Ének a búzamezőkről – moziest a BMC-ben

A BMC sorozatában az Ének a búzamezőkről című, 1947-ben bemutatott, majd 1948-ban betiltott filmet vetítik december 4-én 19 órától. Utána a sorozat házigazdája, Kolozsi László Dargay Marcell zeneszerzővel fog beszélgetni.

Szőts István, a film rendezője Erdélyben nőtt fel, majd szülei válása után került Magyarországra. Első filmjét egy Nyirő József-novellából forgatta 1941-ben. Második, egyben utolsó nagyjátékfilmje, az Ének a búzamezőkről, amelyet Móra Ferenc azonos című, 1927-es regényéből adaptált, évekig dobozban maradt, annak ellenére, hogy belement, hogy a forgatókönyvbe ideológiai alapon beleszóljanak.

„A művészi invenciókban gazdag, mély emberséggel átitatott Ének a búzamezőkrőlt maga Rákosi Mátyás tiltatta be: már az első kockáknál, a búzaszentelési körmenetnél elhagyta a vetítőt. A film valamennyi kópiáját lefoglalták, és néhány vetítéstől eltekintve hosszú évtizedekre páncélszekrénybe zárták. 1948 és 1953 között a filmet a legfőbb propagandaeszköznek tekintő sztálinista diktatúra éveiben, a bármifajta megalkuvásra képtelen rendező számára a kényszerű semmittevés vagy a megalázó kenyérkereső tevékenységek korszaka következett: fényképezőgépeket árult, esküvői fényképeket retusált, iskolai csoportképeket és igazolványképeket csinált. Végül »a szellemi élet önkéntes emigránsai vagy kiszorított tehetségei« (mint Lajtha László, Tamási Áron, Muharay Elemér, Domokos Pál Péter és mások) mellett ő is a Népművészeti Intézetben talált menedéket, ahol számos néprajzi filmet készített. 1954–55-ben, a politikai olvadás idején végre lehetőség nyílt régi, Bölcsőtől a koporsóig című, a magyar népi ünnepeket és szokásokat (még végleges eltűnésük előtt) megörökítő terve benyújtására. Ám »a múltat ragyogó jövőnknél szebbnek mutató« tervből csak egy töredék valósulhatott meg: a Hollókő egy napját rögzítő, ma már kivételes dokumentumértékű Kövek, várak, emberek. Utolsó magyarországi filmje, a Jókai Mór megható karácsonyi novellájából készült Melyiket a kilenc közül? forgatását 1956. október 23-án kezdte el, de a történelem ismét közbeszólt. Szőtsöt beválasztották a filmgyár munkástanácsának háromtagú direktóriumába. A filmet csak 1957 januárjában fejezhette be, majd saját költségén elkísérte a Velencei Filmfesztiválra, ahonnan nem tért vissza Magyarországra” – írja a rendezőről a Filmtett.

Fotó: Filmtett

Ajánlott cikkeink

Kéthetes programsorozat a magyar kultúra napja alkalmából Ferencvárosban

2025. január 14.

Kapcsolati horror – A világítótorony a Start Filmklubban

2025. január 14.