Budapest harcol – tíz percre leállt a közösségi közlekedés

A kormány 50-60 milliárd forinttal többet kíván elvonni a fővárostól, mint amennyi annak vezetői szerint törvényesen jár. Több mint 10 milliárd forintot le is emeltek a számláról. A közgyűlés nem fideszes frakciói egyetértenek abban, hogy takarékossággal, hatékonyságnöveléssel ennyit egyszerűen nem lehet megtakarítani, a tét a város működése. Ezért ellen kell állni, elsőként tiltakozásul 11:50 és dél között megálltak a buszok, villamosok, metrók.

Szerdán rendkívüli együttes ülést tartott a főváros képviselő-testületének pénzügyi és közbeszerzési, valamint klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottsága az önkormányzat csődközeli helyzetéről. A megbeszélés elején a két bizottsági elnök – Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője – és a tagok mellett ott volt Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus főigazgató is. A Fidesz képviselői kivételével lényegében minden felszólaló – de még a fővárosi cégek szakszervezeteinek vendégként jelenlévő vezetői is – egyformán ítélte meg a helyzetet, és ennek megfelelő határozatot is hoztak.

A városházi politikusok értékelése szerint a kormány elvonásaival ellehetetleníti Budapest működését. A még tavaly decemberben elfogadott idei fővárosi költségvetés szerint Budapest nem fizeti meg a szolidaritási hozzájárulás kormány által követelt teljes, 89 milliárd forintos összegét, csak 38 milliárdot, mivel az e fölötti 51 milliárd a főváros szerint már törvénytelen, túlzott elvonás lenne, hiszen a központi költségvetésből csupán 38 milliárd forintot kap normatívan a város feladatellátásra,

az önkormányzat támogatása pedig nem lehet „negatív” összeg.

A főpolgármester és környezete arra is hivatkozik, hogy különféle bírósági ítéletek, illetve alkotmánybírósági állásfoglalások az ő álláspontjukat támasztják alá. Ez jelentős mértékben így is van, bár az ítéletek nem egy az egyben tükrözik a budapesti állapotot. A „negatív támogatás”-t például nem kategorikusan, hanem csak hosszabb távon tiltja a szóban forgó ítélet, és azt is előírta az egyik perben a bíróság, hogy a vitatott 51 milliárdot azért bele kell írni a költségvetésbe, bár megfizetni ettől még nem kell automatikusan.

A lényeg tehát, hogy jogvita van az 51 milliárdról, ami valójában majdnem 60 milliárdig kúszik, mert máris itt van az újabb találmány, a versenyképes járások program, ami Budapest számára semmi más, mint újabb sarc, hiszen a vidéki településekkel szemben a főváros nem pályázhat fejlesztési pénzeket ebből az alapból, ettől még persze befizetnie kellene.

Budapest eddig is feszített pénzügyi helyzetét az ellehetetlenülés felé lökte, hogy néhány napja az állam – a vitatott 51 milliárdra hivatkozva – 10,2 milliárd forintot leemelt a város számlájáról. Annak ellenére, hogy a főváros jogvédelmet kért, vagyis azt, hogy a vita eldöntéséig ne nyúlhassanak a pénzéhez.

Ebben a helyzetben a két bizottság határozata lényegében arról szól, hogy a pereken kívül valami mást is kell tenni,

világos politikai válaszokat

kell adni.

A határozat indoklásul azt is rögzíti, hogy az 51 milliárdos hiány kigazdálkodása

kizárólag költségmegtakarítás, bevételnövelés vagy hatékonyságnövelés útján nem biztosítható.

Hogy a politikai válaszok konkrétan mik legyenek, azt a határozat a főpolgármesterre bízza, mégpedig úgy, hogy az egyes lépésekre bizonyos előre rögzített időpontokban kerüljön sor, vagyis legyen „ellenállási naptár”.

Karácsony Gergely már a bizottsági ülés előtt bejelentette a BKK járatainak tízperces leállását péntek délig a 100E reptéri expressz kivételével. Az úton lévő járművek a 11:50 után elért első megállóban várakoznak délig. Az akcióhoz az állam természetesen nem csatlakozik, így az állami megrendelésű HÉV-ek és agglomerációs buszok (22, 22A, 38, 40, 40B, 55, 63, 64, 64A, 84E, 88, 88A, 89E, 113, 140, 140A, 164, 169E, 172, 173, 188, 218, 222, 238, 240, 264, 279, 287, 294E) nem állnak meg. Alighanem a főpolgármester is úgy számol, hogy ez az akció nem hozza meg a megoldást, inkább csak az első figyelmeztetés.

Különféle ötletek persze elhangzottak már. Elsőként Baranyi Krisztina javasolt akciókat:

Lehetne az összes minisztérium előtti utca sétálóutca teljes gépjármű-korlátozással!
A következő parlamenti napon lerobbanhatnának a buszok és a villamosok szorosan az Országház körül!
A Karmelita előtt is sürgős útfelbontások kellenek nagy területen, hatalmas csőtörést jelentettek!
A következő válogatott meccsnél elsötétül a Puskás körül a környék? – Az biztos feltűnne Orbánnak is!

– posztolta a polgármester még május utolsó napjaiban.

Hasonlóan az érzékeny pontokat támadná (de a megvalósítással alighanem a jogba ütközne) a DK-s Déri Tibor. Egyebek mellett közérdekű infrastrukturális hozzájárulást szedne azon ingatlanok után, „amelyek kormányközeli szereplők, alapítványok vagy állami vagyonkezelők tulajdonában vannak, és közszolgáltatásokat használnak”.

Vitézy Dávid is megfogalmazott néhány ötletet. Szerinte a járművek üzemeltetéséhez szükséges elektromos energia, illetve gázolaj árával késlekedhetne a BKV az MVM-mel, illetve a Mollal szemben. Tavaly mindkét cég – egyenként – csaknem napi egymilliárdos profitot termelt, nem vágnák őket földhöz a kifizetetlen számlák.

Ha ezek a kormányközeli cégek felvállalják, hogy a tartozás miatt a buszok nem tudnak kigurulni a garázsból, mert nem kapnak üzemanyagot, leáll a metró, mert kikapcsolják az áramot, hát csak tessék

– mondta Vitézy.

– ti –

Nyitókép: BKK