A saját Lábán – kortárstáncdíjeső a Trafóban

Május 17-én adta át a Trafóban a független kritikusokból, újságírókból, művészettörténészekből és esztétákból álló kuratórium a hazai kortárstáncélet legrangosabb elismerését, a Lábán Rudolf-díjat. A pályakezdőkből álló AHA Kollektíva és Raubinek Lili lett az idei két díjazott, a különdíjat pedig Mészáros Máté koreográfus kapta.

A kuratórium idei listáján hat nominált előadás szerepelt, plusz egy különdíjjal jutalmazott kísérleti sorozat. Ha valaki szeretne képbe kerülni a szcénával, a nomináltakról a kuratórium tagjai által írt összes laudációt elolvashatja a Színháznet cikkében.

Mielőtt rátérnénk az átadó eseményre, tekintsük át röviden a díj történetét: 2005-ben Szabó György, a Trafó akkori igazgatója hívta életre a Lábán Rudolf-díjat az akkor még dedikáltan kortárstáncot befogadó intézmény képviseletében a MU Színházzal közösen. Fuchs Lívia, (ma is a grémium tagja) tánctörténészt, tánckritikust kérték fel, hogy állítson kuratóriumot, amely majd az év legkiemelkedőbb táncelőadásait díjazza, és amelynek összetételébe és a munkájába az alapítók nem szólnak bele. A Lábán kuratórium immár 19 éve független és szakmai alapon dolgozik, olyan tagokkal, akik a hazai, illetve nemzetközi kortárstánc szcénát elég jól ismerik.

Mint minden független terület, a kortárs tánc és így a Lábán-díj is nehézségekkel küzd. Az első 2006-os díjhoz még egy ötnapos minifesztivál kapcsolódott, ahol meg lehetett nézni a nominált előadásokat a díjkiosztó előtt. 2012-ig anyagi elismerést is tudott biztosítani a díjakhoz a két alapító színház, amit a nyertes alkotók a következő bemutatójukra fordíthattak. A dolgok persze változnak és sajnos, néha nem jó irányba. A független szcéna alultámogatottsága, az állam általi kifosztása nem kedvez az alkotóknak, a díjhoz egy ideje már nem jár ösztönző anyagi támogatás, de ennek ellenére rangos díj maradt. Amit a kulturális kormányzat nem, azt a covid teljesen leamortizálta Magyarországon. Az innovatív társulatok, szemben a hagyományosakkal, vagy a kiváltságosokkal, nem kapnak működési támogatást, vagy csak nagyon keveset, annyit, amennyiből egy produkciót sem lehet elkészíteni, nemhogy társulatot fenntartani. Így a kevés megszülető munkából is az előremutató, új hangot kereső, minőségi munkákat értékelte a zsűri, amelynek egy hívján húsz éves munkájáról a kuratórium egyik tagja Králl Csaba nyilatkozott a Revizornak.

A kuratórium tagjai és a táncosok a sötétben

A díjátadó néhány éve úgy zajlik, hogy a Trafó egy, a díjhoz valamiképpen kapcsolódó előadás után rendezi meg azt oklevéllel, tortával, pezsgővel és a hazai, valamit a nemzetközi kollégák aktív részvételével. A kortárs táncszcéna és közönsége, különösen a fiatalok, összetartó közösség. Ezúttal a kétszeres Lábán-díjas, idén pedig a HALO című kreációjával nominált Jenna Jalonen által társalapított SUB.LAB.PRO posztgraduális műhely 2023/24-es évfolyamának utolsó bemutatóját láthatta a közönség Katedrális címmel a portugál koreográfus Lander Patrick rendezésében. Az intelligens, humoros, performatív és bátor előadás után következtek az izgalmak, aztán pedig a mulatság.

Az AHA Kollektíva átvette a díjat, és hallgatja Porteleki Áron díszdobszólóját

Szokás szerint, akár az Oscar-díj átadón, az összes nominált előadásból részleteket vetítettek, majd a két műsorvezető – az évek óta szívesen látott, a műfaj nagy drukkerei közé tartozó televíziós személyiség, Bombera Krisztina és a kuratórium oszlopos tagja, (lapunk kultúrfelelőse) Artner Szilvia Sisso – olvasott fel részleteket a méltatásokból. Amikor pedig már a tetőfokára hízott az izgalom, Porteleki Áron dobperformanszára színre léptek a díjátadók: a Trafó év végén leköszönő vezetése: Szabó György menedzser igazgató és Barda Bea igazgató, felidézve a hősi múltat, és az alkotóknak kedvezőbb jövőt kívánva feltépték a borítékokat. A külföldi tanulmányaikból hazatelepült alkotókból álló AHA Kollektíva (Eyassu-Vincze Barbara, Gláser Márton, Kacsó Imola, Kancsó Luca, Oláh Balázs, Piti Vivien) teljes létszámban jelen voltak a díj átvételénél. Dense Piece című első és immár díjnyertes előadásuk, reméljük, még látható lesz a nagyközönség számára, annak ellenére, hogy már bemutatták idén a másodikat is. Raubinek Lili, aki a Respect for 23000 című, az állami gondoskodásban élő gyerekek iránti tiszteletből készített, igen aktuális és szövevényes keletkezéstörténettel bíró előadásáért kapott Lábán-díjat, egyedül vette át az oklevelet, majd a színpadra szólította a jelenlévő táncosokat is, és megköszönte nekik, hogy vele tartottak ebben a nehéz munkában.

Mészáros Máté különdíját a Máté és én / Máté és mi című különleges projektjéért Böröcz Judit, a Trafó (2025 január 1-től) új vezetőségének tagja adta át, miután szót ejtett az új igazgató Erdődi Katalin elképzeléseiről is, ami a díjat illeti. A Lábán Rudolf-díjat továbbviszi, sőt megpróbál támogatást szerezni hozzá az új vezetés, hogy a jövőre húsz éves díj visszatérhessen egyszer az eredeti elképzelésekhez.

A díj névadójáról, Európa modern táncművészetének egyik legjelentősebb és legkülönösebb alakjáról dokumentumfilmet készít a RTVS (Szlovák Rádió és Televízió). A film stábja interjúkat készített és forgatott a díjátadón. Lábán Rudol festő, mérnök, táncművész és -teoretikus magyar családban született Pozsonyban a Monarchia idején. Az emberi mozgás és az azt körülvevő tér foglalkoztatta leginkább, mindemellett sok érdekes találmánya volt. 1912-ben Svájcban az ember és a természet összhangját hirdető táncművészeti kolóniát alapított, 1915-ben Zürichben saját koreográfiai intézetet, majd könyveket adott ki. A 30-as évek végére közel húsz mozdulatkórus iskolája működött Németországban, és ez Magyarországon is követőkre talált. Először Hamburgban, majd Berlinben lett balettigazgató. Ő készítette elő az 1936-os berlini olimpiai játékokkal párhuzamosan rendezett nemzetközi táncversenyt, de képtelen lett volna a táncot propaganda célokra használni, ezért Angliába távozott. Csatlakozott a Jooss-Leeder tánciskolához a Dartington Hallban, majd 1946-ban egyik tanítványával, Lisa Ullmann-nal megalapította az első Mozgásművészeti Stúdiót Manchesterben, illetve a Lábán Mozgásművészeti Egyesületet. 1958. július 1-én Angliában hunyt el. Munkásságából a Labanotation néven ismert táncírás megalkotását tartják legjelentősebbnek.

Az RTVS dokumentumfilmes stábja üdvözli a magyar kollégákat

Nevét világszerte jegyzik a modern-, illetve a kortárstánc világában, Londonban a Trinity Laban Conservatoire of Music and Dance nevű intézet folytatja az örökségét, Pozsonyban szobra és emléktáblája van, most pedig filmet készítenek róla. Nálunk Lábán Katalin színházcsináló, az RS9 vezetője, oldalági leszármazottja és a Lábán-díj őrzi a nevét. Ez sem kevés.

-sis-

Fotók: Stépán Virág