Pészah — Kilenconline

A zsidó naptárban niszán hónap 15-én kezdődő, hétnapos pészah ünnepét (idén április 22–30. között) gyakorta nevezik tévesen zsidó húsvétnak. A pészah az elkerülés, a kovásztalan kenyér, illetve a szabadság ünnepe az egyiptomi kivonulás, azaz a zsidó nép rabszolgaságból való megszabadulásának emlékére.

E bibliai történetet talán mindenki ismeri, hiszen a tíz csapás, a tenger kettéválasztása, vagy a frigyláda a vallástalan emberek számára is ott rejlik a kollektív tudatban. Az elkerülés szó a tizedik csapáshoz kapcsolódik, amely az egyiptomi elsőszülöttek halálát jelentette niszán 14-én: ezen a napon ezért minden zsidó családnak bárányvérrel kellett megjelölnie az ajtófélfát és a küszöböt, hogy a halál angyala el tudja kerülni a házukat. Ezután a zsidóknak sietve kellett elhagyniuk Egyiptomot, a kenyér tésztájának nem volt ideje megkelni: ezért a kovásztalan kenyér ünnepe ez.

Herendi szédertál, a közepén a velencei Haggada egyik fametszete nyomán készült széderest-ábrázolással

Az előkészületek már egy hónappal korábban megkezdődnek. Elsőként a házból, lakásból kell minden erjedésre alkalmas élelmiszert (hámec) eltávolítani, az étkezési tárgyakat pedig rituálisan megtisztítani. A gondos takarítás után, niszán 13-án a házban elrejtenek néhány kenyérmorzsát, hogy az ünnep előtti estén a hámecolás – a hámec keresése és megtalálása – rituális színezetet nyerjen, és a keresés előtt elmondott áldás ne legyen hiábavaló. A megtalált morzsákat a következő napon elégetik, majd előkészítik a szédereste kellékeit, a szédertálat és az asztalt a vacsorához. A zsinagógai esti imát (mááriv) követően a széderestével köszönt be az ünnep.

A széder szó rendet jelent: ezen az estén olyan lakomát tartanak, amelynek forgatókönyve a legapróbb részletekig szabályozva van. Középpontjában a széder vezetőjének, a családfőnek a jobbján ülő legfiatalabb gyerek által feltett négy kérdés áll – közülük az első: „Miben különbözik ez az este a többitől?” –, amelyekre válaszként a Haggada alapján elmesélik az egyiptomi kivonulás történetét. A bal oldalon egy üres széket kell elhelyezni Illés próféta számára, hátha megjelenik.

A szédertálon meghatározott helyen lévő ételek, a csontos hús, a tojás, a keserűfű (torma és saláta), a zöldségek, a chároszet (gyümölcsök, dió, fahéj és bor keveréke) mind szimbolikus jelentést hordoznak. A borból (vagy szőlőléből) az este folyamán négy alkalommal kell inni. Az asztalon mindenki számára van pohár, egy díszes serleg Illés prófétának, ezen kívül a szolgaság könnyeit szimbolizáló tálka sós víz, három pászka és ünnepi gyertyák. A gyertyagyújtás után kezdődik a vacsora: az este dramaturgiájának részletes megismeréséhez lásd a leírást.

Szilárdi Réka

a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője

A kiemelt képen: Szédereste (orosz zsidó népművészet, 19. sz. – Granger-gyűjtemény)

(Megjelent a 9 magazin 2024. áprilisi számában.)