Nem veszélyeztetheti a Markusovszky teret a református kampusz

Újabb egyetemi épületegyüttest emelnek majd a 9. kerületben. Abban mindenki egyetért, hogy a városszövetbe szervesen kell illeszkednie az intézménynek, de ez nem csak a házakra vonatkozik. Vajon a téren pihenő, sportoló, kutyát sétáltató lakók élete mennyiben változik meg a kormány által „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá” minősített építkezés következtében?

A 9. kerület belső részének komoly református hagyományai vannak, a Kálvinról elnevezett téren álló templom a legnagyobb református templom a fővárosban. (De a teljes protestáns építészetnek is méretre a második épülete a Deák téri evangélikus templom után.) Úgyszintén fontos helyszín a Ráday Gyűjtemény, a hasonnevű utca 28. száma alatt. Van a környéken már néhány épülete a Károli Gáspár Református Egyetemnek is – például az egykori Központi Zálogház, amelyet 2017-ben ajándékozott az állam az egyetemet fenntartó református egyháznak –, ennyiben logikus, hogy az egyetem több részlegét magába foglaló, több épületre kiterjedő új kampusza is itt, a Markusovszky tér közelében kapjon helyet.

Ferencváros egyetemváros

A projekt egy másik sorba is beleillik: a 9., és a szomszédos 8. kerület egyre több jelentős egyetemnek válik otthonává. Ferencvárosi hagyományosan a Közgáz, ma Corvinus, a rendszerváltás után alakult a József Attila-lakótelepen működő A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának az Ecseri úton van a székháza, a Semmelweis Egyetem pedig 2008-ban foglalhatta el a Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központot. Az Üllői út túloldalán már az Orbán-kormány helyezte el a Ludovika-kampuszban a 2012-ben alakult, a fegyvereseket és kormányhivatalnokokat képző Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Bár az intézmény már most is jelentős területet foglal, még terjeszkedne, a lakókat rapid módon elzavarva sajátítják ki a Diószegi utcában a területet az új, hétszintes épülethez. Ugyancsak Józsefvárosban kezdődött meg a rádió egykori tömbjében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának kialakítása kiemelt kormányzati beruházásként, miután Piliscsabán lelakták a makovecziánus előzőt, a Kúria pedig megsemmisítette a Magyar Rádió egykori épületeire kimondott önkormányzati változtatási tilalmat. Látható tehát: a 2010 óta fennálló rezsim leginkább ideológiai alapon segíti vadonatúj épületegyüttesekhez a felsőoktatási intézményeket (egyházi vagy állami szolgálat), különösen akkor, ha ide vesszük a végül meg nem valósult, de ferencvárosi helyszínre (az elsősorban a hiányzó kollégiumi férőhelyeket pótló Diákvárost kiszorítva) álmodott budapesti Fudant az autoriter kínai állam egyetemének leágazásaként. Úgy tűnik, végül sem Fudan, sem Diákváros nem lesz.

A Károli új épületének lényegesen jobbak a megvalósulási kilátásai: a kormány tavaly nyáron döntött úgy, hogy a Pázmányéhoz hasonlóan kiemelt beruházásként támogatja a Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő egyetem új kampuszának megépítését. Az épületegyüttes tervezésére kiírt nyílt pályázaton rekordszámban versenyeztek az irodák, 42 érvényes pályamű érkezett. Az eredmény:

• Nyertes: Archikon Építészeti Tervező-Szervező Kft.
• Második helyezett: CAN Architects Studio Építésziroda
• Kiemelt megvétel: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem Kft.
• 3Z Építészstúdió Kft.
• A3 Építész Kft.
• Gereben Marián Építészek Kft.
• Megvétel: DPi Design Kft.
• Rantal Gábor és Rév Bence
• Építészkohó Tervező és Szolgáltató Kft.
• Középülettervező Zrt.
• DNS-Építészműterem Kft.
• Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.

Dohánygyár

Az állami támogatásból és egyházi forrásokból a Markusovszky tér környezetében épülő új kampuszba költözik majd a Károli állam- és jogtudományi kara, illetve pszichológiai intézete, így egyidejűleg majdnem kétezer-ötszáz hallgató fog itt tanulni. A rendelkezésre álló terület szabálytalan sokszög. Leghosszabb oldala a Kinizsi utca mentén húzódik, itt áll a volt dohányraktár épülete, amely a Pál utcai fiúkban is szerepel, de talán még többen ismerik arról, hogy a pincéjében működött a Kaltenberg sörház. (A dohányraktár a dohánygyár része volt, amely egykor az egész tömböt elfoglalta.)

A régi épület megtartását több okból is fontosnak tartottuk. A klímaválság közepette kötelességünk az erőforrásokkal takarékosan bánni, márpedig a régi szerkezet elbontása és új építése mindenképpen nagyobb ökológiai lábnyomot hagyott volna. Fontos cél, de a pályázat követelménye is volt a környező városszövetbe illesztés is: ezt szolgálja, hogy az utcáról a régi architektúra látszik majd, sőt, az új építmények szerkezetét mindig úgy alakítottuk, hogy a régi épület homlokzata – a belső térelhatárolás eszközeként – látható maradjon

– mondta a Kilenconline-nak Nagy Csaba, a győztes Archikon vezetője, Ybl-díjas építész. A rendelkezésre álló terület másik telke az Üllői útra néz, a dohányraktárral érintkezve, de ahhoz képest eltolva. Ma itt nincs épület, parkolóként hasznosítják. Az Archikon terve négy, önálló tömeget alkotó, ugyanakkor egymással szoros építészeti kapcsolatot tartó épületrészből áll.

A zöld védelmében

Az új kampusz nagy területen érintkezik majd a Markusovszky térrel, a projektnek része lesz a tér megújítása is. Az eredményhirdetéskor bemutatott látványtervek ki is váltottak bizonyos aggodalmat. A Greenfo.hu például Orbán református államegyháza kinyírja egy ferencvárosi tér felét címmel írt a tervpályázat eredményhirdetéséről, azt vélelmezve, hogy a „zöldfelület rovására nőnek ki az épületek, eltűnik a kutyafuttató, a játszótér, nő a lekövezett terület”. De Baranyi Krisztina polgármester, akit fölkértek, hogy legyen tagja a pályázati zsűrinek – miközben alapvetően üdvözölte az új egyetemi épület megjelenését a városrészben –, ugyancsak azt mondta:

Az új egyetemi fejlesztés nem szoríthatja ki a pihenni vágyó ferencvárosiakat a térről, és nem okozhat a szükségesnél nagyobb közterületi terhelést. A győztes terv építészetileg valóban ígéretes, a tervezés következő másfél-két évében látom a lehetőséget, hogy olyan tervek készüljenek, amelyekben a közpark jelenlegi funkciói, zöldfelületi arányai nem sérülnek, mert azoknak a jövőben is elsősorban a kerület lakosságát kell szolgálniuk.

Nagy Csaba igyekezett megnyugtatni az aggódókat. Először is a kampusz nem terjed túl az említett két telken, tehát nem fognak elvenni a Markusovszky térből. Bár a beruházás valóban magában foglalja majd a tér megújítását, a tervpályázatnak ez nem volt tárgya, vagyis a látványterveken bemutatott elképzelés még annyira sem végleges, mint az épületek felvázolása. A projekt kezdeti fázisban van, a tervpályázat megnyerése – ahogy ilyenkor szokásos – nem azt jelenti, hogy pont az épül majd meg, hanem a megrendelővel egyeztetve alakul ki a végső elképzelés, akár a győztest követő helyezettek egyes megoldásait, ötleteit is beépítve. A tér kialakítását pedig mindenképp a kerülettel egyeztetve fogják megtervezni, beleértve ebbe a funkciókat, a zöldfelületek arányát. Nagy Csaba szívesen látná azt is, ha a környék lakói is beleszólhatnának a tervekbe. Maguk is minél élhetőbb, zöld- és vízfelületekben gazdag teret tartanak kívánatosnak. Az Üllői út irányából ezért javasolják például, hogy a tér ne pusztán a Köztelek utcán, hanem mellette, egy zöld gyalogos sávon legyen megközelíthető.

Az Archikon munkája (de maga a pályázati kiírás is) elsődleges célnak tekinti, hogy az egyetem ne elzárkózzon a környező Belső-Ferencvárostól, hanem szervesen kapcsolódjon hozzá. Szerintük a református hagyomány is ez, az egyházi és a világi élet egymást kiegészíti, de a kortárs felsőoktatási építészet is ezen a vonalon mozog Nyugat-Európában.

Idő van

Árva Péter építészmérnök, a szeptember végéig működő képviselő-testület tagja, a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Innovációs Bizottság elnöke a Kilenconline kérdésére bírálta a polgármestert.

A tervpályázat zsűrijébe nyilván nem személyében, hanem Ferencváros képviseletében hívták meg Baranyi Krisztinát, ezért neki egyrészt a testület elé kellett volna vinnie a kérdést, és ott kialakítani a kerületi álláspontot, másrészt ezt már a pályázat kiírása előtt meg kellett volna tenni, és a ferencvárosi szempontokat már a kiírásban érvényesíteni kellett volna.

Azonban Árva Péter is úgy látja, hogy a beruházás jelen fázisában még mindennek az alakítására van idő.

Utóbbival egyetért Reiner Roland alpolgármester is. A Kilenconline-nak elmondta, a kerület vezetése legfontosabb szempontokként a következőket kívánja érvényesíteni az új kampusz építése során:

• a környéken lakókat szolgáló funkciók, zöld felületeinek megtartása a Markusovszky téren;
• a tér túlzott terhelésének elkerülése (például ne arra nézzen a főbejárat, a diákok elsősorban az Üllői úton érkezzenek);
• az építkezés alatt is a lehető legkevésbé zavarják a környéket, a teret.

A tervezési, majd a közbeszerzési folyamat ilyenkor szokásos menetéből az következik, hogy maga az építkezés leghamarabb körülbelül két év múlva indulhat el.

– kej –

Látványtervek: Archikon

Ajánlott cikkeink

A magyar futball utolsó húsz éve – könyvbemutató az Ingában

2024. december 5.

A Diákváros megvalósítására nyergel át a Fudan Alapítvány

2024. december 5.