Folytatódik a lakótelep-építés a lerombolt Közvágóhíd helyén

Árulják az első két ütem lakásait, a következő négy ütemhez pedig megkezdődött a környezetvédelmi engedély megszerzése. Összesen hét toronyházat húznak föl kormányzati támogatással a 4,6 hektáros területen az Orbán-kormánytól minden segítséget megkapó Adnan Polat török üzletember beruházásában.

A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik ütemben a zöldfelületi arány 15 százalék lesz a City Pearl beruházásban a Soroksári út, a Máriássy utca, a Vaskapu utca és a Vágóhíd utca közötti tömbben, ami az első két ütem 8,5 százalékához képest kétségtelenül lényeges növekedés, ám még mindig nagyon kevés. Összesen hét, 12-13 emeletes épületet húznak föl közel egymáshoz a nem túl nagy, 4,6 hektáros területen. Az ingatlanfejlesztő szakemberek egymást közt lakótelepnek nevezik az ilyen épületegyütteseket, ám a beruházó APD Real Estate Kft. a City Pearl saját honlapján a „lakópark”, a „városnegyed”, sőt a „város a városban” kifejezéseket használja.

A 2019 óta épülő első két ütem lakásainak értékesítése néhány hónapja folyik, a vevőket feltehetően nem akarják a terület valódi múltjával riogatni – szarvasmarhákat öltek itt –, de azért a történelmi múlttal dicsekedni kívánnak, így a honlapon kizárólag utcanévként szerepel a Vágóhíd szó, miközben ilyen szövegtalányok próbálják elámítani az olvasót:

Káprázatos ceremóniával nyitotta meg kapuit 1872-ben ez a történelmi jelentőségű helyszín. A karizmatikus víztorony és az imperialista stílusú Bálterem épülete máig őrzi a kor építészeti örökségét. A beruházás során a víztorony és a bálterem is korhűen újul meg, hogy ismét régi pompájukban tündökölhessenek a terület két oldalán.
A terület két szobor által őrzött kapuja egy fantasztikus építészeti remekmű, amely belépéskor azonnal megragadja a tekintetet. A grandiózus, bronzból készült bikákat ábrázoló szobrok csodálatos vonalai első pillantásra lenyűgözik a látogatókat. És ez így lesz minden egyes alkalommal, hiszen a látványukkal lehetetlen betelni!

A nem teljesen őszintének tűnő hozzáállás a múlt értékeihez persze érthető, hiszen a törvényes rend szerint egyáltalán nem épülhetne itt, ami épül, a Közvágóhidat ugyanis a fővárosi közgyűlés 2017-es rendelete védelem alá helyezte. A műemlékvédelmen ejtett tájsebre szépségflastromot sem ragaszt, hogy az egykori bejáratot őrző bikás tematikájú szobrok és a víztorony megmaradtak, utóbbi mellékszárnyait és a vágócsarnokok homlokfalait (funkciótlan szimbólumként) pedig lebontották, de visszaépítik majd.

A modern polgári nagyváros életének a korszerű vágóhíd a 19. században ugyanolyan attribútuma volt, mint a múzeumok vagy a villamosok, hiszen a lakosság ellátása egyfelől, a higiénia másfelől ezt követelte. A gyorsan fejlődő fővárosban az élelmiszer-alapanyagok zömét termelő Alföld felé eső, ugyanakkor a Dunával is határos, vasúttal is ellátott déli külváros, Ferencváros természetes módon lett az élelmiszer-kereskedelem és -ipar központja, a malmok egy része, a Központi Vásárcsarnok, később a Nagyvásártelep mellett ide települtek a közvágóhidak is: még Budapest formális megszületése előtt – ahogy a City Pearl marketingeseitől már tudjuk – a marhák, a századfordulón a Gubacsi úton a sertések életének véget vető intézmények.

Soroksári út, Közvágóhíd. A felvétel 1890 után készült. (Klösz György / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.) — Soroksári út, Közvágóhíd. A felvétel 1890 után készült (Klösz György / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.)

Utoljára 1984-ben vágtak marhát a mai lakótelep helyén, de a terület az új évezred első éveiig még a húsipar szolgálatában maradt. Aztán utolérte a csendben barnuló ipari „mezők” sorsa, pusztulásnak induló épületeibe kisebb bérlők költöztek. A Közvágóhíd történetét – amelyről a 9 magazin is írt – májusban részletesen feldolgozó Válasz online úgy véli, a terület spontán megindult a művészeti, szórakoztató negyeddé alakulás felé, zenei próbatermek, klubok alakultak ki. Kis állami, önkormányzati segítséggel a közeli lakóterületi fejlesztések vagy éppen a szomszédos Budapest Park jelenlétére is támaszkodva nemzetközi szinten is izgalmas kulturális központ alakulhatott volna ki.

Nem így történt: három török cég, a Nurol, az Özaltin és a Polat kapott lehetőséget a Közvágóhíd lebontására és a helyén az ingatlanberuházásra. A befektetők nevében gyakran eljáró Adnan Polat török üzletembert a sajtóban nemcsak az Orbán-kormány, de egyenesen a miniszterelnök családja barátjának szokták titulálni. Kétségtelen, a projekt a kabinettől és a 2019 előtt fideszes vezetésű fővárostól és kerülettől minden segítséget megkapott. A beruházás kiemelt státuszt nyert, 2022-ben pedig rozsdaövezeti akcióterületi besorolást, így a kedvezményes, 5 százalékos áfa is visszaigényelhető.

A már Baranyi Krisztina polgármester vezette 9. kerület idén településrendezési megállapodást kötött az APD-vel. Ennek értelmében Ferencváros félmilliárd forintot kap a környék rendezésére, továbbá a víztorony tízéves használati jogát. A kerület cserében annyi konkrétumot ígért, hogy az ideköltözők egészségügyi, szociális és oktatási ellátásáról gondoskodik, ahogy ez egyébként kötelessége is. A közelben bővül a szakrendelő, az atlétikai stadionnál pedig épül egy új óvoda, de egyébként a kerületnél úgy látják, a környék új ingatlanberuházásai nyomán nem jelenik meg annyi gyermek, amennyi pusztán a lakásszám alapján várható lenne, feltehetően azért, mert sokan eleve rövid vagy hosszú távú kiadásra vásárolnak lakást. A City Pearl honlapján mindenesetre az ismertető első szavai így hangzanak: „Az ideális befektetés”.

A víztorony megmenekült. Fotó: Birtalan Zsolt

A tervek szerint a területen épülő hat dupla toronyból négyben elsősorban lakások (összesen több mint ezer), kettőben irodák készülnek, a hetedik, szimpla épület szálloda lesz. A földszintekre, első emeletekre boltok, éttermek, kávézók, fitneszterem, a pincékbe garázsok kerülnek összesen 1747 autónak.

A harmadik–hatodik ütem előzetes környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedély kiadását célzó kérelmét a napokban nyújtotta be az APD Real Estate – írja a Népszava. A lap idéz a dokumentumból:

Az alacsony környezeti hatásokra tekintettel a létesítmény által generált negatív egészségügyi hatások kialakulása kizárható

– írják, annak ellenére, hogy mintegy négyezer új lakóval, több száz itt dolgozóval és legalább ennyi vásárlóval, vendéggel számolnak. A Népszava ezért úgy véli, aligha lesz gátja az engedélyezésnek. (Az első két ütemre minden előzetes vizsgálat nélkül megkapták az engedélyt.)

Az engedélyek birtokában a tervek szerint a harmadik ütem 2025 tavaszán, a negyedik 2027-ben, az ötödik 2030-ban, az utolsó pedig 2031-ben indul, a végső befejezési határidő 2034.

– kej –

Címlapfotó: Birtalan Zsolt