„Ne csak jól nézzen ki, hanem használni is lehessen” – Reiner Roland alpolgármester

2024. június 9-én önkormányzati választások lesznek, ezért több mint egy éven át kérdeztük a ferencvárosi képviselőket, mire készülnek, hogyan értékelik az eddigieket, és mi a véleményük különböző (város)politikai kérdésekről. Utolsóként Reiner Roland, a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért (BKFE) színeiben induló LMP-s alpolgármester válaszol a 9-nek.

9: Bár az előző önkormányzati választáson már az LMP jelöltjeként indult, úgy tudjuk, csak most akar belépni a pártba.

Reiner Roland: Már beléptem, körülbelül másfél hónapja. De valóban friss történet. 2017 óta részt veszek a párt életében: Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnöksége idején szegődtem el az LMP-hez elemzőként, politikai tanácsadóként. Szimpatikus volt a zöld és valódi igazságosságra épülő politikai ajánlatuk, és ma is az.

9: Bizonyára nem érdekből tette, hiszen az LMP az ötszázalékos bejutási küszöb eléréséért küzd az európai parlamenti választáson. Milyennek becsüli a párt túlélési esélyeit?

RR: Az LMP-t már sokszor temették, de nem véletlen, hogy még mindig jelen van a politikai színpadon. Annak ugyanis, amit képvisel, van jövője Magyarországon. Az elmúlt öt-nyolc évben a zöld gondolat egyre erősödött, csak ez nem feltétlenül csapódik le a párt támogatottságában. Magyarországon ugyanis az Orbán-rendszerhez való viszony mindent felülír, ez az álláspont kevésbé érvényesül.

9: Jól látjuk, hogy a kerületi kampányban a tömbrehabilitáció és a közterületek felújításának koncepciója ütközik?

RR: Ez nagyon buta és hamis dilemma. Teljesen hibás ezt a két dolgot egymással szembeállítani. Egyrészt mind a kettőre szükség van. Másrészt azt gondoltam volna, hogy Gegesy Ferenc, aki polgármester, később tanácsadó is volt, ennél szofisztikáltabb álláspontot képvisel. Az Ecseri úti metrófelszín felújításához a költségvetésben beállított összeghez képest 8-900 millió forint többletfinanszírozásra lett volna szükség, a rehabilitáció szükséges költségei meg valahol 26 milliárd forint körül járnak. Ha tehát valaki azt állítja, hogy ha töröljük vagy visszafogjuk az Ecseri úti munkát, akkor egy, két vagy három éven belül megoldódik a rehabilitáció, az nem mond igazat. A kerületben a rehabilitáció folytatása kötelesség, de az emberek szeretnék használni a közterületeket is, amelyek száma véges: így a meglévőket kell felújítanunk és fejlesztenünk. Igenis megéri a közterületet úgy felújítani, hogy ne csak jól nézzen ki, hanem használni is lehessen.

9: Gegesy Ferenc a Magyar Narancsban és az ATV-n is beszélt arról, hogy a polgármesteri kabinetben ő többször megfogalmazta a kételyeit és az ellenvetéseit. Ön hogyan tapasztalta, voltak éles ellentétek?

RR: Szerintem nem voltak. De én nem is tudnék minden héten mosolyogva együtt ülni azokkal az emberekkel, akikkel olyan éles problémáim vannak, mint amilyeneket ő az elmúlt hónapokban megfogalmazott. Valóban minden esetben a rehabilitációról volt vele érdemi vita, minden alkalommal voltak olyan tételeik, amelyeket ő máshogy költött volna el.

9: Az elmúlt közel öt évben mit tart a legnagyobb eredményének?

RR: A Boráros téri zebrát: olyan beruházás, amelynek az eredménye nap mint nap tapasztalható. Mióta ott van, az emberek nem rohangálnak át a hatsávos Soroksári úton.

9: Szó van az egész Boráros tér alaposabb átalakításáról is?

RR: Nagyon hamar hozzá kell majd nyúlni a Petőfi hídhoz; annak a felújításakor lehetne megcsinálni a Boráros teret is, ha lesz rá forrás. Tervek készülnek az úgynevezett 5-ös metróra, amely a ráckevei és a soroksári HÉV meghosszabbítása lenne: a Boráros téren is lenne egy megállója, és tovább menne a Kálvin térig. Ez a terv a kerület teljes Duna-parti szakaszát érinti. Ha ezek a fejlesztések összeérnek, ki lehetne tolni az autós forgalmat a Közvágóhídig, és ha a HÉV lemegy a föld alá, felszabadul, összefüggő sétánnyá válhat a teljes Duna-part.

9: Mikor lenne ez reális?

RR: Szerintem tízéves távlatban lehetséges.

9: Történtek a zebránál nagyobb horderejű dolgok is, nem?

RR: Persze, nagyon sok minden történt, aminek a felsorolása is szétfeszítené ennek az interjúnak a kereteit. Minden kritika és politikai akció ellenére a rehabilitáció fontos sikere ennek az önkormányzatnak. 2019 őszén, amikor átvettük az önkormányzatot, a rehabilitáció le volt állítva. Hiába próbál a Fidesz olyan dolgokat mondani, hogy itt mennyi minden volt előkészítve, valójában semmi sem volt. Egy épület kivitelezése zajlott, ez volt az egyetlen dolog. Nem voltak kiürítések, nem volt kitalálva, mi jöjjön, nem voltak tervek.

9: Ön a ferencvárosi klímastratégia gazdája is. Hogyan néz ki a kerület zöld szempontból?

RR: A klímastratégia fő kérdése, hogyan lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, hogyan lehet a mégis kibocsátott káros anyagot elnyeletni, valamint hogyan lehet védekezni a mindenképp bekövetkező hatások ellen. A válasz pedig: aktív zöldfelületek kialakításával, a burkolt területek lehető legnagyobb mértékű csökkentésével. Ahol pedig muszáj burkolni, ott vízáteresztő burkolat létrehozásával, igyekezve minél több csapadékvizet a helyszínen tartani. Ez a város – és sajnos Magyarország is – az elmúlt sok-sok évtizeden át problémának tekintette a leeső vizet: nosza, oldjuk meg, gyűjtsük össze, vezessük el. Mára világossá vált, jó lenne, ha minél több vizet tudnánk helyben megtartani, hogy kevesebbet kelljen öntözni. A zöldfelületi felújítások során például már figyelünk arra, hogy víznyelő helyeket alakítsunk ki, úgynevezett esőkerteket, hogy el tudjuk oszlatni a hirtelen lezúduló vizet: fontos, hogy a föld alatt legyenek olyan víztározó zónák, amelyekben összegyűlik a víz, és a forró napokon párolog. A legnagyobb kibocsátásuk a lakóházaknak van, de egy önkormányzatnak itt a legnehezebb beavatkoznia, hiszen magántulajdonokról van szó. Szigetelés, hatékonyabb fűtési rendszer, napelemfejlesztés lehet a megoldás: az a legtisztább energia, amelyet nem kell megtermelnünk, mert nem fogyasztjuk el.

9: Az önkormányzat már a legelső ülésén klímavészhelyzetet hirdetett ki. Milyen konzekvenciái lettek ennek az elmúlt években?

RR: Nem annyi, mint amennyit én szerettem volna, vagy mint amit reméltem, amikor ezt a döntést meghoztuk. A klímavészhelyzet kihirdetésének azzal kellett volna járnia, hogy utána minden döntésnél mérlegeljük ezt a szempontot is. Sajnos nem tudom azt mondani, hogy így lett volna. A képviselő-testületnek az autóhasználattal összefüggő döntései szöges ellentétben állnak azokkal, amelyek a klímastratégiához vagy a klímavészhelyzethez kapcsolódnak. Ültessünk több fát: senki nem köt bele egészen addig, amíg eleve meglévő zöldfelületre ültetjük őket. Ugyanakkor annyi aggódás a parkolóhelyek miatt, amennyit ebben a testületben láttam, ritkaságszámba megy. Mégis, hogy pozitívumot is mondjak, ebben a ciklusban a klasszikus egynyári virágágyásokat szárazságtűrő évelőkre cseréltük úgy, hogy megtartsák a vizet, azaz esőkerteket hoztunk létre. Az önkormányzat nagyjából hét-nyolcszáz fát ültetett el: ezt egészítették ki a 10 millió Fa ültetései a kerületben. Miyawaki-erdőket alakítottunk ki. Kibővítettük a Zöld udvar pályázatot, így az elnyert támogatást már nemcsak belső udvarok zöldítésére lehet felhasználni, hanem a házak előtti közterületen is. A Bakáts tér felújítása is sikertörténet ebből a szempontból: sokkal zöldebb lett, mint az eredeti, térköves verzió volt.

9: Öt évvel ezelőtt együtt indultak azokkal a képviselőkkel, akikkel most nem tudnak együttműködni. Minek tulajdonítható, hogy ennyire elmérgesedett a helyzet?

RR: Jó ideje érződött, hogy ez nem fog tovább menni. Nem tudnék konkrét időpontot mondani – bizonyos szempontból szükségszerű volt, a kerület pedig hosszú távon ezzel jobban fog járni.

Vágvölgyi B. András – Nagy Ildikó Emese

Reiner Roland (38)
A Berzsenyi Dániel Gimnázium matematika tagozata után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politológiát. Előbb a Republikon Intézetnél, majd az LMP parlamenti frakciójánál dolgozott elemzőként, tanácsadóként. 2019 óta Ferencváros 3-as számú választókerületének képviselője és városfejlesztésért, városüzemeltetésért és környezetvédelemért felelős alpolgármestere.

Fotó: Stépán Virág
(Megjelent a 9 magazin 2024. júniusi számában.)