Hárított traumák – a 80. emlékévet záró programok a Holokauszt Emlékközpontban

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban a holokauszt 80. emlékévében a témával foglalkozó kutatók által tartott ingyenes múzeumpedagógiai programokon vehetnek részt középiskolai diákcsoportok. Áttekintő az emlékközpont emlékévet záró, még elérhető programjairól.

A középiskolai csoportoknak szóló programok lényege a tudásátadás, ugyanakkor mindennek befogadása, megértése túlmutat a tudáson. „A továbbra is »kitárgyalatlan antiszemitizmus« legfőbb gyökere a traumák általános érvényű elhárításában keresendő a tettesek által. A szembenézés elmaradásának pedig bizonyosan szerepe lehet a mai cigány- és zsidóellenességben, a másság el nem fogadásában is. A népirtás tényéért való nemzeti felelősségvállalás nélkül nem lehet közmorált építeni Magyarországon, sőt súlyos társadalmi zavarokhoz vezet a jövőben is. Például társadalmi kohézió, demokratikus, humánus közszellem is csak a szembenézéssel érhető el, ha kimondjuk az akkori társadalom és politikai vezetés felelősségét” – írta Ervin Straub, aki 1938-ban született Magyarországon, majd a családja elmenekülve már Amerikában nőtt fel. Szociálpszichológusként több nagy egyetemen is kutatott és tanított, mindenekelőtt az erőszak lélektanáról. A fenti néhány mondata egy 2014-es magyar tanulmánykötetben jelent meg.

November utolsó hetében érnek véget az emlékközpont 80. emlékévének programjai. Az előadásokra, amelyeken a csoportok ingyen vehetnek részt, az oktatas@hdke.hu e-mail címen lehet jelentkezni: az időpontokat csoportonként egyeztetik.

Előadások a Rendhagyó órák című sorozatban

November 26. Nők a holokausztban – előadó: Nagy Adél történész-muzeológus
A nácik megsemmisítő politikája azonos sorsot tartogatott mindkét nem számára, mégis mást, vagy másképpen élt meg egy nő és egy férfi a vészkorszak során. Sokáig a férfiak által átéltek számítottak az univerzális holokausztélménynek, nem vették figyelembe a női túlélők hangját. Ez mára megváltozott, rengeteg nő osztotta meg a vele történt borzalmak részleteit. Az előadás célja, hogy bemutassa, milyen volt nőként átélni a holokausztot, gettóba, majd koncentrációs táborba kerülni, bujkálni mindezek elől. Az előadást a HDKE saját gyűjteményi anyagai illusztrálják.

November 27. Képek a munkaszolgálatból – előadó: Lénárt András történész
Az előadás a magyarországi holokauszt eseményeit közvetlenül vagy utalás szintjén ábrázoló fényképtípusokat mutatja be, különös tekintettel a munkaszolgálat fotóira. Ez utóbbinak jellegzetessége, hogy a képek magukban megtévesztők lehetnek, mert sokkal inkább polgári családi albumokban elhelyezett derűs hangulatú fényképekre emlékeztetik a nézőt, mint a szörnyű megaláztatások megörökítésére.

November 28. Cigányságkép Magyarországon – előadó: Jakab Attila történész
A zsidóságképpel és az antiszemitizmussal ellentétben az eddigi kutatások kevés figyelmet szenteltek a két világháború közötti időszakban a sajtó által megjelenített cigányságképnek. Pedig az a kép, amely előítéletes sztereotípiákat (pl.: bűnözésre való hajlam) közvetített a közvélemény felé, mindenképpen előkészítette a „cigánykérdés”-nek a megjelenését a második világháború éveiben. Az előadás célja bemutatni, hogy az újságolvasó magyar közönség mit tudott meg a cigányságról a korabeli sajtóból.

November 28. Monarchia-nosztalgia a Horthy-korszakban – előadó: Zima András, történész
A modern zsidóság állami elvárásra létrejött intézményrendszerei az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakultak ki, és ez a folyamat egybeesett a gazdasági prosperitás és társadalmi mobilitás révén a meghatározó családok és közösségek felemelkedésével. A zsidó épített örökség számos eleme ekkor jött létre. Az egyenjogúság és a modern társadalomba való belépés folyamata teljesedett ki, így kialakult olyan intézményi, és részben egyéni zsidó percepciója a Monarchiának a Horthy-korszak idején, amely nem az antiszemitizmus megjelenéséből kiindulva értékelte a dualizmus korát, hanem a közösségi változások felől.

November 28. A vallásos zsidóság élete a kommunista diktatúra Magyarországán – előadó: Beke Zsolt szociológus
Az előadás azt mutatja be, hogyan élt a holokauszt után e vallásos csoport egy olyan időszakban, amikor a vallási intézmények befolyása egyre szűkülő teret kapott az egyének életében, és a kialakuló új társadalmi rendszer nemhogy nem támogatta, de olykor kifejezetten üldözte az övétől eltérő világértelmezéseket.

Fotó: Holokauszt Emlékközpont