Áprilisi voks; újévi lengyel–magyar focimeccs: 1-0; hogyan tovább, Budapest?

A meglepő 2024-es év után kérdés, merre fordul 2025-ben a magyar politika, amely persze a világtendenciák kiszolgáltatottja bizonyos értelemben. Mit hoz Trump elnöksége, lesz-e totális gazdasági kudarc Nagy Márton gazdaságpolitikájából, erősödik vagy gyengül a NERsevizmusnak életet adó Putyin? Opció-e az előre hozott választás, lehet-e további remény a kormányváltásra, vagy országunk végleg beleragad a sztyeppei sárba? Elviszik-e a kukákat, jár-e majd a 4-6-os? 

Karácsonyi csengettyűk

Ha az ember már nagyon öreg lesz, a térde ropog, amikor reggel megpróbál kikászálódni az ágyból, vadállati cinizmusa a mélyből a felszínre tör, és könnyes szemmel, nosztalgikusan gondol vissza felhőtlen gyermekkorára, amikor még jegyre adták a benzint és a cukrot.

A városunk, a történelmünk és a hülyéink

Ismét gyűlt a fővárosi közgyűlés, a Nagy Nemzeti Megmondóasszony újra megmondta a Nagy Népi Hurál ún. „médiájában”, hogy merre van az előre, s mindjárt szobrot is állított egy antiszemita írónak, hogy aztán a Főni meghívja Pestre minden zsidók (?!?!) miniszterelnökét, ha már elfogatóparancs van ellene, mert: cumtrucc.

„Budapest egyik legmenőbb helye lehet az atlétikai stadion és a parkja”

„A jellegénél fogva igazi világritkaság: alig akad példa arra, hogy egy világversenyre épült stadiont utólag ilyen formában hasznosítsanak, kvázi visszaadva a helyi lakosságnak” – írja Szily László a 444-en, bemutatva a stadiont és a környékén átadott parkot, amely szerinte „jól illusztrálja, mi lehetne Magyarországon, ha néha kompromisszumot kötnének az érintettek”.