Szétszabdalják a budapesti választókerületeket, Ferencváros is más körzetekhez tartozik majd

Tizenhat országgyűlési választókerületet rajzolnának Budapestre az eddigi tizennyolc helyett, és a tizenhat választókerület között osztanák el Budapest huszonhárom kerületének különböző területeit – derült ki Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselőjének Facebook-bejegyzéséből. Ferencvárost a mostani kettő helyett három, teljesen más határú választókerületbe osztanák, a József Attila-lakótelepet elvágnák a kerület többi részétől, és a 19. kerülethez csatolnák.

Mivel Budapesten jelenleg tizennyolc országgyűlési egyéni választókerület (oevk) van, a fővárosból az átalakítás után kettővel kevesebb egyéni képviselő jutna be az Országgyűlésbe. Pest megyében ugyanakkor két egyéni választókerülettel több lesz, tizenkettő helyett tizennégy.

A választókerületek átszabását a Nemzeti Választási Iroda javasolta a szeptemberben benyújtott beszámolójában, azzal érvelve, hogy Pest megyében olyan mértékben nőtt a lakosságszám, ami miatt kettővel növelni kell a mandátumok számát. Hogy a parlament összlétszáma ne változzon, valahonnan el kell venni ezt a két mandátumot. A javaslat nem a gyorsabb ütemben csökkenő népességű Tolna vagy Somogy megyében csökkentené a kerületek számát, hanem kizárólag az egészében ellenzékinek számító Budapesten – derül ki a Telex cikkéből. A változtatás az összes budapesti választókerületet, az összes fővárosi kerületet érinti.

Jelenleg – 2011 óta – Ferencváros két oevk-ba tartozik. A Dandár utcától északra, északnyugatra lévő tömbök, tehát Belső-Ferencváros és Középső-Ferencváros egy része a budapesti 1. választókerületbe tartozik az 1. és 5. kerület egészével, valamint Belső-Józsefvárossal együtt; itt jelenleg Csárdi Antal a képviselő. Ferencváros másik fele a 6. oevk-ban van Józsefváros zömével; innen a Szikra mozgalmat vezető Jámbor Andrást delegálták a parlamentbe a választók.

A fideszes többség által várhatóan elfogadandó – az illetékes bizottságon már túl is jutott – új tervezet szerint a ferencvárosi választópolgárok többsége (becslésünk szerint 70 százaléka) a 2. oevk-ba kerül.

Ide tartozik a 12 ferencvárosi önkormányzati egyéni választókerületből az első nyolc teljesen, és a 9-es részben. A József Attila-lakótelepet (a 10., 12. önkormányzati körzet és a 11. egy része) teljesen elcsatolnák a kerület többi részétől, Kispesttel és a Havanna-lakóteleppel alkotná a 8. budapesti oevk-t. Területre Ferencváros legnagyobb, de összességében ritkán lakott része (a 9. és a 11. önkormányzati választókerület bizonyos elemei) – a javaslat szerint – egy nagyon furcsa, 9-es számmal jelölt budapesti oevk-ba kerül, amelybe a 11., 20., 21. kerületek bizonyos részei is.

Vagyis a MÁV-telepiek vagy Soroksári útiak nemcsak erzsébetfalvaiakkal, gubacsiakkal, de csepeliekkel, sőt, a meglehetősen távoli BudaPart, Alíz utca lakóparkjainak polgáraival együtt juttathatnak majd képviselethez 2026-ban az Országgyűlésben.

A tervezetre reagált Karácsony Gergely főpolgármester is:

A Fidesz megint módosítani akarja a választási szabályokat. Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt buherált valamit a szabályokon, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot. Mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül.

Most éppen a budapesti egyéni választókerületek számát szeretnék csökkenteni 18-ról 16-ra, így a nemzet fővárosa a népességbeli arányához képest jóval kisebb súllyal lesz majd képviselve a parlamentben. És ráadásul mindezt egy sunyi bizottsági módosítással akarják lenyomni a képviselők torkán, még a rendes parlamenti vitára sem adva lehetőséget.

Többször posztolt Jámbor András is, a többi között azt írta, hogy:

A Fidesz titokban átírta a teljes budapesti, így a ferencvárosi országgyűlési körzeteket is. Én is egy kiszivárgott dokumentumból tudtam meg. (…) Mindenesetre én az eddigi és az új területeken élők ügyeit is próbálom intézni, ahogy eddig. Forduljatok bizalommal hozzám.

A parlamenti demokráciákban alapelv, hogy a választójog egyenlő. Ahol azonban egyéni körzetben választanak képviselőt, ezt az elvet nem lehet egészen precízen érvényre juttatni, hiszen nem lehet hajszálpontosan azonos számú lakosnak (valójában: választópolgárnak) otthonul szolgáló körzeteket megrajzolni, és ha lehetne is, ez az állapot az első halálesettel, nagykorúsodással, költözéssel megváltozna. Kisebb eltérések ezért megengedhetők, Magyarországon például az átlagos választókerület létszámától húsz százalékos eltérést enged a törvény lefelé és fölfelé is. Ez nem kevés, minthogy azonban a demográfiai változások sokszor nem véletlenszerűek, hanem tendenciózusak, évtizedek múltával így is szükséges módosítani a kerülethatárokat.

Magyarországon a legfontosabb demográfiai tendencia legalább a rendszerváltás óta a főváros környéki területek népességnövekedése, miközben Budapest belvárosában enyhébben, bizonyos vidéki körzetekben erőteljesen fogy a népesség.

Így régóta tudható, hogy módosítani kell az oevk-k határait, sőt, valójában már 2022-ben is törvénytelen volt a választás, mert nem kevesebb, mint hét Pest megyei választókerületben már meghaladta a húszszázalékos limitet a „túlszaporodás”.

A Választási Földrajz elnevezésű csoport már augusztusban részletes cikkben járta körül a kérdést, ez a térkép is tőlük származik:

Jól látható, hogy Pest megyében az igazságosság érdekében növelni szükséges az oevk-k számát. Ha a cél az, hogy továbbra is 106 körzet legyen, valahonnan el kell venni. Nyilván onnan, ahol túl kicsi a népesség. Mivel a magyar rendszer tiszteli a megyehatárokat – a körzetek nem léphetik át ezeket – megyékben kell gondolkozni. Jól látszik, hogy választókból leginkább Tolnában és Somogyban van hiány, az előbbi megye mindhárom körzete máris 19 százalékos mínusz körül van, vagyis – ha nem fordulnak meg radikálisan a demográfiai tendenciák – hamarosan elérik a törvénytelenül alacsony választópolgári létszámot. Budapesten jóval kisebb a hiány, a 18 oevk-ból csak két belvárosiban közelíti a húsz százalékot.

A Választási Földrajz be is mutatott egy javaslatot, amely úgy orvosolná Pest megye alulreprezentáltságát (hárommal növelték itt a mandátumokat), hogy a legigazságosabban vették el ezeket máshonnan: egyet Tolnától, egyet Somogytól és egyet a fővárostól. A fiatal szakemberekből álló csoport azt is részletesen elmagyarázta, hogy az ő megoldásuk nem kedvez tendenciózusan egyik politikai erőnek sem, ráadásul figyelembe veszi a demográfiai trendeket (vagyis várhatóan a közeljövőben nem kell majd újra alakítani a határokon), ezen kívül csak ott módosít, ahol feltétlenül szükséges (ha lehet, meghagyja a már megszokott választókerületeket), végül a korrekcióknál igyekszik figyelembe venni az egyes területek demográfiai, közlekedési sajátosságait, például Budapesten azt, hogy a Duna határvonal, vagyis nem javasoltak Budára és Pestre is kiterjedő oevk-t, sőt a ma ilyen 1-es oevk-t az ő javaslatuk megszüntette volna.

A Választási Földrajz nyári javaslata persze semmilyen közjogi jelentőséggel nem bír, részletesebb bemutatásával inkább csak ellenpontozni kívántuk a Fidesz-kormányzat által elkészített javaslatot, amely szinte mindenben ellentétesen jellemezhető. Ugyancsak megemlítjük, hogy amikor Ferencvárosban kellett módosítani az önkormányzati választások körzethatárait, a kerület itt is a fenti szempontokhoz hasonló elveket vette figyelembe. Ezzel szemben az Orbán-rezsim körzethatár-módosítása:

• a két plusz Pest megyei mandátumot kizárólag Budapesttől veszi el, így a főváros képviseletét aránytalanul lecsökkenti;
• nem nyúl Tolnához, Somogyhoz, így borítékolható, hogy az ottani körzetek a következő választásokon már törvénytelenül néptelenek lesznek;
• teljesen megkavarja az eddigi körzeteket Budapesten és az országban több helyen;
• egymással össze nem tartozó, eltérő karakterű, a Duna két partján elterülő negyedeket (a fővárosban) és településeket (Pest megyében) kapcsol egybe;
• kimutathatóan a Fidesznek kedvező, az ellenzéknek, a Tisza Pártnak hátrányos módon igyekszik megszabni a határokat.

Az utóbbi, pártpolitikai célzatú manipulációt, amelyet gerrymanderingnek szokás nevezni, ismét a választási földrajzos Kovalcsik Tamás mutatta be részletesen friss cikkében. A meglepő határvonalakra pedig már fölhoztuk a Ferencvárost is érintő budapesti 9. oevk-t, de kiváló példa az 1-es is, amelyet három pesti (5., 6., 7.) és három budai (1., 11., 12.) önkormányzati kerületből sikerült összevarrni úgy, hogy egyedül az 1. kerületet tartalmazza egészben. De beszédes az is, hogy a 11. és a 18. kerületet országgyűlési szempontból négyfelé sikerül vágni, s az apró 5., 6., 7. kerületek egyike sem maradhat egyben. Hogy fővároson kívüli példát is hozzunk, a Magas-Börzsöny mögötti, eldugott aprófalvak az egykori Hont megyéből (Bernecebaráti, Kemence, Tésa) a hegységen és a Dunán túli, távoli, agglomerációs városokkal (Szentendre, Pomáz) együtt jutnak majd képviselethez.

Nagyítható, böngészhető térkép (forrás: Kovalcsik Tamás) a leendő oevk-król:

Ismétlés, de fontos: a legfőbb manipuláció eleve az, hogy a fővárostól elvesznek két parlamenti mandátumot, miközben a 2026-ban már biztosan törvénytelenül kevés választót fölmutató Tolna és Somogy megyékből, ahol eddig kiemelkedő volt a Fidesz népszerűsége, nem vesznek el.

De bőven akad példa a határok indokolatlan manipulálására, vagyis a klasszikus gerrymanderingre is. A meglehetősen ellenzéki Ferencváros zöme a 2. oevk-ban például nemcsak a jóval fideszesebb józsefvárosi területekkel (például a Losonci-lakóteleppel) kerül egy körzetbe, hanem az 5. kerület legkormánypártibb, déli sávjával is, esélyt adva 2026-ban itt a Fidesznek. Az egyik legellenzékibb belső-erzsébet- és terézvárosi körzetet háromfelé vágják (1., 5., 6. új oevk). Kovalcsik említett cikke az idei EP-választásokon elért Tisza-eredményt ábrázoló térkép segítségével több hasonló példát is bemutat a fővárosból és környékéről.

De a javaslat szerint átalakítják Csongrád-Csanád és Fejér megyék kerülethatárait is, pedig ezeknél nem mutatkozik olyan kirívó létszámbeli aránytalanság, mint Pest megyében fölfelé vagy a Dél-Dunántúlon lefelé. Igaz, Csongrádban az 1-es és a 2-es körzetben van némi többlet, de aligha lehet arányosítani úgy, hogy kicserélünk területeket a kettő között. Fejérben az inkább ellenzéki Székesfehérvárt kettéosztották, és mindkét feléhez a megye keleti részéből kevertek inkább kormánypárti településeket.

Tevan Imre

A címlapkép 2024. június 9-én, az önkormányzati választások napján készült Ferencvárosban.

Fotó: Stépán Virág

Ajánlott cikkeink

Kéthetes programsorozat a magyar kultúra napja alkalmából Ferencvárosban

2025. január 14.

Kapcsolati horror – A világítótorony a Start Filmklubban

2025. január 14.