Gegesy Ferencet kérdezte a kerület népszerű, több mint 8000 tagot számláló Facebook-oldala, a Kilencben az élet – a polgármesterjelölt, akiknek itt elérhető a programja, válaszolt.
„1. Mennyire tartják fontosnak a rehabilitáció folytatását?
Természetesen a rehabilitációt tartjuk a legfontosabb célnak, mert 900 család él lakásnak nehezen mondható helyiségekben, elfogadhatatlan körülmények között. A feladat óriási, a megoldás évekig eltarthat, de ha nem kezdünk neki, az eddiginél gyorsabb ütemben, soha nem érünk a végére.
2. Hogyan segítenék a legnehezebb helyzetben lévők felzárkózását, életkörülményeik javítását? Mit terveznek az önkormányzati tulajdonú bérlakásokkal?
Az említett 900 család él a legnehezebb körülmények között, elsősorban ezen szeretnénk javítani. Fontos, hogy az új otthonaikat a legnehezebb helyzetben lévők is meg tudják tartósan őrizni, illetve segítséget kapjanak a beilleszkedési nehézségek feloldásában is. Ezzel párhuzamosan a szociális ellátó rendszerünk hatékonyságát is növelnünk kell és ki kell egészíteni a tömbrehabilitációt egy szociális lábbal is.
Az önkormányzatnak régi hiányossága, hogy nincs elfogadott lakás és ingatlan gazdálkodási koncepciója, ebben rögzíteni kell, hogy az önkormányzat a tömbrehabilitáció után, hány önkormányzati bérlakást kíván üzemeltetni.
3. Hogyan lehetne javítani Ferencváros köztisztaságát?
Ki kell terjeszteni a hétvégi és délutáni takarításokat, illetve egy járdamosógép beszerzése is indokolt lehet, vannak olyan járdamosó megoldások, melyeket a parkoló autók sem zavarják. Ahová szükséges, több utcai szemetest kell kihelyezni. Növelni kell a kutyás infrastruktúrát.
4. Milyen terveik vannak a parkolási helyzet megoldására, különösen a József Attila lakótelepen?
Miután a parkolási övezet határán koncentrálódik a probléma, ezért újra kezdeményezni kell a parkolási övezet kiterjesztését. Ha ez nem lehetséges, lakossági parkolási területeket kell itt is kijelölni.
5. A klímakatasztrófa helyi szinten is felelősséget ró mindannyiunkra. Mit tennének a kerületi klíma és környezetvédelemért?
Van a kerületnek elfogadott klímastratégiája, aminek a teljes megvalósítása bőven túlmutat a kerület reális lehetőségein egy ciklus alatt. Két területe van, ahol szeretnénk komolyabb eredményeket elérni: a kerületi közintézményekben működő napelemek számát növelni kell, illetve ezen intézményeinkben energetikai hatékonysági beruházásokat kell elvégezni. További szeretnénk csökkenteni a feleslegesen lebetonozott területek számát és növelni a zöld felületeink mértékét.
6. Bölcsődei, óvodai alapellátás terén milyen tennivalókat látnak? Milyen önkormányzati feladatokat látnak az iskolákkal kapcsolatban? A ferencvárosi egészségügyi alapellátásra sajnos jellemzőek a várólisták, a túlzsúfolt rendelők, a betegutak bonyolultak és az orvosok is leterheltek. Hogyan javítanának ezen a helyzeten?
A bölcsődei és óvodai ellátás alapvetően jól működik a kerületben, fontos megvizsgálni, hogy az újonnan létrejövő városrészekben szükséges-e ilyen intézményeket telepíteni. Egyre több a speciális nevelésű igényű gyermek, ezért az intézményi rendszerünket ehhez kell igazítani. Több tannyelvű és tematikus óvodai csoportok elindítása is növelheti ezen szolgáltatásunk színvonalát.
Az iskolák üzemeltetése már nem kerületi feladat, de az iskolai közösségek támogatását sport, diákönkormányzat, táboroztatás és más pályázati módokon fent kell tartani. Sajnos, a kerületi diákönkormányzat a pandémia alatt teljesen leépült, ennek megerősítése fontos ifjúságpolitikai célkitűzés. Nagyon nagy gond mutatkozik a különböző kerületi ösztöndíjrendszerek kapcsán, radikálisan csökken az erre jelentkezők száma. Az ösztöndíj rendszerünket muszáj lesz átalakítani és a felnőttképzésre, valamint a hiányszakmákban történő (rendőr, ápoló stb.) továbbtanulásra kell koncentrálni. (ennek van szociálpolitikai vetülete is, sokan azért nem tanulnak tovább, vagy nem képzik magukat át, mert kénytelenek korán kilépni a munkaerőpiacra).
Az egészségügyi alapellátásban időpontot valóban csak több napra adnak, de minden megjelenő beteget (a telefonos bejelentkezőkkel együtt ez napi 50, influenzás időkben 70 eset) fogadnak. A Mester utcában tényleg hosszúak a várólisták, de a kormány előírja, hogy naponta hány beteg ellátását finanszírozza. Az önkormányzat a jelenlegi működési szint fenntartásához már most is 580 milliót tesz hozzá. Biztos, hogy a kormánynál ki kell harcolni ennek a kvótának a növelését és meg kell vizsgálni egy hatékonyabb betegirányitás bevezetését.
7. Kerületünkben több kormányzati nagyberuházást is terveznek (Galvani híd, út a Kiserdőn át, a Belgrád-Budapest vasútvonal, Ferencvárosi pályaudvar), amelyek kapcsán a helyiek nem érzékelik, hogy véleményüket figyelembe vennék. Mi a véleményük ezekről a tervekről?
Polgármestersége esetén hogyan fogja képviselni a ferencvárosiak érdekeit, akár a központi kormányzati akarattal szemben is?
A Galvani híd – melynek létesítése Ferencváros számára nem elsőrendűen fontos – egyelőre el van napolva. de a Kiserdőn való útátvezetés, amely 1780 fa kivágásával járna, felháborító. Ha valamikor mégis előjönne, ellene minden törvényes lehetőséget felhasználva, a civil szervezetek és a sajtó segítségét felhasználva küzdeni kell. A Kiserdőt helyi védettségű természetvédelmi területté kell alakítani.
A legnagyobb probléma, hogy az önkormányzatnak nincs fejlesztési koncepciója Külső-Ferencvárosra, így nem irányítjuk, hanem elszenvedjük az ott történő beruházásokat, ezen biztos változtatni kell.
8. Milyen irányba fejlesztenék az önkormányzat kultúra támogató tevékenységét? Mivel segítenék a helyi értékek és a kulturális sokszínűség virágzását, az itt élők és a turistákat kiszolgáló vállalkozások, szolgáltatók kölcsönösen előnyös kapcsolatát?
Nem a Public Art típusú lakosságbosszantó, de a sajtóba könnyen bejutó eseményekkel. Mint hajdan a Ráday utcában, olyan rendezvényekkel, amelyek a »magas kultúrát« ötvözik a népszerű előadásokkal.
9. Hogyan képzelik el az együttműködést a lakossággal, a képviselő testület tevékenységét hogyan akarják minél átláthatóbbá és követhetőbbé tenni a lakosság számára? Milyen módon képzeli el a civil szervezetekkel való együttműködést? Kikkel működik már együtt?
Polgármesterségem idején a helyi TV-ben volt olyan műsor, melyben a polgármester válaszolt a betelefonálók kérdéseire, a lakossági levelekre általában 15 napon belül kiment a válasz. Ezt most is minimumnak tekintem.
A megválasztásomat kilenc regnáló képviselő támogatja, velük már a kampány során is remek szakmai együttműködés alakult ki. Természetesen a jelenleg nem engem támogató jövendő képviselőkkel is – mint korábban 20 éven keresztül – korrekt szakmai kapcsolatok kialakítására, megalapozott javaslataik elfogadtatására törekszem.
Fontosnak gondolom a civil szervezetek érdemi bevonását, de ehhez intézményesülés kell. Felállítunk egy Ferencvárosi Civilkerekasztalt, ahol olyan előterjesztések kerülnének döntés előtti megvitatásra, mint például a Kulturális, Ifjúsági, Lakásgazdálkodási koncepció.”
Fotó: Birtalan Zsolt