynövényeket termeszteni, hiszen mennyire jó kihajolni az ablakon, és a kinti ládából csipegetni a friss epret, vagy letépni egy kis mángoldot a reggelihez! „Nagyon szépek a dísznövények, de gyönyörűek az ehető növények is, és még hasznot is termelnek a gazdájuknak” – mondja.

Sok olyan növény van, amelyik nem igényel különösebb gondozást, nem kell neki mély talaj vagy épp teljes napos tájolás: így a menta, a citromfű, a petrezselyem, a paradicsom, a sóska, a spenót és számtalan más növény is sikerrel ültethető a gangra a ládákba. Az oregánó, a kakukkfű vagy a zöld koriander picit kényesebb, de hihetetlenül finom.

Lőrinczi ötvenféle növényt termeszt hat négyzetméteren. Az általa alapított Perma Gang Project tevékenysége azért bonyolultabb, mint a virágládák kihelyezése, így folyamatosan oktatja is, miként lehet valakinek városi környezetben „ehető kertje”. A speciálisan összeállított ládákhoz szükséges az esővizet gyűjtő önöntöző rendszer, amely napenergiával működtethető. Tartozik hozzá két gangtavacska is, amelyekből különleges csőrendszeren keresztül búvárszivattyú viszi időnként a vizet a magasba, hogy onnan csepegtesse végig fentről lefelé a terményeket. Aki szívesen tanulna minderről, annak érdemes a projekt Facebook-oldalát felkeresnie.

Persze a virágoknak is van helyük a körfolyosós kertben, de érdemes olyanokat választani, amelyek vonzzák a beporzókat – hívja fel a figyelmet a gangkertész. A világon a porzó fajok veszélyben vannak, így nemcsak a természetes közegükben, de a városokban is kell értük tenni. A negyedik emeleti kertbe már ellátogattak három méhfaj példányai, amelyeknek érdemes lakhelyet is építeni, egy darázsfaj is feltűnt, sőt láttak szöcskét is. Lőrinczi több kertet is létrehozott már, és két óvodával is kapcsolatban áll, a gyerekekkel közösen kertészkednek.

Ha a gangon kevés a fény, az sem zavarja a salátaféléket, például a madársalátát, a tépősalátát, a rukkolát, a mentát, a petrezselymet, a spenótot, de a mangoldot sem, legföljebb nem lesznek olyan nagyok a levelei.

„A világjárvány óta egyre többen kertészkednek otthon, egyre nyitottabbak az emberek erre. Nemrégiben szerveztünk egy konferenciát a városi zöldítés és a klímaváltozás kapcsolatáról, amelyre gyorsan elfogytak a helyek” – jegyzi meg.

Felvetődik a kérdés, hogy mit szólnak mindehhez a szomszédok. „Örülnek” – feleli Lőrinczi, az elmúlt években mindenki támogatta őt ebben, sőt néhányan azt is kérték, hogy terjeszkedjen feléjük, hisz nekik is üdítő a zöld látvány.

Bilkei-Gorzó Borbála

Esővizet a rendszerbe!

Budapesten továbbra is 513 mm csapadék esik évente, csak míg régen ez időben eloszlott, sok permetező eső volt, addig mostanában hatalmas zivatarokkal, egy tömegben esik le a víz, majd jön a kínzó szárazság. Lőrinczi szerint az esővizet kellene használni a városokban is, ehhez azonban a vízgyűjtőrendszerek átgondolására és a jogszabályok módosítására lenne szükség. A klímaváltozás ugyanis jelen van, alkalmazkodnunk kell hozzá: a helyzet már soha nem lesz olyan, mint régen volt.

(Megjelent a 9 magazin 2023. júliusi számában.)

Fotók: Stépán Virág