Mászóka a végtelenbe – szobor a Liberty irodaház előtt

Különleges, futurisztikus, asszociatív és a maga nemében gyönyörű – röviden így jellemezhető kerületünk legújabb köztéri szobra, Szalay Péter szobrászművész nemrég felavatott alkotása. Nézzék meg, és csekkoljanak ki!

A Könyves Kálmán körút és az Albert Flórián út által határolt terület eddig is látványos volt az új irodaházaival, de most került oda egy olyan szobor is, amelyre igazán büszkék lehetünk. Hiszen nem figuratív, nem historizáló, tehát nem szájbarágós, nem politizál, és nem oszt meg – ezzel szemben nemcsak szépséges, de a szó szoros értelmében gondolatébresztő. Nem lehet mellette úgy elmenni, hogy az ember ne tűnődne el rajta, és az ott megfogant gondolatok messze vezethetnek, egészen a végtelenbe.

Az alkotója Szalay Péter szobrászművész, aki Pécsett született 1981-ben, és az ottani egyetemen végzett 2008-ban. Az olvasónak (főleg a 9. kerületben) azért lehet ismerős a neve, mert ő készítette azt a szivárványszínben játszó kicsiny Szabadság-szobrot, amelyet a finnyás képzőművészeti ízléssel megáldott neonácik voltak bátorak ledönteni 2021-ben.

Na, ezt az új Szalay-szobrot nem fogják. Nemcsak azért nem, mert nem bírnak el vele (rozsdamentes acélból készült, nyolc méter széles, és négy méter magas), hanem azért sem, mert vélhetően nem érik fel ésszel. Ez nem szivárványszínű, nem térdepel, nem hergel, csak ott van a téren ártatlanul és rozsdamentesen, hogy gyönyörködjünk benne és gondolkodjunk rajta. Van min.

A címe eleve fura: Wing Lemniszkáta. A Wing még érthető, hiszen ez a vállalatcsoport rendelte meg a Liberty nevű komplexumot, amely a vele szomszédos Telekom-épület mellett áll, és a Wing írta ki azt a meghívásos pályázatot, amelynek eredményeként Szalay Péter ezt a művet elkészíthette.
A lemniszkáta szó már keményebb dió. Tudományos szóhasználattal élve a lemniszkáta egy 8-as (vagy ∞) alakú síkgörbe, ezért szokás a végtelen jelével azonosítani – ha ennél a megoldásnál maradunk, akkor ez a mű a végtelent magát szimbolizálja.

Maga Szalay Péter ennél érdekesebb megfejtést is tud adni a saját művéhez. Azt mondta nekünk, hogy a mű tervezése során többek között az egyatomos szénháló is inspirálta: ez olyan nanoszerkezet, amely kizárólag szénatomokból áll. (Az ilyen szénháló azért érdekes, mert még a szappanbuborék szappanhéjazatánál is milliószor vékonyabb, mégis anyagszerű, ami nem mindennapi lehetőségeket kínál a jövő nanotechnológusai számára.) De ebbe a hengeres hatszögstruktúrába szerinte beleláthatunk olyan rácsos tartószerkezetet is, amely a mobiltornyokra emlékeztet. Sőt, ha nem akarunk nanomélységekbe lemenni, akkor szerinte olyan mászókaként is nézhetjük a szobrát, amilyeneket a Kádár-kori panellakótelepek játszóterein láthattunk – elvégre őt amúgy is különös vonzalom fűzi a beton- és acélközpontú kádári világ környezetrajzához.

Az igaz, hogy a Wing Lemniszkáta mellett tábla figyelmeztet arra, hogy erre a szoborra felmászni tilos – ám ez ne akadályozza meg önöket abban, hogy ha majd arra járnak, gondolatban másszanak fel rá. S mivel ez a hengeres görbe meditációs objektumnak is kiváló, hát ugorjanak majd egy nagyot a hatszögstrukturált végtelenbe – idegnyugtató kicsekkolás lesz a való világból, tanúsíthatom.

Kácsor Zsolt
Fotó: Stépán Virág

(Megjelent a 9 magazin 2024. októberi számában.)