Hetvenöt százalékos, kompenzált lakbéremelés – ülésezett a képviselő-testület

A kerületi lakbérek és szociális támogatások növelése mellett két új óvodavezetőt is megválasztottak a ferencvárosi közgyűlés júniusi rendes ülésén csütörtökön.


Gyurákovics Andrea nemcsak a Fidesz frakcióvezetője, de a pénzügyi ellenőrzési bizottság elnöke is. Többször kifogásolta már, hogy a jegyző az ő tudta nélkül hívja össze a bizottságot, így az általa szükségesnek vélt napirendek sem kerülhettek tárgysorozatba. Most is ezt tette napirend előtt. Szüts Korinna jegyző azt mondta, nem tudta elérni az elnököt, SMS-ére nem reagált. Baranyi Krisztina polgármester megígérte, olyan javaslatot tesz, amely megoldja a koordinációt a felek között.

Torzsa Sándor napirend előtt arról emlékezett meg, egy éve volt a választás, amelynek nyomán a mai képviselő-testület összeállt. Az MSZP–DK frakcióvezetője szerint az ellenzékre többen szavaztak, a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület (BKFE) mégis nagy többséggel kormányoz. Torzsa szerint a mögöttünk álló időszak

Ferencváros történetének a legsötétebb éve.

„Szűkítették a képviselők és a lakosság jogait, adót, étkezési díjat, lakbért emelnek, a szakembereket pártkáderekre kezdték lecserélni, a szakmai munka leállt, a képviselők hallgatnak az üléseken, a kötelező szakmai anyagok nem készülnek el, a tömbrehabilitációt lelassították” – sorolta kritikáját.

Torzsa Sándor (fotó: Stépán Virág)
Torzsa Sándor kritizálta a testület éves munkáját

A napirendre térve a képviselők egyhangúlag támogattak két óvodaigazgatói pályázatot. Az Óbester utcai Ferencvárosi Csudafa Óvoda élére Halász Petra, az Erkel utcai Ferencvárosi Kicsi Bocs Óvoda élére Nagyné Dobó Erika került.

A júniusi ülés legfontosabb témája a kerületi bérlakások lakbérének emelése, és ezzel együtt a szociális támogatások megnövelése volt.

A végül meg is szavazott javaslat első látásra hatalmas mértékben,

két lépésben 75 százalékkal növelte a ferencvárosi lakbéreket.

Október 1-jétől 50 százalékos az emelés, a végső érték pedig 2026. július 1-jétől áll be. Az ellenzéki képviselők túlzottnak tartják az emelkedést, Torzsa Sándor szerint ez „virtigli liberális” döntés. Kállay Gáborné (Fidesz) nem érti az emelés okát.

Az előterjesztés szerint 2012 óta nem változtak a lakbérek, ez alatt a 13 év alatt 84 százalékos volt az általános infláció, a lakásfenntartáshoz szükséges javaké pedig ennél is nagyobb, nem beszélve a magánúton kiadott lakások bérleti díjáról vagy a lakásárakról.

Reiner Roland alpolgármester arra hívta föl a figyelmet, hogy a tömbrehabilitációra kijelölt házak esetében nincs emelés. Baranyi Krisztina szerint a lakbérek még az emelés után is rendkívül kedvezményesek, holott nem minden bérlő rászoruló. Sokaknak megváltozott az anyagi helyzete vagy éppen örökölték a bérleményt, társadalmilag nem igazságos, hogy ők hatalmas támogatást kapjanak.

A szociális aggodalmakra az a kerületvezetés legfőbb válasza, hogy valójában csak kevesek tényleges kiadása nő meg 75 százalékkal, a legszegényebbeké változatlan marad. A képviselők ugyanis egyidejűleg a szociális támogatási rendeletüket is módosították. Ez a család egy főre eső jövedelme szerint differenciálva úgy növeli meg a támogatásokat, hogy az részben vagy egészben fedezze a lakbéremelést.

Ha az egy főre eső havi jövedelem (jelenleg) kevesebb mint

  • 68 400 forint, a lakbérteher nem nő, ha
  • 196 650 forint alatti, akkor a lakbérteher 25 százalékkal nő, ha
  • 285 000 forint alatti, akkor a lakbérteher 40 százalékkal nő.

Csak a 285 ezer forint feletti egy főre eső jövedelmű családoknál emelkedik ténylegesen a teher 75 százalékkal.

A fideszes Mezey István úgy vélte, emelés előtt fel kellett volna mérni a bérlők tényleges helyzetét. Szerinte egyébként azért nem nyúltak sokáig a lakbérekhez, mert az volt a terv, hogy a tömbrehabilitáció gyors előrehaladása lecsökkenti a bérlők számát. A folyamat azonban lelassult.

Süveg Anna és Rácz Györgyi (fotó: Stépán Virág)
Két bizottsági elnök: Süveg Anna és Rácz Györgyi (BKFE)

A testület elfogadta a többi előterjesztést is: ezek között elindította Belső- és Középső-Ferencváros településrendezési terve elkészítésének hosszú folyamatát, hozzájárult ahhoz, hogy a Bartók Néptáncegyesület felvegye nevébe a Ferencváros megjelölést, és döntött arról, hogy megszűnik a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft. társasházkezelői tevékenysége. (A többségében önkormányzati, esetleg állami vagy fővárosi tulajdonú házakat a Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt., azaz a Fev IX veszi át.)

– ti –
Fotók: Stépán Virág