A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, valamint közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira épít – olvasható a szervezetek sajtóközleményében.
A 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy közös és magyar szervezetek által először végzett választási elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt évtizedek rendszeres nemzetközi választási megfigyelői jelenléte, a nemzetközi demokratikus normákra és szerződéses kötelezettségekre hivatkozó ajánlások ellenére a magyarországi választások számos ponton továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek.
Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.
A jelentés legfőbb megállapításai:
A választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése alkotmányos aggályokat vet fel.
A választási kampányt országos szinten a kormánypártok jelentős láthatósági fölénye jellemezte, amelyben jelentős volt az állami források aránya és harmadik szereplők résztvétele. Az állam és a kormánypártok összefonódása különösen nagy anyagi fölényt biztosított a kormánypártoknak, ami jelentősen torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt.
Önkormányzati szinten is több településen volt megfigyelhető a helyi erőforrások bevonása a kampányba a regnáló vezetés javára, továbbá egyes településeken a választóknak anyagi juttatással vagy annak ígéretével a választási eljárásban való részvételre buzdítása.
A helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan.
A választási és szavazatszámláló bizottságokra egyaránt jellemző, hogy választott tagjaikat politikai testület választja meg, a tagok ki- és megválasztásának szempontjai nem átláthatóak.
Továbbra sincsenek biztosítva egyenlő feltételek a külföldön tartózkodó választók választójogának gyakorlására: a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
Több településen bíróság állapította meg, hogy az önkormányzati egyéni választókerületek kialakítása jogsértően, gyanú szerint valamelyik félnek előnyt biztosító módon történt.
A szuverenitásvédelmi törvénnyel felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Büntető Törvénykönyvnek a választásokhoz kapcsolódó módosítása dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára. Ez torzítja a demokratikus közéletet és közbeszédet.
A kormánypártok kommunikációja igen hangsúlyosan, szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban. A közösségi médiában kormánypárti hirdetők a teljes ellenzéki oldal sokszorosát, európai szinten is kimagasló összeget költöttek hirdetésekre úgy, hogy abban a magyar aktuálpolitikai eseményeket a Fidesz narratívája szerint keretezik.
Változatlanul fennálló jelenség a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása és a voksturizmus. Továbbra is előfordul a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása, különösen a mozgóurnás szavazás során az idősotthonokban.
A magyar jogrendszerben az állampolgári választási megfigyelésre továbbra sincs jogi lehetőség. Az állampolgári választási megfigyelés tiltása egyrészt indokolatlan, másrészt a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti.
Grafika: Paul Blow