„Szívesen csinálom, amíg van rá igény” – interjú Pataki Mártonnal

Viszonylag kevesen ismerik, ugyanakkor a Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt., a  FEV IX. vezérigazgatójaként a kerület egyik legfontosabb embere Pataki Márton. Baranyi Krisztina polgármester, akivel 2018 előtt az Együttben közösen politizáltak, a ciklus elején kérte fel a posztra. A 9 magazin márciusi lapszámában készítettünk vele interjút.

9: Milyen állapotban vette át a céget?

Pataki Márton: A legfontosabb feladat a parkolás saját munkavállalókkal való üzemeltetésének megkezdése volt. Az előző ciklusban a FEV IX. reputációját erősen megtépázta a parkolás ügye, és be is bizonyosodott, hogy az alvállalkozó Fer-Park 2010 Kft. elképesztően drágán végezte a tevékenységet: ami bevétel volt a parkolásból, azt szinte teljesen el is fogyasztotta az üzemeltetés. Ehhez képest mi, saját alkalmazottakkal, a tavalyi évet több mint egymilliárd forintos nyereséggel zártuk. Idén ez kb. 15 százalékkal alacsonyabb lesz, mert a költségek (bérek, üzemanyag stb.) nőnek, a parkolási díjak viszont – jelenlegi tudásunk szerint – nem.

9: Fontos feladatuk a városrehabilitáció. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy és fél évben?

PM: A rehabilitáció ma már szűkebb feladat, mint a kilencvenes évek elején, amikor Középső-Ferencváros városszövetét, megítélését kellett megváltoztatni, magánberuházásokat bevonzani: ma ez konkrét házakról, lakásokról és emberek, családok lakhatási körülményeiről szól. Negyvenhat házzal indultunk a ciklus elején, közülük tízet sikerült teljesen kiüríteni, aminek eredményeként mintegy kétszáznegyven család helyzete javult. A házak felújítása fontos eszköz ahhoz, hogy az önkormányzatnak legyen hová kiköltöztetnie a leromlott épületekből az embereket, de a rehabilitáció sikere nem a felújított lakások, hanem a jobb körülmények közé került családok számában mérhető reálisan. Tavaly novemberben és most februárban összesen újabb kilenc ház kiürítéséről született döntés, aminek a végrehajtása folyamatban van. Cserelakások pedig nem csak épületfelújítással keletkezhetnek: olcsóbban jut lakásokhoz a kerület azzal, hogy az önkormányzat a bérleti jog pénzbeli megváltásával visszavesz társasházakban lévő lakásokat. Erre meglepően sokan jelentkeznek. Ami az épületfelújításokat illeti: a Gát utca 24–26. befejezésénél tartunk most, a Balázs Béla utca 27/b kivitelezési közbeszerzése van folyamatban, egy-két hónapon belül elindul az építkezés. Emellett a Márton utca 8. tervezése van előrehaladott állapotban, és idén megkezdődhet a Gát utca 23–25. tervezése is.

9: Decemberi számunkban írtunk arról, hogy felmérték a harminchat önkormányzati épületet, és nekiláttak a veszélyek elhárításának. Mi volt ennek az előzménye?

PM: Tavaly húsvétkor a Haller utca 54.-ben leszakadt a használaton kívüli cselédlépcső, ami ráirányította a figyelmet a házak statikai állapotára. Tartva a személyi sérülésektől, ami a lépcsőszakadásnál szerencsére nem következett be, született a döntés, hogy valamennyi házat fel kell méretni statikai szakértővel – ami ismereteink szerint országosan is egyedülálló –, továbbá a saját kollégáink által objektív műszaki szempontok szerint is. Utóbbi célja az volt elsősorban, hogy létrejöjjön egy sorrend, amelynek alapján szakmailag megalapozottan folytathatja az önkormányzat a rehabilitációt: ne aszerint dőljön el, hogy melyik házat ürítik ki hamarabb, hogy kinek a választókörzetében van, vagy melyiknek a lakói tiltakoznak hangosabban a tévében. Egy ilyen felmérésnek nincsenek sajnos szabványai, így mi dolgoztunk ki rá egy pontrendszert. A statikai szakértők rengeteg kockázatot hordozó hibát, állapotromlást állapítottak meg a házakban, ezeket folyamatosan számoljuk föl. 2024-ben összesen egymilliárd forintot költ erre a célra a ferencvárosi önkormányzat, amivel gyakorlatilag harmincéves adósságot próbálunk pótolni. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a harminchat önkormányzati épület teljes felújítása, a lakók elhelyezése nagyságrendileg hússzor ennyibe, 20 milliárd forintba kerülne, amennyi pénz nem áll rendelkezésre.

9: A FEV IX. Zrt. feladatai közé tartoznak a köztérfelújítások is, de az Ecseri úti metrófelszín felújításával most mégsem kell foglalkozniuk, mert nem szavazta meg a képviselő-testület. Hogyan értékeli ezt a helyzetet?

PM: 2021 szeptemberében vittük be az első előterjesztést: az azt megelőző munkát is figyelembe véve közel három éven át tartott az előkészítés. Ez a kerület legrosszabb állapotú közterülete, miközben alatta megújult a metróállomás. Újításként mi nem a legolcsóbb tervezőt akartuk kiválasztani a közbeszerzések szokásos módja szerint, helyette tervpályázatot írtunk ki: anonim módon kellett tervelképzeléseket, koncepciókat beadniuk a pályázóknak, és a zsűri a legjobb elképzelést választotta ki. Az elvárás az volt – amit előzetesen a városfejlesztési szakbizottság és a rész­önkormányzat is jóváhagyott –, hogy egy közterületi aktivitásokban gazdag tér legyen itt, ahol vannak árusítóhelyek, de a korábbiaknál lényegesen kevesebb. A nyertes Garden Stúdió terve két módon drágította a megvalósítást, amit a tervezést megelőző becsléseknél nem lehetett figyelembe venni: a magas minőségű pavilonokkal, amelyek igényes anyagokból készült, valódi épületek lettek volna, nem csak bódék vagy konténerek, és az árnyékolótetővel, ami újszerű ötlet, de a klímaváltozást figyelembe véve megfelelő árnyékolás nélkül melegebb napokon nem lehetne a térre kiülni; továbbá az esőtől is védene, így az év jelentős részében, bármilyen napszakban lehetőséget biztosítana az ott-tartózkodásra.

9: Akik végül leszavazták a felújítást, elsősorban a nagy árkülönbséggel érveltek: amikor a tervezés elindult, egymilliárd forintról volt szó, amiből végül kétmilliárd lett. Mi okozta az árnövekedést?

PM: Az egymilliárdos szám a 2021 szeptemberi anyagban jelent meg, de már akkor is hangsúlyoztuk, hogy ez becslés, amelyben még nincsenek tervek, csak a tér méretéből indul ki. Ami időközben még bővült is: például az Ecseri útról eltűnne a szélső sáv, ezzel növekedne a tér. Az önkormányzat 2023-as költségvetésébe egymilliárdos összeg került, de nem azért, mert becslésünk vagy tudásunk lett volna arról, hogy ennyibe kerül a beruházás, hanem mert ennyi szabad forrás volt. A tervezői költségbecslés már nagyobb költséget, 1,4 milliárd forintot mutatott. Ennél 32 százalékkal magasabb volt a legolcsóbb ajánlat, de sajnos ilyen eltérés a becslésekhez képest – föl és le – egyáltalán nem ritka, sem az önkormányzat, sem más beruházók gyakorlatában. Ettől persze még dönthet úgy az önkormányzat, hogy olcsóbb megoldást szeretne, mert nincs rá pénze, de a konkrét esetben lett volna fedezet más tervben lévő 2024. évi beruházások veszélyeztetése nélkül. Többször végignéztük pontról pontra a terveket a tervezőkkel közösen: ha nem akarunk a funkciókból veszíteni, akkor reálisan legfeljebb 10 százalékot lehetett volna lefaragni. Ha elengedjük a funkciókat, árnyékolót, pavilonokat, akkor félmilliárdot is meg lehet spórolni, csak akkor az a cél, hogy legyen élet a téren, ahol sok ezer ember nap mint nap megfordul, biztosan nem valósul meg. Gyakorlatilag örök életű, természetes eredetű kövekkel tervezték a burkolat jelentős részét, aminél lényegesen olcsóbb lenne a beton térkő, lefaragható vele száz-kétszázmillió forint, de az nemcsak látványra, közérzetre más, hanem rövid idő után elkezd töredezni, kopni. Egyetértek a felvetéssel, hiszen ki gondolná másképp: jó lenne egy olcsó, de színvonalas terv. Csak olyan a valóságban nem létezik.

9: A FEV IX. másik kiemelt beruházása a szakrendelő-építés. Az hogy áll?

PM: Közelít a teljes műszaki készültséghez, amivel az önkormányzat és a kormány közötti, az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos megállapodásnak jelenleg a leglátványosabb eleme. A kerület 5,6 milliárd forintos kormányzati támogatást kapott részben ennek az új épületnek a felépítésére, részben pedig a régi épület műszerezettségének a fejlesztésére, aminek több elemét, a CT-t, a csontsűrűségmérőt, a mammográfkészüléket már most is igénybe vehetik a kerületiek. Nagyon modern épületet fogunk átadni, nemcsak a dolgozók, de a betegek számára is érezhető lesz a különbség, legkésőbb szeptembertől. Ötlet szintjén volt még ez a projekt, amikor átvettem a céget, így a nulláról juttatjuk el a befejezésig egyetlen önkormányzati ciklusban, amiről külső szereplők is nagyon elismerően nyilatkoznak.

9: Mik a személyes tervei? Olyasmiről is hallani, hogy az óbudai Momentum indítaná polgármesterjelöltnek.

PM: Részben azért tudok hatékony FEV IX.-vezérigazgató lenni, mert soha nem ragaszkodtam ehhez a székhez, nem gondoltam, hogy innen fogok nyugdíjba menni. Izgalmas kihívás, nagyon szívesen csinálom, amíg van rá igény, de ha nem lesz, vagy máshol nagyobb szükség lesz rám, akkor sok innen származó hasznos tapasztalattal és pozitív emlékkel felvértezve mást fogok csinálni. Szóval ez még a jövő zenéje. Óbudai polgármesterjelölt azonban most biztosan nem leszek, bár kétségtelen, hogy felmerült ennek a lehetősége.

Vágvölgyi B. András – Nagy Ildikó Emese

Fotó: Stépán Virág

Ajánlott cikkeink

A magyar futball utolsó húsz éve – könyvbemutató az Ingában

2024. december 5.

Különleges Murakami-feldolgozások a START Filmklubban

2024. december 5.