Macskangyalok – ferencvárosi cicamentés

A mentés útvonalát jól kialakították: a József Attila-lakótelep, a Gát utca, a Márton utca kolóniái becsapdázva kerülnek az orvoshoz, ahol a full szerviz után mennek a Mini-Menedék elkülönítőjébe. Onnan a szobai közösségbe vagy ideiglenes befogadóhoz, és végül családba, ha minden jól megy. Augusztus 8. a macskák világnapja.

Középső-Ferencváros minden sarkán megjelent egy felhívás 2021 februárjának végén: aki látta Zoét, segítsen rajta. Zoé sérült szájú cirmoska, nem tud enni, ellátásra szorul, és sajnos pont az orvosi rendelőből lépett le, ami lelkileg ugyan érthető, mégis komoly logisztikát feltételez.

„Nálunk még nem történt ilyen – próbál meggyőzni Kiss Dominika, a Sánta Kutya rendelő vezető orvosa –, de aki látott már kolóniás macskát állatorvosnál, az nem nagyon csodálkozik.” Az igazi pech az volt, hogy a rendelési idő alatt is zajlott a felújítás. Abban a pillanatban, amikor a macskát át akarták emelni a hordozóból a ketrecbe, nyílt az ajtó, belépett egy sittet pakoló munkás, Zoé megérezte a lehetőséget, és illa, berek, nádak, erek. Ahogy egy rendes, besokkolt utcamacskához illik, rohant előre, és beleveszett a Páva utca macskamenedéket nyújtó rejtekeibe. Abból pedig van elég, mert a régi, felújításra vagy bontásra váró házak, pinceablakos udvarok mind remek búvóhelyei a macskakolóniáknak.

Aki azt hiszi, hogy a cicákat ugrásra készen várják a nyugdíjasnéni-különítmények, kezükben élesre biztosított csirkenyakkal, az téved. A területeket az állatvédő szervezetek osztják fel maguk között, ők etetnek, mert a lakók inkább abban érdekeltek, hogy a macskák tűnjenek el, még akkor is, ha ők voltak ott hamarabb. A doktornő arról panaszkodik, hogy a Páva utcai rendelőhöz tartozó alapítvány teljesen hiába hirdette a lakosoknak a csapdázás megtanítását, a felderítést, az érzékenyítést, alig segítenek néhányan. Inkább feljelentik a cicaetetőket az önkormányzatnál, mondván: a macskák összepisilik a kertet.

A doktornő azt reméli, hogy Zoé, ha már a szabadságot választotta, sajnálatosan ivarosan maradt nőstényként beilleszkedik a környező kolóniák egyikébe. Egy ideig követték a nyomait, még macskakereső kutyát is bevetettek, sajnálják nagyon, hibásnak is érzik magukat, bár annyira talán nem, mint amekkora gyalázkodás tört ki a Facebook-oldalukon Zoé eltűnése miatt.

Bándy Mónika nem volt a gyalázkodók között. Cicamentőként rendszeresen dolgozik a Sánta Kutyásokkal, ő csapdázta be Zoét, bár a macska sorsát illetően korántsem annyira optimista, mint a doktornő. Zoé nem evett, fogyott, és sejthető volt, hogy a fogaival történt valami baj. El kellett volna altatni a vizsgálathoz, de arra már nem kerülhetett sor. Mónika azt mondja, fatális véletlenek sorozata okozta Zoé szökését, és ha nem képes enni, akármilyen sportos, elpusztul. „De csodák mindig vannak” – teszi hozzá kevés meggyőződéssel.

Pedig csodák tényleg vannak: ők tudják a legjobban. Toldi Nikolett, Kiss Virág, Bándy Mónika és Menyhárt Móni – jó fél éve ők a Mini-Menedék macskamentők (a Facebookon: Mini-menedék – Civil cicamentés). Lassanként találtak egymásra, de mindegyikőjük mögött van már állatvédői múlt, és erre a networkre támaszkodhatnak is, mert civilek maradtak. A munkájuk és a családi életük mellett annyit vállalnak (sokat), amennyire képesek. Pályáznak, ha éppen van mire (nincs), de

leginkább a spórolt pénzüket és a fizetésük jelentős részét költik a cicákra.

Orvosi költségek, labortesztek, száraz és puha prémium tápok, vitaminok, étrend-kiegészítők, immunerősítők, féreghajtók. Macskát csak szerződéssel adnak örökbe, gazdakiválasztás után és utókövetéssel. Niki végzi a marketingmunkát. Gyógypedagógusnak tanul, a Corvinuson dolgozik, és a szeptember óta befogott és kistafírozott nyolcvan macskából hatvanat az ő posztjainak és hirdetéseinek köszönhetően adtak örökbe a lányok. Vannak macskák, akik magányos uralkodóként érzik jól magukat, és ha közösségbe kerülnek, krakéler kocsmai verekedőkké válnak. A macskára szabott embert kell megtalálni hozzájuk.

A macskamentés útvonalát a lányok jól kialakították. A József Attila-lakótelep, a Gát utca, a Márton utca kolóniái becsapdázva kerülnek az orvoshoz, ahol a full szerviz után mennek a Mini-Menedék elkülönítőjébe. Onnan a szobai közösségbe vagy ideiglenes befogadóhoz, és végül családba, ha minden jól megy. Mindez nem tudna ilyen olajozottan működni, ha véletlenül, öröklés révén nem lenne egyiküknek egy háromszobás lakótelepi lakása, amit elkülönítőnek, adaptációs terepnek és bemutatóteremnek is használhatnak. Ne próbáljuk ép ésszel megérteni az elhivatott macskamentők indítékait. Fogadjuk el, hogy van, aki erre áldozza a váratlan örökségét – azt a lakást, amelyben egyébként gyerekkorában élt.

Az eladdig szabadságban élő cicák jól bírják a kennelt. „Van olyan is, aki nem. Aki mászik fel a rácson, és full stresszes” – avat be Bándy Mónika az apró jelzésekbe. „Volt egy fiatal ezüstszürke cicánk – meséli –, egészségesnek tűnt, de macska-AIDS-es volt. Behoztuk, gyógyszereltük, gyűlölt minket, felmászott a ketrec oldalára, alig tudtuk tisztán tartani körülötte a kennelt. Őrjöngött. Látszott, hogy sohasem fogjuk örökbe adni. Egyszer csak jött egy család, ültek a ketrece előtt vagy három órán át, mert őt akarták. Két hét múlva kaptam a karácsonyi fotókat, és látom, hogy a macska elnyúlva fetreng a kanapén, mintha oda született ölbecica volna.”

„Nálunk esélytelen cicának tűnt, de kapott egy esélyt, és kihasználta” – szól közbe Virág.  Mindenkinek megpróbálnak gazdát találni. Ha nem megy, akkor az egészségesekből jelölt fülű utcamacska lesz – olyan, aki biztosan nem szaporítja a közel 3 milliós macskaállományt. A füljelölés üzenet a többi állatvédő számára: vele már nincs dolog. Csapdázni amúgy sem egyszerű, mert a rafinált macskák jól ismerik a csapdát, és inkább kihagynak egy étkezést, ha az az ára, hogy egy gyanús drótalagútba másszanak be a vacsoráért.

Mónika praktikus, és megedződött a macskamentés évei alatt. „Bekerül, megműtik, lábadozik, ez két hét. Ennyi idő alatt kiderül, hogy elég cuki-e az örökbefogadáshoz. Ha nem cuki és nem beteg, akkor visszakerül az utcára. Döntenem kell. Ha még egy hónapig várok, hogy cukisodjon, azalatt három-négy másik cicát befoghatok, ivartalaníthatok és gazdához juttathatok. Hatékonynak kell lennünk.” Megtudom tőle, hogy rengeteg a cuki, és főleg őket ütik el az autók, mert bambulnak, méláznak, és nem igazán otthonuk az utca. Őket szokták megmérgezni is, mert keresik az ember társaságát, szegény kis hülyék. Bezzeg a rafkós, betyáros utcamacskák titkos életet élnek. Szürkületkor indulnak el, és az első nappali fénynél elbújnak. Ők, ha ivartalanok, nem lesznek betegek, nem szaporodnak, nem harcolnak, jól bírják az utcát.

Amikor Zoé keresése miatt először beszéltem Nikivel, le kellett tennie a telefont, mert éppen infúziózott. Kénytelen volt megtanulni, egy vese-, máj- és cukorbeteg cica kedvéért, aki a súlyos fertőzései miatt nem evett, ezért volt szüksége az infúzióra. „Választhattam, hogy naponta viszem az orvoshoz és fizetem, vagy megtanulom tisztán tartani a kanült, bekötöm és lecsöpögtetem.” Niki megtett mindent, nem rajta múlt, hogy a cicát mégis el kellett altatni. Virág és Móni vállalta az utolsó fuvart. Egy hónapnyi remény után búcsúztatták.

Van azért jobb történet is. Móni valamelyik parkoló falfülkéjében talált egy rommá tört, haldokló macskát. Három kiló volt, félszemű, esélytelen. A Lehel utcai kórházban összerakták a darabjait, kapott gyógyszert a macskaAIDS-ére, és kikupálódott annyira, hogy gazdás cica lett Lőrincen. Pénzben számítva nagyjából 500 ezret költöttek rá a lányok, de állítják, hogy nem pénzben mérik, hanem boldogságban és örömben, hogy sikerült. Érkeznek a fotók, meg lehet nézni.

Végy egy macskapárt, egy buzgó nénit, aki etet, és fél év alatt már meg is van a kolónia. Ennyi a recept. Ha igazán segíteni akarsz, légy macskamentő, vagy keresd őket, fogadj örökbe, legyél gazda, segíts abban, hogy minél több macskát ivartalanítsanak. És ha látod Zoét, szólj a Sánta Kutyában, hogy van itt valaki, aki a kilenc életéből nyolcat már biztosan elhasznált, segítsenek megtartani neki a maradék egyet. Aztán vidd haza, és legyetek boldogok, mint a Macskangyalok.

Sándor Erzsi
Fotók: Déri Miklós

(Megjelent a 9 magazin 2021. májusi számában.)

Ajánlott cikkeink

Ezüstérmes lett a Magyar Kupában az FTC női vízilabdacsapata

2024. december 8.

A Siketek SC a fővárosi sakkcsapatok őszi bajnokságán

2024. december 7.