Magyar zuhanórepülés amerikai szemmel, Magyar lesz a vitakihívó Brüsszelben 

És magyar választási előkészületek, határon túli magyarok szavazati jogának bővítése, magyar gondok, problémák, magyar univerzum és magyar magyarnak magyarja.

Anne Applebaum, a Yale professzora, Radek Sikorski lengyel külügyminiszter felesége – az interjúban hangsúlyozta: mondanivalójának nincs köze férje állásához – az Autocracy Inc. (Autokrácia Zrt.) című nagy sikerű és korunkat plasztikusan leíró könyv történész-író szerzője a Politico podcastjában az mondta: az EU-nak sokkal markánsabb döntést kell hoznia Magyarország ellen – kizárásnak vagy felfüggesztésnek kellene szerinte a jelenlegi magyar külpolitika következményének lennie az Unióban és a NATO-ban. Kapcsolódik ehhez, hogy a minap Szent István-nap alkalmából Anthony Blinken amerikai külügyminiszter gratulációt küldött az államalapítás évfordulója alkalmából, és megjegyezte, hogy negyedszázada Magyarországot – akkori, látszólagos és az akkori helyzetben folyamatosnak tudható – demokratikus elkötelezettsége miatt vették fel a NATO-ba, a másik két „középkori királyság”, Csehország és Lengyelország mellett, teszem hozzá – a szlovák, balti, román stb. csatlakozás későbbi –, a világ legsebezhetetlenebb védelmi szövetségébe. És bizony ebből egy központi figura lúdvérces hagymáza miatt kiesni nem csak politikai katasztrófa, de történelmi kihatású nemzetvesztés is lenne. 

Magyar–Orbán-csörte lesz szeptember 18-án Brüsszelben, amit a magyar kormányfő nemigen tud elkerülni. A soros elnökséget úgy-ahogy ellátó ország vezetőjeként kérdésekre kell válaszolnia, belpolitikailag nyilván Magyar Péter felkérdezése számít majd leginkább. Magyar illedelmesen elküldi előre a kérdéseit Orbánnak, hogy az fel tudjon készülni rájuk. Kíváncsian várjuk a belgiumi csörtét, az első alkalom lesz, hogy a magyar belpolitika újonc rising starja felkérdezheti a hagymázos lúdvérc miniszterelnökét a kórházak állapotáról általában és a Heim Pál Gyermekkórházban uralkodó vécépapírhelyzetről különösen. 

Karácsony egyezkedik, olvassuk a „kompromisszumok új robotosának” – a régi ~ Kádár János epitethon ornansa volt – mindennapjairól: sikerült elérnie, hogy a Demokratikus Koalíció nem ad főpolgármester-helyettest. Kérdés persze, ezzel tompítani tudja-e az élét annak, hogy a június 9-i választásra – gyávaságból, rossz helyzetértelmezésből, konzervatív számításból vagy… – nem saját listán, vagy az embrionális állapotban lévő Vadvirágos Budapest támogatásával indult, ezzel elveszítve a Tisza párt és az óellenzéken kívüli erők jóindulatát. Az már biztos, hogy Gy. Németh Erzsébet (DK) és Tüttő Kata (MSZP) nem lesznek újrázó alpolgik, nyilvánvaló szkander, tülekedés és örldöklő harc megy a pozíciókért per ma.

A Telex volt főszerkesztője, Dull Szabolcs a blogján vázolta fel a kormány asztalán állítólag heverő lehetőségeket a következő választásra. Érdekes olvasmány. 

„Orbán a következő parlamenti választásokon úgy akar bemenni a szavazófülkébe, hogy a kezében lévő összes potenciális eszközt bevetette Magyar Péter legyőzésére. Öt pont arról, milyen eszközökről suttognak. #1nap1politika

1. Igenis hozzányúlnak a választási rendszerhez 
2. Csökkentenék a budapesti választókerületek számát 
3. Kormánypárti mandátumokat remélnek a határon túli választókerületekből
4. A kis pártokat életben tartanák a 3 százalékos küszöbbel
5. Visszahozzák az automatikus újraszámolást”

Volt MSZP- és EP-képviselő, Ujhelyi István hozakodott elő azzal a rémforgatókönyv-előzménnyel, hogy a Fidesz–KDNP komolyan fontolgatja a határon túli egyéni magyar választókerületek ötletét, amivel a 2026-os országgyűlési választáson 6-8 extra szavazatot szerezhet. Ez jelentős előnyt jelentene a Fidesznek, hiszen tudható, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei szavazók ungefähr 96%-ban NERsevikek. Csakúgy, mint Torontál vagy Bácska magyar ajkú lakosai. Most arról olvashatni, hogy Ujhelyi szerint a sok ellenzékit felháborító kormányzati javaslat a határon túli magyarok választási részvételének esetleges kiterjesztéséről, vagyis a határon túli egyéni választókörzetek létrehozásáról nemhogy nem új gondolat, de nemrég az ellenzék egy része is osztotta. Ujhelyi arról ír, hogy a Fidesz ötlete önmagában „egyáltalán nem ördögtől való”, hiszen nem is olyan régen „Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt és Molnár Gyula MSZP-elnök is a határon túli, egyéni választási körzetek létrehozására tett közös javaslatot”. A dolog előzménye az volt, hogy „a 2018-as választási kampányban az MSZP–Párbeszéd összefogás miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely és a szocialisták akkori elnöke, Molnár Gyula fontos és jégtörő látogatáson járt Erdélyben, ahol többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel és a történelmi egyházak helyi képviselőivel találkoztak”. Utána sajtótájékoztatót tartottak, ezen hangzott el, hogy az MSZP–Párbeszéd megőrzendő vívmányként tekint a határon túli magyar állampolgárok választójogára, „de azt úgy alakítaná át, hogy a határon túli közösségek tagjainak ne a magyarországi pártok listájára, hanem a saját maguk által állított egyéni jelöltekre szavazzanak”. A sors és a politika érdekes fordulata, hogy ez az ötlet akkor, 2018-ban ebben a formában végül nem került bele az MSZP választási programjába. Lecsekkoltam, Ujhelyi jól emlékszik, a témáról kiadott közlemény ráadásul máig szerepel Karácsony pártja, a Párbeszéd weboldalán. Kérdés, ha van vagy lesz 2026-ig román vagy szerb szuverenitásvédelmi hivatalosság – mint a magyar neo-ÁVH, Lánczi „Péter Gábor” Tamás vezetésével – akkor ezek a szomszédos országbéli hatóságok mit fognak szólni ahhoz, hogy Magyarország irredenta alapon választókerületeket jelöl ki érvényes békeszerződésben meghatározott területükön. 

A dán miniszterelnök felhívja a figyelmet Európa saját védelme fokozásának igényére, és egy árulót lát csak (na kit?) az uniós tagállamok között; ne higyjük, mondja, hogy a megszokott jóléti langyosság a közeljövőben tartható: agresszív hatalmak fenik fogukat, igyekeznek az eddigi rendet külső erőként, belső erőket támogatva és felhasználva rombolni, lazítani. Ezenközben Németországban 1945 után első ízben egy neonáci párt, az AfD tartományi választást nyert Türingiában, ott, ahonnan, Chemnitz városából – leánykori neve: Karl Marx Stadt –,  az NSU (Nazionalsozialistische Untergrund) nevű terrorszervezet 1999–2011 között, a 2008–2009-ben magyarországi romákat gyilkoló hungaristákhoz  hasonlóan török vendégmunkásokat öltek. A szomszédos Szászországban második lett az AfD – magyarországi partnerszervezete: Mi Hazánk –, és erősen mutatkozik meg az is, hogy már nem kell Berlini Fal Németország megosztásához, tudjuk, látjuk, hol a belnémet határ (NSZK–NDK), ami azt is bizonyítja, hogy a szovjet-orosz uralom nem nyom nélkül múlt. Bizonyos országok – ahogy ma áll: Csehország, Lengyelország, Románia – elutasítják az orosz politikával való együttműködést, míg szép hazánk és kisebb részben, bár fokozódón Szlovákia valamiért el tudja fogadni a Kreml politikáját. Továbbra is jó hír viszont nekünk, a demokrácia mellett elkötelezett magyaroknak, hogy az Egyesült Államokban nő az olló Kamala Harris demokrata elnökjelölt javára Donald Trumppal szemben. Aminek viszont nem örül a NER.

– vba –

Ajánlott cikkeink

Ezüstérmes lett a Magyar Kupában az FTC női vízilabdacsapata

2024. december 8.

A Siketek SC a fővárosi sakkcsapatok őszi bajnokságán

2024. december 7.