Lehet népszavazás a kiemelt beruházások ellen

Csárdi Antal, az 1., az 5., a 8. és a 9. kerület LMP-s országgyűlési képviselője bejelentette: elérték, lehet népszavazást tartani a kiemelt beruházásokat szabályozó törvény megváltoztatására – ha november 7-ig meglesz az ehhez szükséges 200 ezer aláírás.

„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások fogalmát 2006-ban még a Gyurcsány-kormány vezette be azért, hogy a gigaberuházások engedélyezési folyamatát felgyorsítsa” – írta korábban az Átlátszó. Ezek a beruházások rengeteg, máskor kötelező hatósági eljárás alól felmentést kapnak, vagy egyszerűsített eljárásban részesülnek. „Az eredeti törvényben még csak a minimum 5 milliárd forintos és legkevesebb 1000 főt foglalkoztató beruházásokat engedték besorolni, aztán ez puhulni kezdett, és 2010 után a Fidesz felfedezte a neki alkalmas eszközt a törvényben. Mára lényegében bármilyen beruházás elnyerheti ezt a besorolást (akár egy 90 milliós, 15 főt foglalkoztató is), és 2018–2022 között 160 beruházás kapta meg a besorolást csak Budapesten. Az engedélyek megadásának határideje is egyre rövidebb lett, a kezdeti 60 napról 15 napra csökkent. Ezek a projektek gyakran megkerülték az alapvető biztonsági és környezetvédelmi szabályokat, potenciálisan veszélyeztetve a helyi lakosok biztonságát” – írja a Józsefváros Újság.

A szóban forgó törvénycikk lehetővé teszi a kormány számára, hogy kizárja a helyi lakosokat a környezetüket érintő döntésekből – emelte ki Csárdi, aki szerint ez a „visszaélés törvénye”, amelynek megszüntetése „nemzeti ügy”.

Ahogyan Ferencvárosban kiemelt beruházás például a református egyetem kampuszának megépítése – amelynek tervpályázatáról nemrég hoztak döntést –, Józsefvárosban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megrendelésére, kiemelt állami beruházásként fog elkészülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza a Magyar Rádió egykori területén.

A képen a kiemelt beruházások helyszínei a K-Monitor és az Átlátszó térképén