„Kirakom, és kezdenek vele valamit az emberek” – Utcára kerülnek a ferencvárosi public art pályázat nyertes művei

– harcedzett művészettörténészek se fogalmazhatták volna meg jobban a public art lényegét, mint Szalay Péter, a BLM-szobor megalkotója. A public art ugyanis sokkal tágabb fogalom, mint a köztéri szobrok világa, galériákon kívüli művészet, gondolkodásra késztető közösségi élmény.

Még augusztusban hirdette meg a Ferencvárosi Önkormányzat a public art pályázatot, műfaji és technikai megkötés nélkül. A beküldött pályaművek közül hatot választott ki a független zsűri, ezek lesznek láthatók idén tavasszal a Ferencváros utcáin és terein.

Legelőször a már előzetesen nagy vihart kavart Black Lives Matter, Szalay Péter munkája, amelyet a Ferenc téren állítanak fel április 1-jén, és két hétig lesz látható. Az egy méter magas, nyolcvancentis talapzaton álló, 3D printtechnológiával készített szoborparafrázis a New York-i Szabadság-szobrot jeleníti meg térdelő pózban, felemelt ököllel, Colin Kæpernick amerikaifutballista gesztusára utalva, amely az antirasszista mozgalom jelképévé vált. A plasztikát további jelentésréteggel gazdagítja a szivárványszínű alapanyag, ami az LMBTQ-mozgalom színeit jeleníti meg rajta.

Alighogy nyilvánossá tette az önkormányzat a pályázati eredményt, rögtön rárepült a kormánysajtó, Szalay Pétert pedig e-mailben fenyegették meg szélsőjobbos körökből, hogy megbánja, ha felállítja a szobrot. A történet odáig hullámzott, hogy a neves brit újság, a The Guardian is foglalkozott vele, és az egyik legnagyobb nemzetközi kortárs képzőművészeti lap, az ArtReview is beszámolt a ferencvárosi BLM-szoborról.

Szalay nem tervez szoboravatót, szeretné elkerülni a felesleges felhajtást, az esetleges helyszíni konfrontációt. „Egyszerűen kirakom, és kezdenek vele valamit az emberek” – mondta a 9 kérdésére. Dokumentálni fogja viszont, ha netán ledöntik a szobrot, vagy más módon okoznak benne kárt, mivel onnantól ezek az események is a mű részévé válnak.

A Körforgó történet kitalálói és megvalósítói, Alexis Latham és Dombóvári Csongor április 21. és május 4. között napközben videóinterjúkat készítenek a bevállalós járókelőkkel a Markusovszky téren, esténként pedig két órán át lesznek láthatók a szerkesztett felvételek. A látogatók egy hatalmas, az összes addigi mesélő arcközelijéből álló mozaikképről választhatják ki a lejátszandó videókat. Az utolsó estére készül egy montázsfilm is, amelyben minden megszólaló személyes története szerepel.

Természetes környezetükben figyelhetjük meg a Ferenc tér őshonos élővilágát április 21. és május 4. között. A Nemmivoltunk Crew (Bátory Péter, Brückner János, Falvai Mátyás, Fillér Máté, Szabó Ottó, Tóth Márton Emil) Csak lesek című installációja a vadászlesek formáját idéző objektumból áll majd, és konkrétan és képletesen is új perspektívát kínál, hogy ránézhessünk az itteni közösségre, terére, életére.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem médiadesign szakos hallgatóiból és oktatóiból álló Időkapszula alkotócsoport (hallgatók: Buza Zsófia Zsuzsanna, Csordás Eszter, Forgách Anna, Misota Dániel Máté, Nemesi Zsófia Kató, Riederauer Dóra, Szalai Anna, Varga Viktor, Vida Szabolcs; oktatók: Erhardt Miklós, Falvay Miklós, Halák László, Tasnádi József; projektfelelős: Erdei Krisztina) a Forog az idő című interaktív puzzle-lal gazdagítja időszakosan a József Attila-lakótelepet. Április 21. és május 4. között a Nagyjátszó közelében egymás mellett rajzolódik ki múlt, jelen és jövő, nappal életképekkel és a hozzájuk tartozó történetekkel, naplemente után pedig interaktív formában: egy érzékelő segítségével a játékosok mozgathatják a vetített kirakós darabjait, így ismerkedve a lakótelep kollektív emlékezetének fontos részleteivel.

A kutya szerepe a családban – ez áll a fókuszában Kiss Gabriella, Dévai Nándor, Schermann Márta és Sereglei András Drága kincsem című köztéri installációjának, amely május 11. és 24. között lesz látható a Markusovszky téren. Két megafonra emlékeztető szerkezetet állítanak fel, kutya–ember-fordítógépet, amely emberi beszédre ugatással, kutyahangra emberivel reagál. A művészek helyi kutyatartó és kisgyermekes kisközösségekben végeznek kutatást, a felvett interjúkat pedig a kutyafuttató és a játszótér kerítésére elhelyezett QR-kódok segítségével hallgathatjuk meg.

Ha már a kutyáknál tartunk: a Madaras József téren ugyanebben a kéthetes időszakban Kántor nyomoz. Ez a címe az Archeo Group (Réthey-Prikkel Tamás, Kern Anita, Ivanics André, Weszelovits Gergő) művének, amely a virtuális valóság és a meglévő köztéri tárgyak világát egyesíti. A parkban a bűnügyi helyszíneléseknél használt számtáblák felnagyított másolatai jelennek meg, miközben a program izgalmas játékot kínál: egy letölthető applikáció segítségével tizennégy napon át (2021. május 11. és 24. között) nyomozhatunk egy-egy fiktív bűntény után. A nyomozást segítő elemek a park zugaiban lesznek elrejtve, és bár a felderítendő bűnesetek nem valódiak, nem függetlenek a valós helyszínektől és szereplőktől.

SZABADON ALKOTNI
„A szoborpályázattal volt egy fontos politikai célom. Nem a Black Lives Matter mozgalom reklámozása. A cél az volt, hogy létezzenek nyitott szabadtéri képzőművészeti pályázatok” – mondta a 9-nek Döme Zsuzsanna, Suzi, a Ferencvárosi Önkormányzat kulturális ügyekért (is) felelős alpolgármestere. 2013-ban volt pár szabad köztéri pályázat a fővárosban, de azóta a képzőművészek nem tudnak itt úgy alkotni, hogy ne megrendelést kelljen teljesíteniük. Emlékművekre szükség van, érthető az is, ha a politika rányomja a bélyegét az emlékezetpolitikára – de épp ezért szeretné, hogy legyenek ilyen lehetőségek is. Mára bezárultak a kapuk az előtt, hogy a művész magának, illetve a művészete útján spontán létrejövő közösségnek alkothasson.Különösen a szobrászat esetében – véli –, amely eléggé költségigényes, csak ilyen pályázatokkal biztosíthatja egy kultúráért valóban felelős önkormányzat a művészi szabadságot – ha máshogyan nem, időlegesen.

Melinda Rose
Kiemelt kép: Déri Miklós

(Megjelent a 9 magazin 2021 márciusi számában.)