A nemzetiségek is választanak

Kevesen tudják, akár érthető is, hogy kevesebb szó esik róla, de a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak a megválasztása is június 9-én történik. Ám a kampányuk, már ahol egyáltalán van, diszkréten meghúzódik a nagypolitika szélárnyékában.

Ferencvárosban a Magyarországon bejegyzett 13 nemzetiségből jelenleg 9-nek van önkormányzata, de június 9-én már 11 nemzetiség választ önkormányzatot: a bolgárok, görögök, horvátok, németek, örmények, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok és az ukránok. Csak a szlovének és a lengyelek nem választanak, de nincs, és most se lesz önkormányzata a kínaiaknak sem, akik száma az elmúlt években a legjelentősebben nőtt,. A nemzetiségi törvény ugyanis csak a legalább száz éve Magyarországon élő nemzetiségeket tekinti őshonosnak, így csak nekik lehet önkormányzatuk.

A 2001-es népszámlálás óta Ferencváros összlakossága több ezerrel – 63 ezerről 59,5 ezerre – csökkent, az itt élő nemzetiségek száma azonban jelentősen nőtt: 4555-ről 18 339-re. Hogy az ukrán kisebbség 2022-re jelentős mértékben megnőtt, elsősorban a háborúval magyarázható. Korábban csak néhány százan éltek a kerületben, a 2022-es népszámlálás viszont alig fél évvel Ukrajna lerohanása után volt, így nőhetett – a kerületben lévő menekültekkel együtt – több mint tízszeresére a kisebbség. Az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat szerint azóta ez a szám valószínűleg csökkent, mert sokan hazamentek vagy tovább egy másik országba.

A nemzetiségi kisebbségek önkormányzatisága a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza. Feladatuk elsősorban az adott közösség összekovácsolása, a hagyományőrzés, a nemzetiségi kultúra ápolása etc. „Korábban az, ha egy gyerek ukrán származású volt nem okozott gondot az iskolában. Talán csúfolták a többiek, de pont annyira, mintha kövér, pattanásos vagy szemüveges lett volna” – magyarázza az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat egyik tagja. „A háború kitörése után azonban több atrocitásról is kaptunk hírt, így a fővárosi önkormányzatunk egyik vezetője végiglátogatta az érintett iskolákat.”

Bár ez speciális feladatnak tűnik, a képviselő nem győzi hangsúlyozni, hogy nem a feladat, hanem a helyzet a speciális.

A nemzetiségi önkormányzatok rendszere a kistelepülésektől építkezik az országos felé. Budapesten, ha már egy kerületben megalakult a nemzetiségi önkormányzat, akkor fővárosit is létrehozhatnak. A képviselőtestület három vagy öt fős, az adott településen vagy kerületben élő adott nemzetiség létszámától függően. A képviselőségért ugyanúgy indulnak, mint az önkormányzatoknál; függetlenként, egy párt vagy egy civil szervezet színeiben. Az induláshoz, területi megoszlástól függően 5-7 ajánlást kell összegyűjteniük.

A német nemzetiségi önkormányzat három fős testületébe 2019-ben többen is pályáztak, így volt tétje a választásnak. Idén viszont nincs ilyen verseny.

Az ukrán önkormányzatban 1998 óta szinte változatlan a tagság. Csak a létszámuk csökkent a törvényi szabályozások miatt ötről háromra. Emiatt lett a német testület is három fős.

Ehhez képest a Görög Nemzetiségi Önkormányzatban nagyobb a verseny, mivel három szervezet kilenc jelöltje indul az öt helyért.

„Ezt már nemcsak országos vagy fővárosi szinten kell komolyan venni, hanem a kerületi választáson is”

Törőcsik Judit Emma, a görögönkormányzat elnöke

– keményedik meg a hangja Törőcsik Judit Emmának,a kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökének. „Azonban, ha különböző szervezetek képviselői jutnak is be a testületbe, törekedni kell arra, hogy a kerületi görög emberek érdekeit tartsák szem előtt.”

„2019-ben, a választáson fontos volt, hogy ha valaki egy másik jelölőszervezet színeiben indult, de mikor a közös munkát elkezdtük, ez már lényegtelenné vált” – emlékszik Tóth Dániel,

Tóth Dániel, a német önkormányzat alelnöke

a kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke. „Egy három fős testületben nevetséges lenne, ha mindenféle egyéni ostobaságok miatt akadályoznánk egymást. Amúgyis a polgárokért dolgozunk, ők választottak meg.”

Nemzetiséginek lenni egy másik országban jobb és demokratikusabb, mint „133 bátor ember” áldöntéseit nyögni egy egész országgal együtt.

Bár a cikk elején említett nemzetiségi számok nagyok, a nemzetiségi választásokra csak töredékük regisztrált. Talán nem tudják, hogy lehet, vagy nem érdekli őket annyira. Rádaásul a népszámlálási adatokban nem csak a választókorúakat nézik. Ezért lehet, hogy Tóthék 60-70 német nemzetiségi választóval számolnak, a görögök 110-zel, és az ukránok is körülbelül ugyanennyivel.

Mivel kerületi szinten nincs szükség nagy kampányra, óriásplakátok, melldöngető lózungok helyett inkább az elmúlt öt év munkájáról beszélnek.

„Minden évben van sváb bál, szervezünk télapózást a Viola Óvodába, viszünk ételkóstolókat a József Attila-lakótelepi Vigaszságokra. (Itt egyébként a német ovisok is fel szoktak lépni.) Illetve több buszos kirándulást is szerveztünk” – mondja a kisebbségi képviselő.

A Görög Nemzetiségi Önkormányzat is hasonló programokat szervez. Ők is ellátogatnak az egykor vagy jelenleg is görög kisebbségek által lakott magyar településekre, de tartottak kerületi sétát is, szintén görög nemzetiségi szempontból. Ők is részt vesznek a Lakótelepi Vigasságokon, így kapcsolatba kerülve más nemzetiségekkel. A kerületi görögök számára évente szerveznek egy görögországi utat is, ahol nyelvet, és táncokat gyakorolhatnak.

Az ukrán önkormányzat is szervez hasonló programokat. „Semmi értelme nem lenne az ukrán ünnepeket kerületi szinten tartani, azzal csak szétforgácsolnánk a közösséget. Ezért a fővárosi önkormányzatunk leosztja, melyik kerület melyik ünnepet tartja. Ferencváros már régóta a Pünkösdért „felelős.”

De a megszokottakon túl nekik sajnos egyéb feladatuk is volt. Így segítettek a menekülteknek tolmácsolni, szerveztek adománygyűjtő koncerteket, egy menekült nőkből álló kórusnak pedig próbalehetőséget biztosítanak az irodájukban. „A ferencvárosi önkormányzat mindenben nagyon segítőkész, és együttműködő volt. Ha kellett mi hívtuk őket, ha kellett, ők hívtak minket” – dicsérte a kerületvezetést a képviselő.

A törvény szerint arányosítani kell a költségvetésből a különböző nemzetiségeknek járó pénzeket. A németeknek ezért nem jut sok, és az sem infláció követő. Ugyanakkor egy nemzetiségi önkormányzat nem csak ebből gazdálkodhat, mivel kaphatnak támogatást a fővárosi és országos önkormányzataiktól is. De mint a legtöbben ebben az országban, ők sem tartoznak a kiváltságos kevesek közé. Főleg, mert ezek a szervezetek az érdekvédelem mellett kultúrával, civil ügyekkel is foglalkoznak, ami Magyarországon nem rentábilis.

Juhász Tamás

Fotó: Stépán Virág