A fővárosi önkormányzat május 15-én és 16-án Otthon Budapesten – lakás és lakhatás címmel konferenciát szervezett a Biodómban. A konferencia előadói megállapították, hogy a lakhatást keresők közt több sérülékeny csoport is van, akik önerőből nem fognak boldogulni, illetve égetően sürgős probléma a fővárosi lakásállomány energetikai állapota. Az előadók a problémák azonosításán túl nyilvánvalóvá tették, Budapestnek a fentiekre reagálva cselekednie kell, amit az önkormányzat átgondoltan és strukturáltan meg is kezdett az Énbudapestem.hu beszámolója szerint.
„A főpolgármester lakás- és szociálpolitikai tanácsadója, Misetics Bálint arról beszélt, hogy „hajléktalan élethelyzetűek” alatt nem csak az utcán élőket kell érteni, hanem azokat is, akik a melegedőket és a szállókat veszik igénybe. Karácsony Gergely elmondta: »a budapestiek 15-20 százaléka küzd a rezsiszámlák befizetésével, vagy azzal, hogy befűtse a lakását«. Mindez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a helyi bérekhez viszonyítva európai összehasonlításban is kiemelkedően magasak a budapesti lakbérek. Az átlagos fővárosi bérleti díj régóta meghaladja a minimálbért, sőt ma már a garantált bérminimum és az átlagnyugdíj is az átlagos budapesti lakbér szintje alatt van. Misetics Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy egy átlagos budapesti nyugdíjast, akinek nincs ingatlanja, vagy befogadja a családja, vagy hajléktalanná válik, mivel a magánbérleti szektor ma egy »vadnyugati mocsár«. Szülői támogatás, vagyon nélkül a kormány támogatásaihoz sem lehet hozzáférni, ezt Misetics – Ferge Zsuzsa szavaival – »perverz újraelosztásnak« nevezte” – számol be az enbudapestem.hu.
Az eseményen megtudhattuk, hogy a lakhatási válság megoldására közel 22 milliárd forintot szán a fővárosi önkormányzat, és tervét a következő öt alapra helyezi:
- Az Affordable Housing for All (AHA) programban bővítik az önkormányzati lakásállományt. Erre közvetlen brüsszeli forrásból 2 milliárd forint érkezik.
- Budapesten 30 ezer háztartás ma is szilárdtüzelésű fűtési rendszert használ, ami jelentősen rontja a fővárosi levegő minőségét. Ennek kiváltására 1 milliárd forintot költenek.
- Az üres ingatlanokat lakássá alakítják át, a rossz állapotú önkormányzati bérlakásokat pedig felújítják. Ez 8,4 milliárd forintba kerül, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszíroznak.
- A lakásügynökség modelljét 3 milliárd forintból alakítják ki, ezt az Európai Szociális Alap állja.
- A hajléktalan élethelyzetű emberek lakhatását 7,4 milliárd forintból garantálják, ami szintén az Európai Szociális Alapnak köszönhető.
Az epiteszforum.hu beszámolójában témacsoportok szerint tekintették át a konferencián elhangzottakat:
„Lakhatási problémák, társadalmi következmények kerekasztal
Milyen térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek jellemzőek a fővárosban? Létezik-e diszkrimináció a magánbérleti szektorban? Hogyan boldogulnak a fiatalok a budapesti lakáspiacon? Milyen összefüggés van a lakáskörülmények és a gyermekkori egészség között?
Az utcát fűtjük? – A budapesti lakóingatlanok energetikai állapota kerekasztal
Milyen állapotban vannak a budapesti ingatlanoknak? Hogyan vélekedik erről a lakók? Milyen eszközök állnak rendelkezésre az energetikai teljesítmény javításához? Mekkora potenciállal rendelkezik Budapest az energiahatékonyságban érintett iparágak szempontjából?
Lakáspiac és lakáspolitika kerekasztal
Milyen ingatlanpiaci dinamikák érvényesülnek ma a fővárosban? Kik és hogyan vesznek részt ennek alakításában? Mekkora hatása van a politikai döntéseknek és a finanszírozási rendszereknek a lakhatásra? Milyen tartalékai vannak a budapesti városfejlesztésnek és ingatlangazdálkodásnak?
Lakásfelújítási programok és finanszírozásuk kerekasztal
Hol merülhetnek fel kihívások a lakásfelújítási programok kapcsán? Milyen szerepe van az önkormányzatoknak ezekben a programokban? Mitől érdekes az ingatlanpiac a bankok számára? Milyen tapasztalatokat érdemes figyelembe venni a finanszírozási konstrukciók kialakításakor?”
Kiemelt képünk: ferencvárosi utcakép, Stépán Virág
Szövegközti fotó: enbudapestem.hu