Húsvét

Vallástörténetileg a kereszténység egyik legnagyobb ünnepét, a húsvétot a keresztény hagyományban jól ismert utolsó vacsora köti össze a legnagyobb zsidó ünneppel, a pészahhal. Az utolsó vacsora ugyanis éppen egy tradicionális szédereste volt – a pészah kezdete –, amelyet a zsidó Jézus tizenkét tanítványával tartott meg, a történet szerint ő maga mondta a borra vonatkozó áldást (kiddus) is.

A dátumot illetően a húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik, hivatalos számítását a 325-ös nikaiai zsinat határozta meg: eszerint a feltámadás napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap (idén március 31.). A teljes húsvéti ünnepkör pedig hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tart. Első szakasza az a negyven napos bűnbánati időszak, amely Jézus sivatagi böjtjét jeleníti meg, ezután kezdődik a nagyhét, amelynek utolsó három napja nagycsütörtöktől nagyszombatig tart. Ebben a csütörtök rögzíti az utolsó vacsora történetét, a péntek a keresztre feszítés drámáját, majd a nagyszombati húsvéti gyertya meggyújtása szimbolizálja az üdvözítőt mint a világ világosságát, aki a harmadik napra (vasárnapra) virradóan feltámadt, győzelmet aratott a halál felett, és megjelent tanítványai előtt.

A keresztény értelmezésben a krisztusi szenvedés és halál az emberiség bűneinek megváltása érdekében történik, így a húsvét vasárnap tartott istentiszteletekben az áldozatvállaláshoz a megszabadulás élménye is kapcsolódik. A katolikus tradícióban a pápa ezen a napon a Szent Péter téren tartott ünnepélyes szentmisén mondja el minden évben a hagyományos Urbi et orbi apostoli áldást és üzenetet, ennek során pedig számos nyelven köszönti a híveit (köztük magyarokat is a „Krisztus feltámadott, halleluja!” mondattal). 

A húsvét másnapjához, a hétfőhöz számos jól ismert népszokás tartozik, ezek közül talán a legnépszerűbb a locsolkodás és a tojások ajándékozása. A piros tojás esetében a szín eredetileg Jézus vérét, míg a tojás a termékenységet és újjászületést jelképezi, a vízzel való locsolás pedig szintúgy a megtisztulás és újjászületés szimbóluma.

A tavaszi keresztény ünnepkör a húsvét utáni hetedik, úgynevezett pünkösdvasárnappal ér véget, ebben a szakaszban a világ kereszténysége a szentlélek kiáradását ünnepli, majd az erre következő (pünkösd) hétfő (idén május 20.) már a húsvéti ünnepkörön kívül esik. 

Szilárdi Réka

a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője

A képen: José Manuel Ballester: Rejtett terek (Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, 1498)

Ajánlott cikkeink

A magyar futball utolsó húsz éve – könyvbemutató az Ingában

2024. december 5.

Különleges Murakami-feldolgozások a START Filmklubban

2024. december 5.