Terepasztal, „tájseb”, meg a kampánytechnikák – a Diószegi utcai kisajátítás ellen tiltakoztak

2024. április 18. Metropolisz

Mint arról a Kilenconline már korábban beszámolt, szerdán tüntetés volt a Ludovika téren a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) épülete előtt a kormány salátatörvénybe rejtett újabb önkormányzat- és szegényellenes ortályoskodása ellen. Helyszíni tudósítás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítéséhez az állam törvényjavaslat szerint kisajátítana egy csomó ingatlant a Diószegi Sámuel utca rossz hírű környékén. Kampányeseménynek is felfoghatjuk a Semjén alminiszterelnök és Csák miniszter által jegyzett rövid határidejű gonoszkodást. A háttérben persze Kocsis Máté frakcióvezető atlétikus sziluettje detektálható. A rendezvényen felszólalt Pikó András józsefvárosi polgármester, Karácsony Gergely főpolgármester, Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros országgyűlési képviselője, és egy érintett ház lakójának levelét is felolvasták – aki az esetleges jövőbeni retorzióktól tartva személyesen nem akarta vállalni a szereplést.

Jámbor András és Pikó András érkezik

Budapesti és kerületi első ember

Innen üzenjük…

Nem volt egy tömegtüntetés, de néhány százan ott voltak

Kerestük a NER-médiát is, de sehol nem találtuk

Vannak-e még létező imperatívuszok a hazában?

Együtt erősebbek, de főleg vidámabbak

Gyülekező kérdések

Egy helyben

Fórum a DIÓ2030 projektről

Jámbor András

Karácsony Gergely

Utca? Család. Haza!

Hátrafelé lövő magyar

Polgármester tájékoztat

Mérsékelt habzású fogadtatás

A magyar filmben, ha városi mélyszegénységet, olcsó bűntanyát, rottyon lévő lepusztulatot kívánt a szerző megmutatni az elmúlt évtizedekben, akkor egyértelmű volt, hogy a Diószeghy Sámuel (ma már Diószeginek írják) utcát és annak környékét választja, mint tette ezt Dettre Gábor a Felhő a Gangesz felett c. méltatlanul feledett dolgozatában (2002; főszereplők: Ternyák Zoltán, Tóth Ildikó, valamint Berecz Jánosné Sáfár Anikó) és életművének egy későbbi darabjában, a Tabló-ban (2008; főszereplők: Fátyol Kamilla, Mucsi Zoltán, Györgyi Anna), mondhatni hát, hogy életmű épült az ikonikus utcára. Novák Erik Fekete leves (2014) c. „kokain noir” örömfilmjében – azért „örömfilm”, mert nem volt költségvetése, tehát örömből készült – is itt áll a járdán naphosszat Árpika, aki nemleges választ ad arra a kérdésre, hogy „szívogatsz még, Árpika?”. (Személyes szál: amikor 1999-ben kreatív dokumentumfilmet forgattam a német–francia kulttelevíziónak, az Arténak – Tilos. Verboten. Interdit –, volt abban egy jelenet, amelyben kocsisoros kurvák verekszenek össze a kuncsafton – szerepükben: Kecskés Karina és Gryllus Dorka, a forgatás olyan jól sikerült, hogy a harmadik take-ben Karina titkárnővörös parókája is leesett, akkora volt Dorka pofonja –, nos, az is a Diószegi sarkán forgott, de a német producernő kegyetlenül kivágatta.) Mondhatni tehát, hogy romantikus, táj- és korfestő környék: a való világban is volt időszak, amikor a 8. kerületi rendőrség állandóra kitelepült oda egy konténerrendőrőrssel, bár a rossz nyelvek szerint az dealerközpont volt.

Józsefváros önkormányzata régóta tervezi a Diószegi utca nagyszabású fejlesztését. A több milliárdos DIÓ2030 fejlesztési terv részeként felújítanák a Diószegi utca 18. és 28. között élők házait, új, emberhez méltó, kényelmes lakhatást alakítanának ki számukra, fejlesztenék a köztereket, és játszóteret építenének. Ezen kívül a Korányi utca 20., a Dugonics utca 11. és a Sárkány utca 1. felújításának előkészítése és kivitelezése is megkezdődne ebben az évben. Na erre jött az eldugott törvényjavaslat, amelyet ugyanúgy újságíró vett észre, mint a kegyelmi ügyet a 444-es Kaufmann Balázs.

A salátatörvény szerint, amelyet Semjén Zsolt országgyűlési képviselő és Csák János kulturális miniszter terjesztett be közösen április 2-án, a magyar állam kisajátítana tíz józsefvárosi ingatlant, köztük a fejlesztésben és felújításban érintett házakat is. (Időközben kiderült az is, hogy 33,8 milliárdért „Mészáros Lőrinc” építheti majd a területen a közszolgálati egyetem új campusát.) A kormány a tervet alattomosan, a lakók és az önkormányzat megkerülésével dolgozta ki és terjesztette elő. A tüntetés szervezői elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány semmibe veszi a helyi lakók és az önkormányzat önrendelkezését, és hangot adnak annak, hogy nem lehet egész negyedeket, ahol emberek élnek, leradírozni, átépíteni. Követelték a kisajátításra vonatkozó salátatörvény azonnali visszavonását.

Karácsony Gergely megismételte azt az imáron többedszer hallott kampányszlogent, hogy a kormány terepasztalnak látja Budapestet, amelyet egyrészt büntethet, amiért nem szavaz rá, másfelől mutogathat a Karmelita teraszáról egy azerbajdzsáni vagy üzbég vagy más türk és/vagy kipcsák küldöttségnek, hogy „nesztek, bazmeg, Közép-Európa!”, de azért legalább annyira utálja, mint 1919-ben Horthy a „bűnös várost”. Pikó, Jámbor és az esemény MC-je, Udvarhelyi Tessza, Pikó kampányfőnöke sokszor elmondta, hogy velejéig gonosz cucc a kormány törvényjavaslata, önkormányzat- és szegényellenes, valamint megalapozatlan, hiszen még az sem kristályos, csak a hagymáz, hogy a Ludovika mit építene ide. A tüntetés után lakógyűlés volt az Illés és a Dugonics utca sarkán a Stereo művházban. Itt hangzott el, hogy a napokban bejelentett 8. kerületi polgármesterjelölt az a Sára Botond, aki egyrészt Kocsis Máté mobiltelefon-hordozója, másfelől már kétszer (2019, 2022) megbukott a kerületben, polgármesterként és képviselőjelöltként, így lett „főispán”. Nos, a főispán az bírta mondani, hogy a szanálásra ítélt terület „tájseb” – amire a „nemzeti nagytőkés osztály” és a megszólított „három gyerek, három szoba, négy kerék” középosztály elégedetten dőlhet hátra? E helyről jelentem, a szegény ember is ember! A lakossági fórumon érdekes szavakat hallok, „kártyás villanyóra”, „nulla százalékos lakbér”, s hogy a jogcím nélkülieknek milyen védelme lehet az október 31-i kiköltözési dátum mellett: mit szólnak majd a közműcégek? Ha a parlament május 3-án elfogadja a salátatörvényt, akkor rögtön állami tulajdonba kerülnek a lakások, 180 nap lesz kiköltözni. Józsefvárosban a város más részeihez képest sok önkormányzati lakás van, de ezek legnagyobb része pusztulat. Pikó egyrészt a határidők kitolásáért dolgozik, és azon, hogy a kormányzat vegyen lakásokat a kiköltöztetendő lakosoknak. Jó minőségűeket, mondja Pikó, mert ezek az ingatlanok alacsony komfortfokozatúak, egyénileg kéne kidolgozni, kinek mi a megfelelő: a kerületben, a főváros más területén, vidéken esetleg, ezerféle magánhelyzet, ezerféle megoldandó probléma. De hát hihetetlenül rövid a határidő, még ha meg tudják is januárig hosszabbítani. A Diószegi utca lakói mondják az egyéni problémákat, sokféle, sokszoros. Mikor tudnak kommunikálni az állammal vagy a Fidesszel? Persze, mondják többen, Pikó elleni fideszes kampánycselekedet ez. Nem is állnak szóba velük, meséli el az egyik felszólaló lakó, senki nem kommunikált velük, sem Semjén alminiszterelnök, sem Csák miniszter, sem Kocsis Máté kerületi sértett nagyúr, sem Sára polgármesterjelölt. Hiányoznak a hatástanulmányok is, mondja Pikó lakásgazdálkodási szakértője, az NKE rektora sem nyilakozik, csak a tájékoztatás hiánya van, meg a hablaty. Gonosz a hatalom, fogalmazódik meg a gondolat többekben.

Elballagok, környékbeli lomtalanítás még a hangulati elem, erős érzés. Józsefváros újságos kollégával futok össze, ő Sára Botond valamelyik, a Diószegi utcában tartott kampánygyűldéjén volt, mesél. Az egyik ház udvarán, igaz, nem voltak hetvenen, mint a Pikó–Karácsony-félén, de húszan azért ott is megjelentek, és a Fideszben látták a jövendőt, hogy a kormányhatalom majd megsegíti őket. Aztán persze keverték a szezont a fazonnal, arról beszéltek, hogy az utolsó választáson egy szavazatért ötezer forintot fizettek nekik. Csak azt már elfelejtették, hogy az a kormánypárt volt. Film kéne erről is, igazi dokumentumfilm, a régi nagyok – Schiffer Pál, Almási Tamás – modorában, megmutatni, hogy milyen is a velünk élő nyomorpornó a Fidesz uralkodásának tizenötödik évében.

– vba –

Kiemelt képünkön: Karácsony Gergely, Jámbor András, Pikó András és Udvarhelyi Tessza

Fotók: Stépán Virág

Virágoskert és kilenc felvonó

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. építheti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új campusát, írja a Magyar Hang. Hétfőn jelent meg ugyanis a Közbeszerzési Értesítőben a tender eredménye, amely szerint Mészárosék két év alatt 33,8 milliárd forintért vállalták a hétszintes, 28 ezer négyzetméteres épület felhúzását, kilenc felvonóval. A kisajátítandó ingatlanok helyén az NKE tanárképző épülete állna majd, a törvényjavaslat szövege szerint „köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára”. A tervek szerint a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ és a az NKE Nemzetbiztonsági Intézetének egyes részlegei is itt kapnának helyet. Az alapterület zömét a 9300 négyzetméteres pince foglalná el, amelyben egyebek között tűzoltó-gyakorlópályát rendeznének be. De lenne egy hétezer négyzetméteres „exclusive kert” is díszmedencével, rózsakerttel, gyümölcsfákkal.