Január 24-én a saját becslése szerint negyvenezres magyarországi kínai közösség nevében Baranyi Krisztina polgármesternek egy magyar ügyvéd levelet írt, amelyben megbízói nevében nehezményezi, hogy a jelenlegi kormány és a kínai állam által létrehozni tervezett Fudan Egyetem környéki utcákat a kerület – erőteljes tiltakozása jeléül – úgy nevezte át, hogy az új utcanevek „az anyaország politikai gondolkodásával nem összeegyeztethetők”, bármit jelentsen is ez. A polgármester asszony udvariasan és érdemben válaszolt az ügyvéd levelére. Ebből idézünk egy részletet:
Tisztelt Aláírók, Kedves Kínai Barátaink!
Köszönettel megkaptam (…) levelüket, amelyben arra kérnek, hogy a tervezett Fudan-fejlesztés környékén átnevezett közterületek kapcsán „gondoljam át az utcanevek által okozott és kialakult helyzet előnyeit és hátrányait, és amennyiben lehetséges, a Kínát sértő változtatásokat módosítsuk”.
Szeretném Önöket biztosítani, hogy az átnevezések következményeit már azok bejelentése előtt alaposan megfontoltam, és arra jutottam, hogy előnyei jelentősek, hátrányai viszont elenyészők, ha egyáltalán vannak.
Ferencvárosban négy utcát neveztünk át, négy, Kínát érintő rendkívül fontos téma kapcsán.
Az emigrációba kényszerített és valamennyi elnyomott tibeti buddhistát képviselő dalai lámáról, az utóbbi időben már tömegesen internált ujgur mártírokról, a hongkongiak egyre drámaibban eltiport szabadságáról, valamint a vallásszabadságért folytatott küzdelem szimbolikus alakjáról, Hszie Si-kuang katolikus püspökről.
Mint látszik, valamennyi közterület-átnevezés szolidaritást fejez ki az üldözöttekkel, egyúttal kiállás az egyetemes emberi szabadságjogok mellett. Így természetesen az Önök jogai mellett is.
Nem sokkal azután, hogy e levélváltás ténye és tartalma nyilvánosságra került, kiderült, hogy nem minden Magyarországon élő kínai ért egyet a „negyvenezrek” ügyvédileg megtámogatott véleményével. Egy névtelenséget kérő kínai polgár ugyanis szintén a polgármester asszonynak eljuttatott levélben igyekezett megvilágítani a valós helyzetet. Ebből is idézünk:
Nyílt levél Baranyi Krisztina
polgármesternekKedves Baranyi Krisztina!
Budapesten élő kínai bevándorló vagyok. Családommal együtt azért hagytuk el Kínát, mert elfogadhatatlannak tartottuk a környezetszennyezést, a társadalom fokozódó fasizálódását, az agymosást az átpolitizált oktatásban és az országot, ahol a társadalom tagjai nem bíznak meg egymásban. A mai napon döbbenten tapasztaltam, hogy kínaiak politikai szervezetei, úgymond, negyvenezer kínai lakos nevében írtak Önnek.
ŐK NEM KÉPVISELNEK MINKET!
Mindenekelőtt szeretném, ha tudná, hogy valamennyi úgynevezett kínai társadalmi szervezet valójában a Kínai Kommunista Párt ügynökének tekinthető. Lényegében nyereségérdekelt szervezetek, amelyek a Kínai Kommunista Párt iránti elkötelezettségük alapján jutnak pénzügyi támogatáshoz.
Ezek közé tartoznak mások mellett a „kereskedelmi kamarák”, a „helyi egyesületek”, a „diákszövetségek”, amelyek egymással is versengenek a Kínai Kommunista Párt kegyeiért és a pénz megszerzéséért. Ezek a kínai csoportok a Kommunista Párt, kínai kormányügynökségek és a kínai nagykövetség irányításával folytatnak propagandatevékenységet Magyarországon.
A levélíró ezután kitért arra is, miféle megtorlás érheti mindazokat, illetve a családjukat, akik kínaiként felemelik a szavukat az elnyomás, a diktatúra ellen. Végül reményét fejezi ki, hogy ez nem lesz mindig így, s eljön az az idő, amikor ő vagy bármelyik kínai ember nyíltan vállalhatja majd a véleményét, anélkül, hogy állami megtorlástól kellene tartania.
A Fudan Egyetemet nem akarja sem a Ferencváros, sem Budapest, sem pedig az ellenzék. Hogy népszavazás, kormányváltás vagy mindkettő kell-e ahhoz, hogy ez a sötét felhő elhúzódjon a fejünk fölül, azt még nem tudjuk.
Az nem egészen világos, mi lenne a nálunk élő kínaiak valódi érdeke – de ezt döntsék el ők. Egyvalami azonban nagyon is világosnak tűnik: a magyar emberek, a magyar diákok érdeke az, hogy a Ferencvárosban az eredeti terveknek megfelelően inkább a demokratikus szellemben tanuló magyar diákokat szolgáló kollégiumváros épüljön fel, s ne egy idegen kommunista diktatúra zárványlerakata.
Tardos János
A szégyen oszlopa
Március 2-án Baranyi Krisztina kerületi polgármester felkérésére Jens Galschiøt dán szobrászművész híres munkáját, az 1989-es Tienanmen téri vérengzés emlékművének kisebb méretű változatát állították fel a Fudan Egyetem helyszínéül kijelölt területen.
A művész szerint a talapzat szövegének – A múlt nem ölheti meg a jövőt – szomorú aktualitást ad az ukrajnai háború is, mert Putyin maga a múlt.
A szégyen oszlopának eredetijét 2021 decemberének végén a kínai hatóságok eltávolították a hongkongi egyetemről. A szobor egy héten át a Szabad Hongkong és az Ujgur mártírok útja találkozásánál áll, március 15-től pedig a Nehru parkban lesz látható.
Kiemelt kép: Déri Miklós
(Jens Galschiøt dán szobrászművész a Szégyen oszlopa mellett)
(Megjelent a 9 magazin 2022. márciusi számában)
