Mintavétel – felmérés a ferencvárosi fiatalokról

Józan életűek, sportosak és lojálisak a kerülethez, a túlterheltség, a karrierválasztás és a megélhetés a legfőbb problémájuk a 9. kerület 15–22 éves polgárainak. A helyi közösségi tereket és az önkormányzat által szervezett segítési lehetőségeket nem mindenki ismeri, ráadásul pont azok kevésbé, akiknek nagyobb szükségük lenne rá – derül ki egy kutatásból, amelynek elemzésére az önkormányzat ifjúsági konferenciát is szervezett nemrégiben.

A kerületi önkormányzat megbízásából a 21 Kutatóközpont 500 helyi fiatal személyes megkérdezésével végzett kutatást idén áprilisban és májusban. Az alanyok a 15–22 éves korosztályt képviselték, az eredmény a nemek, életkorok és iskolai végzettségek szerint reprezentatívnak tekinthető.

A válaszadók 88 százaléka szeret Ferencvárosban élni, és 64 százalék válaszolta, hogy a következő 5–10 évben is itt képzeli el az életét. Arra a nyitott kérdésre, hogy miért szeret itt élni, az alábbi leggyakoribb válaszok születtek az összes válaszadó százalékában:

• 16%: barátok, család, ismerősök jelenléte
• 15%: élhető, barátságos, hangulatos, jó hely/környék/közösség
• 12%: megszokta, ismeri, ide köti minden, jó itt élni
• 11%: központi, minden közel van, jó a közlekedés
• 10%: itt nőtt fel, itt született
• 8%: jó lehetőségek (helyek/programok/üzletek/szórakozás)
• 7%. fejlődő, modern, fiatalos, mozgalmas

A spontán válaszok alapján a leginkább a személyes kapcsolatok miatt szeretik a lakóhelyüket, de 10 százalék felett említették még azt, hogy élhető, jó a környék, ide köti őket minden, frekventált a kerület, és itt születtek, nőttek fel.

A megélhetés egyértelműen befolyásolja a jelenlegi helyzet megítélését és a jövőbeli terveket, hiszen a nehezebben élők 21 százaléka nem szereti a környéket, és 40 százaléka nem maradna a kerületben.

Akik inkább kritikát fogalmazta meg (8%), azok a zsúfoltságot, a hajléktalanok jelenlétét és azt emelték ki, hogy máshol jobb lenne élni.

A hiányzó programok esetében a legtöbben, 19 százalék a zenés-táncos rendezvényt preferálnák, 16 százalék venne szívesen részt kerületi sportprogramon. A top 5 említésbe befért kulturális tematikájú programokat az átlaghoz képest többen támogatnák a felsőfokú végzettséggel rendelkezők.

A kerületben elérhető találkozási pontok közül a legtöbben a szabadtéri lehetőséget (60%), míg a legkevesebben a közösségi tereket (8%) adták meg, és 5 százalék nem találkozik helyben a barátaival, ismerőseivel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők az átlagnál alacsonyabb arányban futnak össze informálisabb, szabadtéri helyeken, míg a 15-17 évesek inkább ezeket preferálják. A kávézót, éttermet pedig több nő, míg a szórakozóhelyet, kocsmát több férfi választja.

A károsnak tekinthető fogyasztási szokásokról is kérdezték a fiatalokat. Az ilyen válaszoknál természetesen figyelembe kell venni, hogy önbevallásról van szó, nincs garancia arra, hogy mindenki teljesen őszinte. Ennél a kutatásnál ráadásul a fiatalok 53 százaléka a szülők jelenlétében válaszolt. A kerületi fiatalok 11 százaléka mondta, hogy napi szinten energiaitalt fogyaszt. Azok körében, akiknél a kérdezés során a szülő is jelen volt, 15 százalék vallott rendszeres fogyasztásról, míg a szülő nélküliek esetében 7 százalék. A fiúk körében 20 százalék iszik naponta energiaitalt, a lányoknak csak 4 százaléka. Az anyagilag hátrányosabb helyzetben lévők esetében 17 százalék fogyasztja minden nap, a jobban élőknek 10 százaléka.

A helyi fiatalok 12 százaléka (a fiúk 24, a lányok 2 százaléka) dohányzik naponta. A 15-17 éveseknél 4 százalék, az idősebbeknél 14 százalék, míg a maximum 8 általánost végzettek esetében 3 százalék, a magasabb végzettségűeknél viszont 16 és 14 százalék. 9 százalék vallott gyakori dohányzásról szülő jelenlétében, szülők nélkül 16 százalék.

Bár napi szintű alkoholfogyasztás nem jellemző, 10 százalék hetente iszik valamilyen szeszes italt. Ebben az esetben is a fiúk, a 18-22 évesek, magasabb végzettségűek, nehezebben élők és a szülő nélkül válaszolók körében több a fogyasztás.

A kutatás egyik fókuszában a szabadidős tevékenységek álltak. A megkérdezettek körében ezek közül a legnépszerűbbek közé tartozik a sport, a pihenés, valamint az együttlét a barátokkal. A hétköznapokon a fiatalok a sportolást és a pihenést részesítik előnyben, míg a hétvége inkább a társas kapcsolatoké. A nemek szerint megvizsgálva az átlaghoz képest szignifikánsan több lány választotta az olvasást és a plázázást, a sportolást és a számítógépes játékokat pedig több fiú. A 15-17 évesek körében az átlagosnál magasabb a közösségi média és a számítógépes játékok használata, míg utóbbi alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek esetében.

A helyi középiskolások több mint felének (58%) ugyanúgy telnek az iskolai szünetek, mint a hétköznapok, negyedük utazik vagy diákmunkát vállal, és közel ötödük fesztiválokra vagy táborozásra fizet be.

A válaszadók érdeklődési körei között legnagyobb arányban a filmek, sorozatok (69%) és a zene (56%) helyezkedik el, míg a tudomány, a gazdaság és a politika iránti érdeklődés viszonylag alacsony (10–12%).

A 9. kerületben működő civil szervezetek spontán említése során csak 12 százalék adott meg valamilyen szervezetet, tevékenységet, és 3 százalék tudott egyet megnevezni a helyi közösségi terek közül. A listával támogatott kérdés alapján viszont a megkérdezettek legalább harmada ismeri az FMK-t (47%), a Trafót (46%) és a Dési művelődési házat (37%), de minden kérdezett intézményt legalább ötödük jelölt. A Trafót és a Désit kevesebben ismerik azok körében, akiknek a kerületben van az iskolájuk, munkahelyük. Akik nem szeretnek a kerületben élni, a Konnektor kivételével az átlagnál kisebb arányban ismerik a helyeket, a 15-17 évesek körében pedig a Konnektor, a Mester Galéria és a H52 Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér kapott kevesebb jelölést. A helyi fiataloknak csak 30 százaléka ismeri a listázott közösségi terek bármelyikében szervezett szabadidős programokat. Ez az arány mindössze 8 százalék azok körében, akik nem szeretnek a kerületben élni.

A kerületben élő 15-22 évesek számára a leginkább a túlterheltség (20%), a karrierválasztás, munkahelyi problémák (16%) és a megélhetés (16%) jelentenek problémát.

Bár a kiemelt problémák között szerepelt mind a személyes, mind az általános kérdés esetén a karrierválasztás, munkahelyi problémák, a kerületben elérhető ingyenes álláskeresési tanácsadásról csak 37 százalékuk hallott. Az egyéb lehetőségekről is viszonylag kevesen, a legismertebbről, a Budapest-bérlet-támogatásról csak a kérdezett fiatalok fele tudott a (52%).

Az ingyenes lehetőségek potenciális célcsoportja lehet az anyagilag hátrányosabb helyzetű háztartásokban élő fiatalok köre, ennek ellenére közülük a Budapest-bérlet támogatásáról, a jogosítvány megszerzésének támogatásáról, és az internethasználati díjtámogatásról az átlagnál kevesebben hallottak. Szinte minden esetben kevésbé tájékozottak azok is, akik bár helyi lakosok, nem a kerületben van az iskolájuk, munkahelyük

– írják szöveges összefoglalójukban a kutatók.

A felmérésben a véletlen minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatai (2023-as népszámlálás) alapján súlyozással korrigálták. A hibahatár a teljes mintára vonatkozóan ±4,4 százalék, de a részsokaságok esetében ennél nagyobb is lehet.

A 21 Kutatóközpont munkatársai nemrég a ferencvárosi önkormányzat által szervezett ifjúsági konferencián is beszámoltak munkájukról, a teljes és részletes prezentáció pedig a kerület honlapján megtalálható.

– ti –

Nyitókép: Stépán Virág

Grafikonok: 21 Kutatóközpont

Ajánlott cikkeink

A Siketek SC a fővárosi sakkcsapatok őszi bajnokságán

2024. december 7.

Táncsics in da house – Sükösd Miklós a magyar demokratikus baloldal első nagy alakjáról

2024. december 7.