Nem lesz fáklyásmenet, de működhet a főváros

A települési politika nem teljesen analóg az országossal, a képviselő-testület szerepe kisebb, mint az országgyűlésé, a polgármesternek csekélyebb akadályt jelent, ha nincs szilárd közgyűlési többsége, mint egy kisebbségben kormányzó miniszterelnöknek. Különösen így van ez – Tarlós Istvánnak köszönhetően – a főpolgármesterrel, aki a törvény szerint nagyon erős a közgyűléssel szemben. Azért néhány kritikus helyzet adódik majd: a(z első) főpolgármester-helyettes megválasztása, a költségvetések elfogadása. És persze a kormány meg a parlamenti többsége is folytatja majd Karácsony Gergely szorongatását.

Nehéz, de izgalmas annak a dolga, aki a nyári uborkaszezonban próbálja kitalálni, hogyan fog majd működni október első napjától az új budapesti közgyűlés, kik fogják megszavazni az újraválasztott főpolgármesternek fontos határozatokat. A 33 tagú testületben ugyanis Karácsony frakciójának mindössze hét képviselője lesz, és potenciális szövetségeseik sincsenek sokan. Az egyeztetések megindultak, ezt a tényt a nyilvánosságnak is elmondták, de a tartalmukról nem tudni sok részletet. Persze az érdekeltek nem egyszerűen titkolóznak, a nyilatkozatokból és a politikai alkukra rálátókkal folytatott háttérbeszélgetésekből az látszik, hogy koránt sincs még meg a megoldás, ma valószínűleg még a főpolgármester sem tudja, milyen felállásban, kikre támaszkodva kormányozhatja majd a várost.

A legtisztább a helyzet a tízfős Fidesz-frakcióval. Noha hallani szórványosan találgatásokat valamiféle „nagykoalíciós” megoldásról, ezeket nyugodtan vehetjük irreálisnak, a kormánypártnak nem érdeke Karácsony Gergely támogatása, és amikor a mindenki által a megoldás kulcsának tartott Tisza vezetője sorban tárgyalásra hívta a képviselőcsoportokat, Szentkirályi Alexandra, aki, úgy látszik, utolsó pillanatos főpolgármesteri visszalépése ellenére a Fidesz politikájának budapesti arca marad, nemhogy nem ment el a találkozóra, de éles hangon utasította vissza a kapcsolatfelvételt, ezt az alkalmat is arra használva, hogy a

Magyar Péter egyenlő Karácsony tovább egyenlő Gyurcsány Ferenc

kőbalta bonyolultságú és élességű narratívát sulykolja.

A kormánypárt frakciójáról talán annyit érdemes még megjegyezni, hogy csak néhány ismert politikust mutat föl, mint Szentkirályi, az októbertől I. kerületi polgármester, Böröcz László és Sára Botond, a székesfőváros-vármegye főispánja. (Utóbbinak választania kell majd a két tisztség közül, a kerületi polgármesterség viszont összefér a közgyűlési tagsággal, Böröcznél tehát nincs ilyen kényszer.) A többi fideszes általában fiatalabb, ismeretlenebb politikus, de ennek aligha lesz jelentősége a ciklusban.

A kormánypártéval azonos nagyságú a Tisza képviselőcsoportja, az egyes személyeket nemcsak azért lenne fölösleges tárgyalni, mert még a többi pártban lévő politikusok sem tudnak róluk jóformán semmit, hanem azért is, mert valójában nem ismert, Magyar Péterék kiket küldenek majd a közgyűlésbe. A hivatalosan mandátumot nyert tízek közül csak öten vették is át a megbízólevelüket, az új párt ugyanis részben azonos neveket írt a budapesti és az európai parlamenti (EP) listára, ám az nem igaz, hogy nincsenek elegen ahhoz, hogy mindenki csak az egyik helyen legyen képviselő. Persze a „kettős tagság” sincs kizárva, maga Magyar is azt mondta, lehetséges, hogy beül a budapesti testületbe is az EP-n kívül.

A Tisza szavazatai nélkül (ha a Fideszt kizárjuk) egyszerűen nem lehet többség a testületben, így fontos, hogy mit mondanak. Azt, hogy „ügyek mentén” hajlandók együttműködni más pártokkal. Vagyis szó sem lehet arról, hogy Karácsony állandó, mindig vele szavazó partnerei legyenek, de egy-egy előterjesztést támogatni fognak. Egyébként a most záruló ciklusban is sok volt a konszenzusos határozat a közgyűlésben, azaz a Fidesz is megszavazta a város irányítóinak számos javaslatát.

A Tiszának politikailag is az az érdeke, hogy hol így, hol úgy szavazzon.

Ha ugyanis túl sokszor szavaz a főpolgármesterrel, akkor a Fidesz nem fogja elmulasztani, hogy erre hivatkozva összemossa őket a „baloldallal”. (A Fidesz-szótárban ez mindenkit jelent, aki nem ők.) Ha viszont túl gyakran leszavazzák Karácsonyékat, akkor a DK mondja azt (miként már eddig is), hogy a Tisza a második Fidesz.

Lehet-e eredményesen irányítani a fővárost úgy, hogy biztosak lehetünk benne, a főpolgármestert időnként leszavazzák, hiszen a Tisza nélkül nincs többsége? Nem lesz könnyű, de lehet. A magyar helyhatóságok vezetésében eleve nagy a szerepe a polgármesternek. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis nemcsak elnöke, hanem képviseli is a testületet. Az először a covidra majd a háborúra hivatkozva bevezetett különleges jogrend szerinti veszélyhelyzetben ráadásul a polgármester majdnem mindenben pótolhatja is a testületet.

A törvény Budapest esetében még több jogot ad a főpolgármesternek, elsősorban egy 2014 novemberében elfogadott csomag részeként. Akkor a kormánytöbbség nyilvánvalóan Tarlós pozícióját erősítette. A visszaemlékezések szerint a módosításokat nemcsak hogy ő kérte, de ezekhez kötötte, hogy elinduljon második főpolgármesteri ciklusáért. Azóta személyi döntéseket csak a főpolgármester előterjesztésére lehet tárgyalni. Továbbá a főpolgármesternek egyfajta vétólehetősége van a közgyűlési döntésekre. Más települések polgármesterei is visszadobhatnak testületi határozatokat – de csak egyszer. Ha a képviselők másodszor is támogatják, akkor a polgármester már nem akadályozhatja meg a határozat megszületését.

Nem így a főpolgármester Budapesten: ő több alkalommal is kérheti az ismételt tárgyalást, bármeddig elodázhatja, azaz megakadályozhatja a határozat végrehajtását.

A polgármester leváltásának egyik módja a képviselő-testület önfeloszlatása. Ehhez azonban a budapesti közgyűlésben 80 százalékos többség kell, amit meglehetősen nehéz összehozni, tehát ez is a főváros első emberét védi.

Vannak azonban a törvénynek olyan előírásai, amelyeknek mindenképp meg kell felelni. Kötelező például egy főpolgármester-helyettest választani a képviselők közül. (Lehet többet is, és a másodiktól már lehetnek külsősök is.) Erre ráadásul határidő is van, a közgyűlés alakuló ülésén, vagy legkésőbb a következőn meg kell ennek történnie. Nem véletlen, hogy a fővárosi frakciók között folyó tárgyalások egyik legfőbb pontja az „első” helyettes személye. Magyar a Telexnek adott interjújában név szerint is megnevezte Kiss Ambrust és Tüttő Katát a jelenlegi helyettesek közül olyanként, akiket nem szavaznak meg. Sőt, a Demokratikus Koalíciót vagy az MSZP-t sem kívánják ezen a módon erősíteni, de tiszás sem lesz főpolgármester-helyettes. Ezek után nem olyan széles a választék.

Elvileg szóba jöhet a Karácsonyon kívüli két párbeszédes tag, Barabás Richárd és Béres András, valamint valaki a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), illetve a Vitézy Dáviddal Budapestért – LMP-Zöldek frakcióból.

Csakhogy a kutyáknál a háromtagú csoport kétharmadát kerületi polgármesternek választották, Baranyi Krisztinát Ferencvárosban, Kovács Gergelyt a 12. kerületben. Ez a tisztség pedig természetesen összeférhetetlen a főpolgármester-helyettesivel. De az a kerületi képviselőség is, Döme Zsuzsanna is csak akkor lehetne Karácsony helyettese, ha lemondana a 9. kerületi mandátumáról. Ráadásul ő helyben fontos pozíciót tölt be, alpolgármester, és a hírek szerint e poszt várományosa októbertől is. Hasonló a helyzet Barabással, csak ő Újbudán érdekelt.

Nézzük Vitézyéket! Noha a felek – taktikusan – elvileg nem zárták ki az együttműködést, nem is lelkesednek érte. Karácsony és Vitézy Dávid éles csatát vívtak a kampányban, sok rosszat elmondtak egymásról nagy nyilvánosság előtt – Karácsonyról az is kiderült, amikor nem nyilvánosan. Van olyan szakmai álláspont, amely szerint a programjuk szelleme nagyon hasonló, így azt kellene nézni, hogyan tudnak közösen tenni a megvalósításért. Fleischer Tamás tudományos kutató írt a napokban a Népszavában ebben a szellemben.

Karácsonyék – nem is nagyon titkoltan – egy olyan verzióban hisznek, amelyben nincsenek benne Vitézyék, hiszen a kampány után „nincs közöttük kellő bizalom”.

A Tisza, a kutyások, a három párbeszédes plusz az MSZP-s Tüttő Kata éppen elég lenne a többséghez.

A DK-t tehát kihagynák: erre még visszatérünk. A főpolgármester szavazóinak jelentős része bizonyára valóban csalódna, ha a fő ellenség Fidesz szavazóit végül Szentkirályi visszalépése után begyűjtő Vitézyvel működnének együtt. De maga Vitézy is kockáztatna, ha beállna a főpolgármester mögé, bár az ismertségét növelni tudná, tovább építhetné szakmai imidzsét. Viszont eleve része lenne a közgyűlés összetétele miatt (is) rendkívül nehéznek ígérkező Karácsony-kormányzásnak, ráadásul fideszes érintettsége miatt azt lehetne várni tőle, hogy hozzon pénzt, arra viszont valójában nincs garancia, hogy ez bármennyire is sikerülne. A kormányszócső Magyar Nemzet az utóbbi napokban többször is „az LMP bukott főpolgármester-jelöltje” kifejezéssel illette Vitézyt, ami minimum furcsa azután, hogy Szentkirályi a visszalépésekor, de később maga Orbán Viktor miniszterelnök is arra szólította föl híveit, hogy szavazzanak rá. Nem nehéz ebbe belelátni a fenyegetést, hogy Vitézy ne merjen tisztséget vállalni Karácsony mellett. Érdekes kombináció lehetne, ha nem magát Vitézyt, hanem valamelyik emberét kínálnák meg a helyettesi poszttal, az LMP-s Gál Józsefet vagy a politikában ismeretlen, de erős urbanisztikai és részvételiségi múltat fölmutató Szilágyi Annát.

Vegyünk észre egy fontos momentumot!

A Tisza máris leválasztotta a főpolgármestert és a Párbeszédet a DK-ról.

Gyurcsány Ferencékkel ők semmilyen módon nem működnek együtt, tehát ha Karácsonynak kell a szavazatuk – például a helyettese megválasztásához –, akkor DK-s nem tölthet be fontos politikai és cégtisztséget sem. Azt azonban nem szabad hinni, hogy a főpolgármesternek fájdalmas fejet hajtania e kényszer előtt. Elég világos, hogy ő maga is szívesen távolodna Gyurcsányéktól, és a júniusi választás át is rendezte az erőviszonyokat a DK jelentős gyengülésével, miközben Karácsony – bár szűken, egy ponton saját maga által is megkérdőjelezve az eredményt – mégiscsak győzött. Közvetlen a választás után Karácsony egyik legközelebbi munkatársa, Barabás mondta ki a Telex többszereplős, elemzős videójában, hogy a szükséges

progresszív újraszerveződésben Gyurcsány Ferencnek nem lehet szerepe.

Természetesen ez a leszakadás sem mehet konfliktus nélkül. A főpolgármester választóinak egy része (legalább a DK-sok) árulásnak fogják érezni Gyurcsányék mellőzését, de az MSZP kérdése is megoldásra vár. Láttuk, Karácsonyék DK-mentes forgatókönyvéhez szükség van matematikailag Tüttő szavazatára is, ám a Tisza irányából nézve mi lehet a különbség a DK és az MSZP között? Legfeljebb annyi, hogy az utóbbi már olyan gyenge, hogy nem veszélyes, miközben Gyurcsányék még „talpon vannak”, ahogy maguk is mondják. Elképzelhető tehát, hogy Magyarék mégis lecseréltetik inkább Tüttőt Vitézyre.

A főpolgármester-helyettes kérdésének részletes bemutatását példának szántuk a közgyűlési politika fontos és sürgős kérdéseire. Lesznek más kulcsproblémák is. Tóth Zoltán választási szakértő például azt mondta portálunknak, hogy szerinte a helyettesnél fontosabb kérdés lesz a költségvetések megszavazása, hiszen a magas infláció miatt nagyon hamar ellehetetleníti az intézmények folyamatos működését, ha költségvetés híján az előző évi havi apanázsok összegéből kell működniük.

Tóth egyébként rossz véleménnyel van a főváros működésére vonatkozó törvényi szabályozással.

Zűrzavaros, átláthatatlan, különösen a főváros és a kerületek közötti hatáskörök megosztása nem világos

– mondta. Ami cikkünk szempontjából fontos: annak a szabályozása sem egyértelmű, mi van, ha a közgyűlés – többség kialakulásának hiányában – nem képes megfelelni az előírt szabályoknak, például nem tudja megválasztani a főpolgármester helyettesét. Alapvetően a főispán és az országgyűlés jogosult ilyen esetben beavatkozni, szankcionálni, intézkedni a megválasztottak helyett, végső esetben föloszlatni a közgyűlést. De a szabályozás nem normatív, vagyis mérlegelni lehet, hogy a törvénytelen működésnek mi legyen a következménye.

A Fidesznek, gyakorlatilag Orbánnak tehát módja lesz eldönteni, mi a jobb számukra: ha szankcionálják a fővárost, vagy éppen az, ha hagyják a vezetést vergődni a megosztott frakciók között.

Magának a közgyűlés feloszlatásának is vannak időbeli korlátai. Arra mostanában csak a 2025 áprilisa és 2026 áprilisa közötti évben van lehetőség. Azt azonban többször is hallottuk, hogy Karácsonynak mindenképp az az érdeke, hogy kitöltse ötéves ciklusát, még ha az nem lesz is problémamentes. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy egy új választást megnyerne, főleg akkor, ha azon már a Tisza is jelölne főpolgármestert. A júniusi szavazás adatait elemezve kimutatható: a listákon Magyarékra szavazó fővárosiak jelentős része Karácsonyra voksolt városvezetőként. Így tehát a föloszlatás könnyen Karácsony politikai karrierjének végét is jelenthetné. Ennek ellenére vannak, akik arra tippelnek, hogy a közgyűlés nem tölti ki ötéves mandátumát. Legutóbb Kovács Gergely, MKKP-társelnök mondta ezt a Válasznak adott interjújában.

– kej –

A címlapfotón a képviselői megbízólevelek átvétele

Fotó: Énbudapestem

Ajánlott cikkeink

Ezüstérmes lett a Magyar Kupában az FTC női vízilabdacsapata

2024. december 8.

A Siketek SC a fővárosi sakkcsapatok őszi bajnokságán

2024. december 7.