Öten a választók kegyeiért – fővárosi listavezetők vitája az ATV-ben

Éjjel-nappal járó metró, tízezer új bérlakás, BKK-rendészet, több fa, több villamos, köztisztasági forródrót, menetrend szerint közlekedő dunai hajók és még számtalan hasonló ígéret hangzott el a fővárosi listavezetők június 3-án tartott vitáján az ATV-ben, miután másfél évtized kihagyás után részben visszatért a politikai vita a közéletbe.

Az időkeretét mindenki feltűnően fegyelmezetten betartotta, s bár voltak kisebb összeszólalkozások, kulturált keretek között zajlott a 2 és fél órás műsor. A vita nem arról szólt, hogy ki legyen a főpolgármester – tette egyértelművé Soproni Tamás, az egyik résztvevő, hanem arról, hogy kik legyenek a leendő főpolgármester csapatának a tagjai, kik irányítsák ezt a várost.

A vitán Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Grundtner András a Mi Hazánk, Vitézy Dávid a Vitézy Dáviddal Budapestért és az LMP–Zöldek listavezetője, Karácsony Gergely főpolgármester a DK–MSZP–Párbeszéd koalíciójának képviselője és Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, a Momentum fővárosi frakcióvezetője, a párt listájának második helyezettje vett részt (a képen látható sorrendben). Szentkirályi Alexandra a Fidesz–KDNP, és Magyar Péter, a Tisza Párt listavezetője távol maradt. A vita kereteit a szervező tévécsatorna határozta meg: két-két perces bemutatkozások után négy témában szintén két percben fejthették ki ellenvetés lehetősége nélkül álláspontjukat, az egyes témák után pedig vitára két és fél percet kaptak a politikusok a felvetett témákkal kapcsolatban.

Az előre rögzített témák a közlekedésfejlesztés, az élhetőség, lakáshelyzet és közbiztonság valamint a kormányzat és a főváros viszonya voltak. A negyedik témakört, a politikusok szívügyeit szabadon választhatták, mindenki az általa legfontosabbnak ítélt budapesti problémáról beszélhetett.

Gyomorbaj, nemzettest, választás mint álláspályázat, átláthatóság – bemutatkozó gondolatok

„Azt gondolom, hogy a magyar politika úgy általában is savanyú, gyomorbajos és mindenki unja” – nyitotta a bemutatkozások sorát Baranyi Krisztina. Szerinte a politika a fővárosban is Gyurcsány Ferencről és Orbán Viktorról szól, és akinek ebből már elege van, az szavazhat a Kutyapártra.

Grundtner András bemutatkozásában az idegenellenességre helyezte a hangsúlyt: „Budapest a magyaroké, a nemzeté” – jelentette ki, és kifogásolta, hogy „a főváros, mintegy városállamként elkezdett kiszakadni a nemzet testéből”. Mindezek alátámasztásául elmondta, hogy 2022-es adatok szerint Terézváros és Lipótváros lakosságának már a negyede külföldi születésű.

Vitézy Dávid elmondása szerint valójában állásjelentkezést nyújtott be a budapestieknek, „a programom a pályázatom, és a leendő munkáltatóim a budapestiek”. Ehhez megvan mindenem, ami szükséges: vízió Budapestről, részletes, 101 pontos program és egy kiváló szakemberekből álló lista. Hozzátette, ő nem pártpolitikus szeretne lenni és végképp nem miniszterelnök-jelölt – közben sokatmondóan Karácsony Gergelyre pillantott (aki egyébként szintén nem akar, legalábbis ezt nyilatkozta a 9 magazin májusi számában adott interjújában).

Karácsony Gergely főleg azt kifogásolta, hogy a kormány az utolsó pillanatban megváltoztatta a választási rendszert a Mi Hazánk kezdeményezésére, így a leendő főpolgármesternek már nem a kerületek vezetőivel kell közösen dolgoznia, hanem félő, hogy a pártpolitika fogja uralni a közgyűlés üléseit. Programja középpontjában a budapestiek életminőségének javítása áll, hogy hogyan tudunk teljesebb, egészségesebb és hosszabb életet élni Budapesten. „Főpolgármesterként erre van programom, amihez van csapatom és vannak hozzá európai uniós források is” – hangsúlyozta.

Soproni Tamás munkára kért felhatalmazást, „nem sok ezermilliárdos álomígéretekre, vagy épp szimbolikus politizálásra (…) Az elmúlt öt évben progresszív liberális értékek mentén az átláthatóságért küzdve dolgoztunk szerte Budapesten minden kerületben, méghozzá úgy, hogy a korrupció árnya sem vetült ránk, ami azért nem mondható el minden ellenzéki pártról.” Ezt a munkát kívánják folytatni.

Közlekedés

A bemutatkozó két perceket a közlekedési téma követte. Ennek kapcsán Baranyi Krisztina döbbenetesnek nevezte, hogy a Greenpaece hivatalos mérései szerint Budapest összes iskolájának 200 méteres körzetében a megengedettnél két-háromszor magasabb a levegő szennyezettsége, és szinte minden légnemű rákkeltő vegyi anyag jelen van. Ezért Budapest belső részeinek autómentesítése, az autós forgalom visszaszorítása elsődleges egészségügyi érdek. Ehhez szükséges a közösségi közlekedés és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, mert „minden ember tiszta haszon, aki nem autóba ül a belvárosban” – mondta.

Természetesen előkerült az „autósok üldözésének” vádja Karácsony Gergely ellen. A két szélsőséget Soproni Tamás és Grundtner András képviselte: előbbi szerint ez a szembenállás nem létezik, utóbbi azonban megszüntetné a biciklisávokat, ahol kicsit is akadályozzák az autós forgalmat. Soproni volt egyébként, aki éjjel-nappal járó metrót szeretne, és Karácsony Gergely meg is ígérte neki, hogy erről tárgyalni fognak.

Vitézy, aki visszaállítaná a menetrend szerint közlekedő dunai hajókat, az úthálózat állapotáról kijelentette, hogy számításai szerint a jelenlegi tempóban zajló útfelújítások 166 év múlva lesznek kész. Karácsony azonban közölte, hogy rosszak Vitézy számai, a főváros útfelújításra összesen 8,3 milliárd forintot költött, azaz évi közel három milliárd forintot, nem 300 milliót.

A parkolás szabályozása ügyében Baranyi–Vitézy párharc alakult ki. Az LMP–Zöldek jelöltje egyetlen fővárosi parkolócéget alapítana a mostani kerületi külön vállalkozások helyett Varsó példájára hivatkozva, ahol nincsenek parkolóautomaták, mert „10-15 cirkáló kamerás autóval megoldják az egészet”. Ferencváros polgármestere szerint a nagy központi rendszer a korrupció melegágya, és sajnálatának adott hangot, hogy a ferencvárosi parkolási rendszert, amellyel az önkormányzat egy év alatt egymilliárd forintot tudott spórolni, nem vette át más kerület.

Kérdésére a népligeti felüljáró kapcsán Karácsony Gergely idő híján csak annyit tudott válaszolni: a népligeti felüljáróra hosszú távon nincs szükség, rövid távon viszont igen.

Élhetőség, lakáshelyzet, közbiztonság

Az élhetőség, lakáshelyzet és közbiztonság témakörében Vitézy Dávid a BKK-rendészet létrehozásával kezdte, de kitért a leszerelt kukák visszahelyezésének szükségességére, továbbá a rozsdaövezetekben 10 ezer megfizethető bér- és szolgálati lakás építését helyezte kilátásba, magántőke bevonásával. Fontosnak tartja, hogy a külső városrészekben 15 percen belül elérhető legyen minden szolgáltatás, és legalább száz újabb alacsonypadlós villamos beszerzését tervezi.

Budapestnek több zöldfelületre, még több fára, jobb levegőre, energiahatékonyabb otthonokra és megfizethető bérlakásokra van szüksége – erről Karácsony Gergely beszélt, aki igyekezett összefoglalni, hogy mit tettek az elmúlt ciklusban, így többek között elültettek 35 ezer fát, és létrehoztak egy új, héthektáros parkot Pünkösdfürdőn, ilyesmire ciklusok óta nem volt példa. A jövőről szólva elmondta: „56 milliárd forintot fogunk fordítani európai uniós forrásból a város zöldítésére, többek között megújítjuk a Nagykörutat és a pesti alsó rakpartot.” Budapest másik nagy problémája a megfizethetetlen lakhatás, ezért „soha nem látott lakhatási programot fogunk indítani a következő ciklusban: 20 milliárd forint európai uniós forrást fordítunk bérlakások építésére, felújítására, lakhatási támogatásra, és egy 10 milliárd forintos programot indítunk a panel- és társasházak felújítására.”

Soproni Tamás a téma kapcsán elmondta, hogy Terézváros havi 50 ezer forintos lakhatási támogatást, illetve 150 ezer forintos albérlettámogatást ad az arra rászorultaknak. A fővárosban pedig kezdeményezésükre indult újra a Szolidaritási Alap, amely több száz millió forintot jelent a szociális területen dolgozó civileknek. Terézvárosban egyébként működik egy köztisztasági forródrót, amit javasolni fognak a főváros számára is, valamint szerinte a fővárostól a kerületekhez kellene átkerülnie a közterületek takarításának, persze a finanszírozással együtt.

Baranyi Krisztina a Gát utcai szociális bérlakás átadásáról beszélt, ahol 30 lakás készült el, ami 2 milliárd forintba került, így nem látja reálisnak a grandiózus bérlakásépítési programot. Szerinte a fiataloknak lakhatási támogatást kell adni, és kikényszeríteni, hogy megépüljön a diákváros, amely révén legalább hatezer albérlet szabadulna fel, így a nagyobb kínálat csökkentené az albérletárakat.

A lakáskérdés és albérletárak frontján Soproni részéről az hangzott el, hogy a város legyen nyitott, örüljünk minden érkezőnek, Grundtner szerint viszont korlátozni kell az airbnb-t, a hosszútávú lakáskiadás adóterheit pedig eltörölnék. Külföldiek számára egyébként Terézváros nem enged második lakásvásárlást, ezzel korlátozva a befektetési célú ingatlanvásárlásokat – mondta el a kerület polgármestere. Ez Ferencvárosban is így van, tette hozzá Baranyi Krisztina, hangsúlyozva, hogy ez a korlátozás csak az Unión kívüli külföldiekre vonatkozhat.

A kormány és a főváros

A jelenlegi főpolgármester Vitézy Dávidot a kormánypárt rejtett favoritjának igyekezett beállítani, legkeményebb támadása szó szerint: „egy NER-be beleszületett milliárdos finanszírozza a kampányodat, azért lehetsz most jelölt.” Karácsony ezt Ungár Péter LMP-alelnökre utalva mondta, Vitézy pedig azzal reagált, hogy Baranyi Krisztina és Soproni Tamás polgármesteri újrázását is támogatja az LMP, sőt, a főpolgármester előválasztási kampányát is finanszírozta öt évvel ezelőtt. Karácsony Gergelynek itt már nem volt ideje, de nemet intett a fejével. Karácsony felrótta Vitézynek, hogy államtitkár volt az Orbán-kormányban, amire Vitézy azzal válaszolt, hogy mindig csak szakpolitikai munkát végzett.

Baranyi Krisztina szerint a kormány megpróbálta kivéreztetni a fővárost, és a Karácsony-féle békés stratégia nem vezetett túl sok eredményre, pedig ha a kormány nem fizetné ki a fejlesztési pénzeket, válaszul Budapest egy hétre leállíthatná a metrót, „akkor lennénk igazán kemények” – mondta. Karácsony ezt tulajdonképpen alátámasztotta azzal a kijelentésével, miszerint a kormány 358 milliárd forintot vont el eddig Budapesttől, ami egy teljesen új metróvonal ára, és ezt nem tudta megakadályozni a főváros.

Ami a sokszor előkerült BKK-rendészetet illette, Soproni Tamás azt mondta, hogy ha igazán baj van a közlekedési eszközökön, ő inkább rendőrt hívna, bár a Terézvárosban a rendőrségi állomány fele(!) hiányzik. Vitézy előhozta, hogy az általa preferált külön rendészet éppen nem hajléktalanellenes, mint sokan gondolják, mert a jelenlegi törvények szerint, ha egy hajléktalan leszállításához a BKK sofőrje rendőrt hív, annak hivatalból rögtön intézkednie is kell, hiszen pillanatnyilag közterületen élni szabálysértés, a BKK-rendészet pedig enélkül is meg tudná oldani a helyzetet.

A listavezetők szívügyei

Átláthatóság, szabadság, bevonás voltak a Soproni Tamás által választott témák, amelyekből, mint mondta, a momentumos kerületek jelesre vizsgáztak. Józsefvárosban például felülvizsgálták a közbeszerzéseket és az átláthatatlan szerződéseket, amivel 5 milliárd forintot spóroltak meg, Terézvárosban pedig azzal, hogy kiszervezett ügyvédi szerződések helyett belső jogi csoportot hoztak létre a vagyonkezelőben, negyedmilliárd forintot takarítottak meg.

Fontos, hogy a sérülékeny társadalmi csoportokra több figyelmet fordítsunk – ez Baranyi Krisztina szívügye volt, aki beszélt a Ferencvárosban bevezetett védett lakásokról és a kapcsolódó támogató programról. Másik szívügyeként a hajléktalanellátó rendszer humanizálását említette.

Grundtner András hivatásos állományú városi rendőrség létrehozását preferálta, amely a közterületeken biztosítaná a közrendet és részt venne a bűnmegelőzésben.

A zöld Budapestet választotta témájául Vitézy Dávid, aki Budapest közparkjainak bővítését tűzte célul, valamint a Duna-partok megközelíthetőségét, akár új gyaloghidakkal. Emellett állatvédelmi járőrszolgálatot hozna létre, és vállalja, ha főpolgármester lesz, nem lesznek járatritkítások.

Karácsony Gergely témája az egészségügy volt, és ígérete szerint azért száll harcba, hogy Budapesten hosszabb, teljesebb és egészségesebb legyen az élet, mivel a budapestiek most öt évvel élnek kevesebbet az európaiaknál. Nem engedjük, hogy elvegye az állam az önkormányzatoktól a járóbetegellátó intézményeket – tette hozzá, és elmondta: a főváros 14 ezer CT- és MR-vizsgálatot finanszírozott, amit, ha ismét főpolgármester lesz, folytatni fognak. „Ezek állami feladatok, de ha az állam nem teszi, meg kell helyette másnak tenni, például a fővárosi önkormányzatnak.”

Zárszók

Baranyi Krisztina a vita végén megkérdezte Karácsonyt, hogyan látja a jövőt az új feltételekkel, milyen többséget lehet létrehozni a fővárosi közgyűlésben, kivel lát koalíciós lehetőséget. A főpolgármester azt mondta, a Fidesszel nem hajlandó együttműködni semmi szín alatt, ahogy a Mi hazánkkal sem, és örülne, ha ebben mind megegyeznének. „Dávidtól nem hallottam még ilyen mondatot, de lehet, hogy nem figyeltem eléggé” – utalt ismét Vitézy korábbi fideszes kötődéseire. A megszólított erre úgy reagált, hogy most vissza nem térő alkalom látszik arra, hogy egy új többség alakuljon ki a közgyűlésben olyan szereplők részvételével, akik ugyanúgy elutasítják a DK-t, mint a Fideszt.

Soproni Tamás zárszóként arról beszélt, hogy a Momentum szabad Budapestben, a munkában és a csapatjátékban hisz.

Baranyi Krisztina a Kutyapártról szólva kijelentette: ez a párt már rég nem viccpárt, ilyen kreatív és hatékony munkát nagyon ritkán lehet látni, mint amit az MKKP-ban végeznek. Ugyanakkor nem is veszik túlzottan komolyan magukat, és hisznek abban, hogy „nem szabad eladni magunkat rövid távú előnyökért”. Olyan tettre kész, cselekvőképes emberekre van szükség a politikában, mint ők, akik országosan, alulról építkezve, helyi közösségekben, helyi ügyekben közösséget építettek az elmúlt években.

Most megváltoztathatjuk Budapest jövőjét – érvelt Vitézy Dávid, aki magát az inkumbens főpolgármester egyetlen esélyes kihívójának nevezte. Budapest a világ egyik legszebb, legjobb adottságokkal rendelkező városa, minden lehetőség adott ahhoz, hogy fejlesszük. Ehhez kérte a szavazók támogatását, amit munkával ígért megszolgálni.

Grundtner András vissza szeretné adni a nemzetnek a fővárost, nemzeti politikát képviselve Budapesten is. A hétköznapi problémákat hatékonyan, egyszerűen, határozottan és egyenes gerinccel fogjuk megoldani – foglalta össze.

Utolsóként a vitát kezdeményező Karácsony Gergely szólalt meg, aki Budapestet a szabadság és az emberség szigetének nevezte. Kiemelt feladatnak a zöldterületek növelését és az egészségügy fejlesztését nevezte meg. Tele vagyok tervekkel – mondta, amelyekre megvannak az európai uniós források is. A vitától távolmaradókról úgy vélekedett, hogy nincs mondanivalójuk a budapestiek számára, ezen belül a Fideszről és a kormányról azt mondta: nincs üzenete, csak hadüzenete Budapestnek.

– nie –

Fotó: ATV