Az élhetőbb Budapestért

Budapest jövője címmel kezdett konferenciasorozatba a főváros március elsején. Az első nap témája a tág értelemben vett „jóllét” volt. Az egészségügy mellett ide tartozik a lakhatás, de sok szó esett a közlekedésről is.

Az életünk mintha a politikáról szólna, de a cél, hogy a politika szóljon az életünkről – kezdte nyitóelőadását Karácsony Gergely főpolgármester.

Elvettek tőlünk öt évet, hiszen Budapesten 76,7 év a várható élettartam, miközben Prágában, Bécsben, Berlinben ennél csaknem öt évvel, Párizsban, Stockholmban, Madridban pedig több mint öt évvel több ugyanez a statisztikai mutató.

Az önkormányzati ciklus vége felé járunk, a rendezvény tehát egyben a kampány része is volt száz nappal a következő választások előtt. Így a főpolgármester választási ígéretet is tett:

Vállaljuk, hogy öt évvel növeljük a várható élettartamot.

A kérdés azonban nemcsak az, hogy milyen hosszan élünk, hanem hogy milyen hosszan élünk egészségesen. Az egészségügyi rendszeren ugyanúgy javítani kell, mint a környezet minőségén. A légszennyezés például az egyik legfőbb tényező számos súlyos megbetegedés előidézésében.

Karácsony Gergely ezután számos konkrét fővárosi intézkedésről beszélt a szűrővizsgálatoktól a faültetésen keresztül a korszerűbb autóbuszok üzembe állításáig.

A programban ezután számos panelbeszélgetés kapott helyet az alábbi témákban:

  • Hogyan biztosíthatjuk a hosszabb, jobb életet a budapestieknek?
  • A megfizethető lakhatás jövője
  • Rákosrendező fejlesztése
  • Közösségi költségvetés és közösségi megoldások a köztéren

Az esemény zárásaként a főpolgármester négy kerületi polgármesterrel beszélgetett Önkormányzatok és szakpolitika címmel:

  • Baranyi Krisztina (9. kerület)
  • László Imre (11. kerület)
  • Őrsi Gergely (2. kerület)
  • Pikó András (8. kerület)

Mire a legbüszkébbek személyesen a végéhez közeledő ciklus eredményeiből? – kérdezte Karácsony Gergely.

Az orosz agresszió után felkaroltuk az ukránoktól, elsősorban a nagykövetségtől érkező kezdeményezéseket, amelyeket mások nem

– kezdte Baranyi Krisztina. Beszélt arról is, hogy önként vállalt feladatként a kerület a családon belüli erőszak áldozatainak védett lakásokat alakítottak ki, és komplett gondozási programot dolgoztak ki a számukra 2020 elején.

László Imre arra a legbüszkébb, hogy a pandémia idején másoknál korábban és gazdagabb tartalommal vezettek be megelőző intézkedéseket. Említette a Madárhegyen saját forrásból készülő Gyermekligetet, amely egy komplex gyermekgondozási és gyermekegészségügyi létesítmény (bölcsőde, óvoda, rendelő, játszótér, közösségi tér), és a diabéteszközpontot is.

Pikó András azt emelte ki, hogy bátor, kísérletező önkormányzatot csináltak a NER körülményei között, sok eredménnyel. Arról is beszélt, hogy az önkormányzati lapnak közszolgálatinak kell lennie, nem polgármesteri propagandának.

Őrsi Gergely sok infrastrukturális beruházást sorolt: parképítés, rendelőfelújítás, a Margit körút zöldítése, az egészségügyi intézmény rekonstrukciója. De egy önkormányzati vezetőnek nem csak a tégla és a beton, nem csak a fű és a fa a feladata. Eredményként ezért azt emelte ki, hogy erősödnek a lokális közösségek, és erősödik a második kerületi identitás. Sikerült tematizálni azt a problémát, hogy kevés a nőkről elnevezett közterület, a nőket ábrázoló szobor.

A nap fókusztémája az egészség volt, a polgármesteri kerekasztal-beszélgetés is a kormány és a főváros közötti, 50 milliárdos ellátórendszer-fejlesztési egyezségből (a szerződött pénznek eddig a fele jött meg) indult. Innen hamar a közlekedésre terelődött a szó. Baranyi Krisztina a rossz légszennyezési adatokkal indokolta, miért kell korlátozni az autóforgalmat.

A Greenpeace rémisztő adatokat mért az iskolák mellett: például a nem is fő útvonal melletti Bakáts téren az egészségügyi határértékek háromszorosát.

A teret ezért is zárták le a gépkocsik elől, a környező utcákban pedig ezért vezették be a forgalomcsillapítást. Józsefváros először indította el a helyieknek is fizetős parkolást, Pikó András erről is szót ejtett. Őrsi Gergely az agglomerációból beáramló autóáradat korlátozásáról beszélt. Közös tapasztalat, hogy mielőtt bevezetik ezeket az „autósüldöző” intézkedéseket, nagy az ellenállás, aztán amikor megvalósul, a korábbi ellenzők jelentős része is támogóvá lesz, mert látja a tényleges javulást.

Kubinszky E. Judit

Fotó: Stépán Virág