Tizennyolcan a Haller parkban

Szombaton este kicsivel nyolc után az utolsó játszózó gyereket is rávette az anyukája, hogy induljanak végre, mert rájuk esteledett, és közben a babakocsiban ülő kistesó már leeresztett lufi állagúvá vált.

Két nyúlánk alak ideges tempóban ment a parkból kifelé a parkolón át, a zebra irányába, a Gát utca felé. Egyikük színes ruhában volt, a félhosszú szőke haja fejére tapadt az izzadságtól. Másikuk szürkében, nagy karimájú szalmakalapban. Élénkek voltak, mint a Macska és a Róka, mielőtt rábeszélték Pinokkiót a pénzfára.

Az edzőpályán egy fekete ruhás férfi tolódzkodott, a sorozat után karját rázva bizonytalanul körbenézett, egyedül volt.

A villamossínek közelében négy férfi ülte körbe az asztalt, mindegyikük előtt egy-egy megpakolt szatyor. Hárman figyelték a kabátost, aki előtt a szatyor szája szét volt tárva. Egyszer csak felnézett az égre, úgy mondta, tudom.

A templom felé, a zebrán ment egy fiatal nő két nagyon vidám kutyával, a foxiforma szinte röpült előre. A nő nevetve mondta, jól van, jól van, mindjárt ott vagyunk.

A Márton utcából három bringás kamaszfiú jött egymás mellett, egyikük üvöltve, hadonászva magyarázott valamit a másik kettőnek. Majdnem összeütköztek, mert a hadonászó megbillent, amire mindketten harsányan röhögtek. Hosszan verődött a hangjuk.

A Gát utca sarkán a portál párkányán alacsony, középkorú férfi ült a semmibe meredve. Két térde szélesre tárva, két sarka szorosan egymás mellett, maga alá húzva, a bal keze maga mellett, a vállára tett jobb kezében szatyor lógott a hátára. A szatyor a mutató- és a középső ujjára volt akasztva, ezek az ujjai zártan égnek álltak. A háta egyenes volt, mint egy jógié.

Arrébb, az egyik befalazott ablaknál állt két férfi egymással szemben, egyikük félig az úttesten. Nagyon nézte a másikat, aztán egy kicsit hátrébb lépett, lehajtotta a fejét, és azt mondta, nekem is fáj. Egy fehér autó jött lassan, akkor ért oda, amikor a férfi éppen hátralépett, de a sofőr figyelt, csak kicsit húzta félre a kormányt. A két férfi nem vett tudomást az autóról, újra egymást nézték, aztán amelyik hátrált, újra leszegte a fejét, állt, majd hirtelen hátat fordított, és a Lenhossék utca felé indult.

Kilenc óra volt, lényegében sötét.

– lill –

Fotó: Google-térkép